Az egész budapesti Hegyvidék arculatát érintő esztétikai vitává fajult a Pokorni Zoltán vezette önkormányzat terve, amellyel lerombolna egy két világháború közötti, “historizáló, neobarokk giccsnek” bélyegzett villát a polgármesteri hivatal szomszédságában, és amelynek helyére egy leginkább Finta-utóérzésnek nevezhető minimalista épületet húzna fel – kulturális szalonként. Helyi polgárok a múlt héten demonstratív kertszépítésbe kezdtek a villa körül, közben a PestiSrácok.hu szeretné kideríteni: a historizáló épületek elleni háború az egész kerületet, vagy csak az önkormányzati beruházásokat érinti-e. FRISSÍTÉS: Közben megérkezett az önkormányzat válasza, amelyben tovább érvelnek az épület értéktelensége mellett és tájékozatlansággal vádolják a tiltakozókat.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu
Azt még a főváros XII. kerületében található Törpe utca kettő alá minimalista épületet tervező, Ybl-díjas Lenzsér Péter is elismerte, hogy a Törpe-villa tulajdonképpen szerethető, homlokzata legalább az egyik oldalon tetszetős, és akár fel is újítható. (Az építész válasza a kritikákra ITT elolvasható.) Tesszük hozzá: a neobarokk ízlésű, 1934-ben épített villa valóban nem különleges, viszont nagyon is jellemző a budapesti Hegyvidék mai hangulatára. A városrész központjába erőltetett durva sebészeti beavatkozás tehát bátorító üzenet lehet a kerület polgári miliőjét a megalomán luxus- és társasházakkal amúgy is folyamatosan fenyegető beruházóknak. (Hasonló folyamat ment végbe a szomszédos II. kerületben is, ahol a kilencvenes években építési vállalkozók tucatjával rombolták le a Hűvösvölgy addig védett, bár szintén “historizáló” villáit.) Pokorni Zoltán polgármester és testülete egyébként nagyobb szabású városközpont-fejlesztésbe kezd a Hegyvidéken, ami rá is fér a a fővárosi összevetésben elhanyagoltnak mondható kerületre. Sétálóutca, átfogó felújítás – és a Törpe utcai villa helyén egy, a hetvenes-nyolcvanas években a Belvárost átszabó Finta József építész tiszteletét minden bizonnyal kivívó új kulturális szalon szerepel az elképzelések között. Nagy kérdés persze, hogy a jelenleg két sarokkal arrébb, a Böszörményi úton működő szalon jobbára idős vendégeinek, azaz a célközönségnek bejön-e az új épület stílusa?
Sokakat kiborított a kockaház terve
Internetes fórumok és tiltakozó akciók tanúsága szerint sok helyit felháborított a Törpe-villa helyére tervezett kockaház, hiszen az jelentősen megbontaná a megszokott és szeretett utcaképüket. Megítélésük szerint a villaépület hangulatos, manzárd tetőzetével, kellemes arányaival, historizáló stílusával tökéletesen belesimul és illeszkedik a mellette, valamint mögötte álló neobarokk stílusú villaházak környezetéhez.
Pokorni eltüntetné a “giccset” a kerületből?
A Törpe-villa ügye esztétikai kérdés, és feltételezhetően Pokorni Zoltán és hivatala esztétikai felfogásával mentek szembe a tiltakozók. Közkézen jár a háborgó kerületiek körében egy idézet, amely a lejegyzői szerint a polgármester egy március 23-i lakossági fórumon kifejtett véleményét tükrözi: “A neobarokk, historikus giccs stílusimitáció nem érték, jó lenne ha eltűnnének ezek az épületek a kerületből és a helyüket korszerű modern épületek vennék át.” A PestiSrácok.hu pénteken kérdéseket küldött Pokorni Zoltánnak, hogy kiderüljön, pontos-e az idézet és valóban a kerület összes historizáló épülete ellen üzentek-e hadat, vagy csak az önkormányzati beruházásoknál érvényesítenék az új esztétikai irányt, illetve, hogy a polgármester és köre ízlése mennyiben fogja befolyásolni az önkormányzat helyi építésügyi előírásait? A helyiek rossz előérzeteit erősíti az az emlékeztető is, amelyet a Törpe2 nevű városvédő akciócsoport tagjai jegyeztek le május 22-én a Polgármesteri Hivatalban. Az egyeztetésen a csoport részéről Bessenyey Johanna, Fáczányi Zsuzsa, Hajba Vince, Salamon Eszter, Szilvási Lilla, Szilvási Pál, míg a hivatal részéről Pokorni Zoltán, Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője, Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész és Rimóczi János városfejlesztési irodavezető jelent meg. “A polgármester úr a jelenlegi épületet giccsnek, díszletnek tartja, mivel mást mutat, mint ami, kifejezetten romboló hatású épületnek nevezte – így kimondottan ellenzi annak megmaradását” – olvasható az emlékeztetőben.
