Neobarokk tapéták helyett loft dizájnban él tovább a Hadik szelleme
A korábbitól eltérő megjelenéssel, de változatlan szellemiséggel nyitotta meg újra kapuit a legendás Hadik Kávéház. Az utcabállal egybekötött hivatalos megnyitót megelőzte egy slam poetry bajnokság és egy Esterházy-emlékest. Utóbbira olyan sokan érkeztek, hogy volt, aki már csak a teraszról követhette az utcára is kihangosított beszélgetéseket. Mi is megnéztük az új Hadikot.
LEIRER TÍMEA - 061.hu
De mit is kell tudnunk a Hadik legendájáról? Karinthy Márton szerint ennyit: „Ott volt mindenki, aki fontos. Ott volt mindenki, aki számít. Ott volt általában mindenki….És ezek mind egyszerre beszéltek.” Utóbbit nehéz lenne ellenőrizni, de annyi biztos, a kávéház törzshelye volt Móricz Zsigmondnak, Kosztolányi Dezsőnek és Karinthy Frigyesnek is. A század elején megnyílt kávéház a közelben lévő laktanyáról kapta a nevét, ugyanis arra számítottak, hogy majd főleg onnan látogatják. A kávéház nem volt igazán sikeres vállalkozás, egészen addig, amíg a Nyugat nemzedéke nem kezdett ide járni. A második világháború után a helyén Szivárvány Áruház nyílt, majd a kilencvenes években cipőbolt is üzemelt a megszentelt falak között.
A kétezres évek elején gondoltak arra, hogy lehetne itt újra kávézó és egyben kulturális városközpont – ez 2010-ben valósult meg. A Hadik a Bartók Béla út dísze lett, neobarokk bútoraival, csillárjaival, súlyos bársonyfüggönyeivel és óriási szőnyegeivel. Korabeli „szalon hangulatot” árasztott, ami elriasztotta a romkocsmák népét, viszont az irodalom barátai hálásak voltak azért, hogy legalább néhány négyzetméter tanúhely megmaradt a Hadik eredeti szellemiségéből. Amikor nyár elején belevágtak a felújításba, az üzemeltetők is arra a döntésre jutottak, váltaniuk kell. A legenda megtartásával szerették volna modernebbé, fiatalosabbá, korszerűbbé tenni a teret. Bosznai Tibor, a Hadik alapító igazgatója szerint: „Legyünk akár írók, zenészek, restaurátorok vagy kávéház tulajdonosok, amikor egy hagyományhoz, egy legendához nyúlunk hozzá, egyensúlyozni kell múlt és jelen között. Meg kell érezni, hogy mit szeretnénk a múltból megtartani.” – mondta Tibor – „ A Hadik szellemét szerettük volna újjáéleszteni, amiről oly sok író műveiben olvashattunk. Sokáig gondolkodtunk, hogy meg merjük-e változtatni radikálisan a kávéház megjelenését, de rá kellett jönnünk, a Hadik szellemisége nem a külsőségektől függ."
Bosznai Tibornak talán igaza lehet, hiszen feljegyzésekből tudjuk, hogy az írók, költők és művészek nem az elegancia miatt jártak ide. Móricz Zsigmond hangulattalan helynek tartotta, egy vidéki pályaudvarhoz, egy kivilágított hombárhoz hasonlította, pincehelyiségét Karinthy később szatyornak nevezte el. A Hadik szellemét megtartva, múlt és jelen között egyensúlyozva alakították át a helységet. Az új, fiatalos dizájn, a loftos-vintage megjelenés elsőre szokatlan lehet a korábbi kávéház rajongóinak, de ha jól körülnéznek, akkor észrevehetik, hogy megvan itt minden, csak kicsit másképp. A thonet székek megmaradtak, de a bordó, zöld és vajszínű bársony helyett konyakszínű bőrborítást kaptak.
