Pintér Sándor is részt vett a pedagógusokkal folytatott nagyszabású konzultáción

Szakmai egyeztetést tartott pénteken a pedagógusokkal a Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyre az iskolaigazgatók és tanárok mellett a szakszervezetek képviselőit és tankerületi vezetőket is meghívtak – írja a HVG. A rendezvény nem volt sajtónyilvános, a lap a résztvevők beszámolói alapján számolt be a történtekről. A lap úgy tudja, a szervezők külön ültetést állítottak össze a meghívott pedagógusoknak, és mindenkitől azt kérték, kapcsolja ki a telefonját. Elsőként Rétvári Bence szólalt fel, aki beszélt arról, miért jó a magyar oktatási rendszer és kifejtette a kormány elért eredményeit, közéjük sorolva az oktatás digitalizációjáért tett lépéseket.

Az egyeztetés első felében húsz iskolaigazgató és tanár szólalt fel 3–3 percben, és szót kapott Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. A polgári engedetlenségben részt vevő – nagyrészt fővárosi – iskolák felszólalói közül többen arra használták fel a három percet, hogy a pedagógusok kilenc követeléséből egyet-egyet kifejtsenek. Volt olyan meghívott, aki alapvetően elégedett a rendszerrel, de a bérrendezést fontosnak tartja, és olyan igazgató is, aki a sztrájkoló tanároknak ment neki, mert úgy gondolja, aki sztrájkol, az csak nem akar dolgozni.

Felváltva kaptak szót a budapesti és vidéki iskolákat képviselő pedagógusok. Volt egy téma, amiben kifejezetten megosztottak a vélemények: míg a fővárosi intézmények nagy része kifejezetten elégedetlen a tankerületek működésével és forráshiányra panaszkodott, több vidéki intézmény képviselője elismerően beszélt róluk, úgy látják, rendszeresek a fejlesztések, hatékony a kommunikáció. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből például olyan beszámoló érkezett, hogy a Klebelsberg Központ által felügyelt tankerületek sokkal jobb fenntartói az iskoláknak, mint korábban az önkormányzatok voltak, akik időnként késve tudták csak elutalni a fizetéseket.

Maruzsa Zoltán beszélt a bérstruktúra átalakításáról: az új rendszerben inkább teljesítményalapú lenne a fizetés, ennek meghatározásában az intézményvezetők is szerepet kaphatnak. Pintér Sándor prezentációjára az egyeztetés végén került sor. Ebből kiderült az idei tanévben polgári engedetlenségben részt vevők pontos száma is: szeptember 1-e és december 15-e között összesen 196 állami intézmény 2018 alkalmazottja szüntette be ilyen módon a munkát, tehát az iskolák 9 százaléka, a tankerületi alkalmazottaknak pedig 1,7 százaléka érintett.

– mondta a miniszter a kirúgott tanárokról, és hozzátette: ő csak betartatja a törvényeket. Pintér belátta: vannak olyan területei az oktatásnak, amire ráférne a fejlesztés. Ide sorolta például az informatikaoktatást. A tüntetésekről készült képeket is vetítettek a konzultáción. A BM ismertette, hogyan látják ők az oktatás jelenlegi működési környezetét. Úgy tűnik, a feszültség legfontosabb elemének az alacsony fizetést tartják; ennek tulajdonítják a pályaelhagyások, sztrájkok és munkamegtagadások magas számát is. Pintér beszélt az iskolaépületek állapotáról és felszereltségéről, valamint az orosz–ukrán háború oktatásra gyakorolt hatásaira is kitért: az energiaárak drasztikus emelkedése, a bizonytalan gazdasági környezet és a menekült gyermekek iskoláztatása mind újabb terhet jelentenek az iskolák számára.

Forrás: HVG; Fotó: MTI/Illyés Tibor (illusztráció)