Piknik helyett közmunka
Mivel az önkormányzat utcánként hívott össze lakossági fórumot, nem formálódhatott meg közös vélemény. Ennek ellenére több mint ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Múlt heti rendezvényük elé az utolsó pillanatban gördített akadályokat az hivatal, mert végül nem engedélyezte a Törpe-piknik megrendezését a tulajdonában álló kertben. Az közlemény szerint csak önkéntes munka végzésére adnak engedélyt, zenélésre, kézműveskedésre és székek kihelyezésére nem. A rendezvényen résztvevők számát 20 főben maximalizálták.
Lapunknak a kertészkedésre érkezett sokadalomból Fáczányi Zsuzsa, a Törpe2 akciócsoport tagja nyilatkozott. A szervező szerint közösségük nem ellenzője az újításoknak, de a meglévő épületek hasznosítását részesíti előnyben a bontás árán létrejövő nagyberuházásokkal szemben. Fáczányi rávilágított: az a pályázat, amely a Törpe utcai fejlesztést is segíti, eredetileg arra szolgál, hogy felújítsák és hasznosítsák a város elhagyott házait, ami költségtakarékos és értékőrző módszer. – Érthetetlen, hogy éppen a Törpe-villa esetében hogyan mozdult el a felújításból a bontás felé ez a szándék – tette fel a kérdést.
Az építkezés miatt ráadásul jelentős földmennyiséget kellene megmozgatni, ami a környező épületekre is hatással lenne, mivel domboldalról van szó. A szomszédos házon már így is mutatkoznak a csúszás jelei. Fáczányi szerint természetesen mindent meg lehet oldani, de az építkezésre szánt összeg nem arról árulkodik, hogy ezzel a problémával számoltak volna az Önkormányzatnál.
A Törpe-villa jelkép is lehetne
Bár a piknikből végül gyomlálás és fűnyírás lett, a leleményes közösség a szomszédos ház balkonjára kitelepedett fagott-trió előadásával visszacsempészte a piknik-hangulatot. Mint Fáczányi Zsuzsa megjegyezte, ez a hangulat jellemezi a közösséget, nagy szellemi energiák indultak meg, számtalan ötlet született a terület hasznosítására, beindította a helyiek fantáziáját. Ez is azt mutatja, hogy így működik helyesen egy polgári közösség. Fáczányi Zsuzsa bizonytalan a sikerben, de ha a villa megmenekül, az egyszersmind annak is jelképe lenne, hogy lehetséges a lakókkal, a helyi közösséggel konszenzusra jutni. Ezt fejezné ki igazán a polgári páholy elnevezés.