A falakról lekerültek a neobarokk tapéták, több helyen előtűnik a régi téglafal, amihez jól illenek az óriási, függönytelen ablakok. A falakon graffiti szerű, irodalmi témájú festmények és történelmi értékű kéziratok rajzait láthatjuk. Még a világítás is a korok találkozását jelzi, a régi, antik csillár mellett ott lóg a vadonatúj, mai dizájner tervezte lámpatest is. „Az volt a célunk, hogy amit a kávéház anno jelentett, és amit ma jelent, azt mind megpróbáljuk megjeleníteni ebben a belső térben. Régen a kávéház találkozási pont, egyfajta szellemi műhely volt. Ezt szerettük volna átmenekíteni, a mai korhoz idomulva továbbvinni.” – mondta Ott Anna, a Hadik művészeti vezetője
A múlt és jelen közti egyensúlyozást, a Hadik „szellemének” jelenlétét mutatják a helység falain függő történelmi értékű kéziratok, a kávéházhoz kötődő írók sorai. Az egykori „nyugatos” írók közül sokan idejártak, közülük Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes sorai is olvashatók a falon. Závada Pál és Parti Nagy Lajos kéziratai egy irodalmi árverésről kerültek ide, Nemes Jeles László pedig maga ajándékozta a Hadiknak a Saul fia első két oldalának dedikált kéziratát, hiszen az Oscar díjas film forgatókönyvének nagy része e falak között született.
Nemcsak a falakon és a szellemiségben, de most már az étel és az ital kínálatában is visszaköszön az irodalom. Megkóstolhatjuk például Hemingway vagy Kerouac kedvenc koktéljait, amelyek kortyolgatása közben el is olvashatjuk a hozzá tartozó történetet. Az étlapot böngészve megtaláljuk Karinthy Frigyes vagy Kosztolányi Dezső egy-egy kedvencét. A ’Kacsa trió” fantázianévvel ellátott fogás, amelyben kacsamell, kacsa comb és kacsa máj is szerepel, állítólag Karinthy egyik kedvence volt. Passzolhat utána a Karinthy-szelet, amelyet az író „csokoládétorta rajongása” után neveztek el róla. Az étlap „irodalmi kialakításában” Saly Noémi Budapest-történész, Karinthy Márton, a Karinthy Színház igazgató-rendezője és Sirokai Mátyás költő segédkezett.
A Hadik új megjelenése a fiatalabb generációt szólítja meg, ehhez illeszkedik a megújult programkínálat is. Ezt mutatta már az őszt indító slam poetry bajnokság, a nyitó utcabál, de ezt az irányt jelzi a hamarosan induló Bookline Irodalmi Brunch, amelynek jelszava: Irodalmat reggelire! A havonta jelentkező, szombat délelőtti rendezvényen a kortárs irodalmi élet szereplői beszélgetnek gasztrotrendekről, hagyományokról, miközben a Hadik séfje elkészíti a résztvevők közös vasárnapi fogását. Az átalakuló programkínálat újítása a Hadik Jazz Hétfő, de terveik között szerepel még egy rendhagyó kreatív írás óra, ahol az újságírókat, marketingeseket szólítják meg és invitálják reklámszövegíró vagy névadó versenyekre, a legjobbakat pedig a kreatív szakma nagyjai értékelik.
A Hadik eddig is legnépszerűbb, minden alkalommal telt házzal futó programja volt a Juhász Anna vezette Irodalmi Szalon, amelynek hagyományát természetesen tovább viszik. A szalon első eseménye a múlt heti Esterházy emlékest volt, e hét szerdán pedig az Új Buda Vagányai című programmal folytatódott a sorozat, amelyre a Hadik mai állandó vendégköréhez tartozó mai művészek, mint például Kiss Tibi és Karafiáth Orsolya érkeznek. Az októberi hónapot az 56-os emlékévnek, a novemberi hónapot pedig a Hadik Irodalmi Szalon születésnapi évfordulójának szentelik a szervezők.
Fotó: Hadik