Frissítés: Az önkormányzat válaszol
Hosszú válaszban igyekezett magyarázatot adni a Hegyvidéki Önkormányzat sajtóreferense a Törpe utcai villa körüli vitára. Ebben idézik az állami Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szakvéleményét az épületről, amelyben elutasították annak védetté nyilvánítását: „A villa a harmincas évek elején épült a lecsengő neostílusok időszakában, szerény formaértéket képviselve. A Kiss János altábornagy utca – Böszörményi út – Apor Vilmos tér – Törpe utca határolta házakból álló együttesben a vele egykorú épületek között is a gyengébb színvonalúak közé tartozik. Műemléki értéket a villa – helyzetéből fakadó – utcakép domináló tényezője ellenére sem képvisel. A maga időszakában építészeti kvalitásai nem számottevőek.” A Szabó Krisztina kommunikációs vezető által szignált válaszban az az állítás is olvasható, hogy a környékbeliek csak a városközpont kialakításával járó kellemetlenségek és az elvesző parkolóhelyek miatt aggódnak, ám “köntösbe csomagolták” az akciójukat. “A Törpe2 Csoport tagjai félnek az építkezés okozta nehézségektől, a parkolási problémák fokozódásától, emiatt az épület megtartása mellett kampányolnak annak „szerethetőségére” hivatkozva, és műemléki összefüggésben próbálják céljukat elérni” – érveltek. Az önkormányzat szerint hiába írták alá ezren a levelet, a fórumokra csak kevesen jöttek el, emiatt a pontos terveket sem ismerhetik. Arra a kérdésünkre ugyanakkor nem kaptunk választ, hogy a historizáló épületek elleni háború az egész kerületet, vagy csak az önkormányzati beruházásokat érinti-e és pontosan hogyan kell értelmezni Pokorni Zoltán kijelentését.
A hivatal teljes levele:
“A Törpe 2 Csoport kezdeményezte a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnál a Törpe u. 2. sz. épület műemléki értékként történő nyilvántartásba vételét. A Központ a közelmúltban meghozta határozatát, amelyet a Hegyvidéki Önkormányzatnak is megküldött. E szerint a szóban forgó épület műemléki értékként történő nyilvántartásba vételét megtagadja, mivel az elkészült értékvizsgálati dokumentáció alapján ez nem indokolt. A részletes indoklás a következőket tartalmazza: „a villa a harmincas évek elején épült a lecsengő neostílusok időszakában, szerény formaértéket képviselve. A Kiss János altb. u. – Böszörményi út – Apor Vilmos tér – Törpe utca határolta házakból álló együttesben a vele egykorú épületek között is a gyengébb színvonalúak közé tartozik. Műemléki értéket a villa – helyzetéből fakadó – utcakép domináló tényezője ellenére sem képvisel. A maga időszakában építészeti kvalitásai nem számottevőek.”
Az Önkormányzat több alkalommal is meghallgatta a Törpe 2 Csoport véleményét, javaslatait, folyamatosan egyeztet a Csoport képviselőivel. Az eddigi információk alapján az Önkormányzat úgy látja, hogy a Csoport tagjai félnek az építkezés okozta nehézségektől, a parkolási problémák fokozódásától, emiatt az épület megtartása mellett kampányolnak annak „szerethetőségére” hivatkozva, és műemléki összefüggésben próbálják céljukat elérni.
Az önkormányzat célja a beruházással továbbra is egy kisvárosi közösségi tér létrehozása (ez jelenleg hiányzik a kerületben), a városrendezési elképzelésekhez igazodóan egységes térstruktúra kialakítása. Egyúttal a jelenleg méltatlan körülmények között működő Kulturális Szalon végre méltó helyet kaphatna, amit a hegyvidéki közösség megérdemel.
Bár a Törpe u. 2 sz. alatti jelenlegi épület, számos műszaki kompromisszum árán elvileg felújítható lenne, a gyakorlatban azonban a jelentős költségű ráfordítás ellenére sem lenne alkalmas a Kulturális Szalon megfelelő elhelyezésére, mérete és belső kialakítása nem teszi lehetővé. Az önkormányzat elvégeztette az épület felújításának költségkalkulációját. Eszerint a felújítás költsége fajlagosan drágább, mint az új építésé. A tervezett Városháza tér „térfalaként” a jelenlegi épület helyén szükségesnek tartják egy odaillő épület megvalósítását, amely alkalmas a tervezett kulturális funkcióra, és egységesebb képet teremt a térnek.
Az önkormányzat véleménye, hogy a Csoport érvelésében megfogalmazott félelem, miszerint a kialakult város-szövet sérül, a projektek alapos előkészítő vizsgálatai szerint alaptalan. Azáltal, hogy az új épület a térhez kapcsolódó funkciót kap, a város-szövet nem változik. A tervezett épület Kiss János altábornagy utcai megnyitásával valós, szintbeli térkapcsolat jönne létre, amelyet a meglévő épület a meglévő terepadottságok miatt nem tud biztosítani. Az épület mögött kialakult lakóházas beépítésen egyéb változást nem terveznek, sőt, az új épülettel egységesebbé válna a tér.
Azt az ellenérvet, miszerint a tervezett új épület a jelenlegi épületmagasságot tartva, ám kiemelve és lefelé egy szinttel megtoldva négyemeletesként jelenik meg, az önkormányzat meghallgatta, és felkérte a tervezőt, hogy vizsgálja meg, hogy az új épület tömegét hogyan lehetne ennek az észrevételnek megfelelően csökkenteni.
Fontos különbség, hogy amíg az önkormányzat a Kulturális Szalon tervezett új épületét a tér részeként értelmezi, a Csoport viszont az épületet a Törpe utca megszokott elemeként kezeli. Természetesen értékes az önkormányzat számára az itt lakók visszajelzése, de nem kérdőjelezi meg az épület koncepcióját, vagy az Ybl-díjas tervező és a tervet jóváhagyó, szintén Ybl- és Kossuth-díjas tervezőkből álló szakmai zsűri kompetenciáját. Az Önkormányzat szakemberei és a tervező az előkészítés során alaposan, sok szempontot mérlegelve, körültekintően és a kerület érdekeit szem előtt tartva alakították ki a jelenlegi elképzelést, amelyet mind a Főváros, mint a Közgyűlés, mind a Képviselő-testület, mind a Tervtanács elfogadott.
Bár a Törpe 2 Csoport számos támogató aláírást gyűjtött a „villa” megmentéséért, az önkormányzat úgy látja, hogy az aláírók közül alig páran vettek részt a lakossági fórumokon, tehát nem ismerhetik az önkormányzat pontos céljait és tájékoztatási anyagát, ezért némi fenntartással kezelendő.
Az önkormányzat mindazonáltal természetesen fontosnak látja a civil érdekeket összefogó és képviselő munkát, az együttműködést, amely más, a kerületet érintő városfejlesztési témában előremozdító és hasznos lehet. A társadalmi egyeztetésre egyébként jó példa a Normafa rehabilitáció kapcsán több mint másfél éven keresztül folytatott civil egyeztetés, amely szintén megmutatta, hogy a kerület vezetése nyitott az itt élők észrevételeinek meghallgatására. Az Önkormányzat a Városháza tér és az új Kulturális Szalon kapcsán eddig egyébként 6 lakossági fórumot tartott a környéken élő érintettek számára, és többször egyeztetett a Törpe 2 Csoport képviselőivel.
Szabó Krisztina
kommunikációs vezető
Budapest Főváros XII. ker. Hegyvidéki Önkormányzat”
A vezető képen Lenzsér Péter tervező mutatja be az új szalon makettjét. Fotó: Ittlakunk.hu
Viszkok István
2017-04-26 at 13:54
Ez az ember egy a liberálisok közül,a besúgó Édesapját fel sem hozom,remélem Viktor nem vesz maga mellé ilyen embereket!
"Bringás"
2015-06-22 at 12:26
BUSZÁLLOMÁS
Az örömmel tölt el, ha a kormány politikáját a fejlesztések jellemzik. Azok esetlen kivitelezésével és esztétikájával viszont már gondok is akadnak. A keszthelyi Fő tér az átépítését követően a templom elé állított oszlopoktól a „Vibrátorok tere” gúnynevet kapta. Fura mód ezekre pont a szemközti Fidesz irodából van a legjobb rálátás.
Tavasztól újabb csúfsággal gyarapodott a város. Ez nem egyedi vélemény. Az új buszállomás 600 millió forint feletti beruházása nem tette szebbé a várost. Ezenkívül más gondok is vannak vele. Kevesebb lett a hely a buszoknak. A kikanyarodás nagyobb figyelmet igényel, mert szűk a hely és a szemből jövő forgalom is nehezíti azt. A buszállások fölé épített sárga keskeny hídszerű vasszerkezet magasan van, sőt szándékosan nem a beálló busz első ajtaja felett húzódik, így a csapadéktól a legkevésbé sem védi a felszállókat, csupán a lámpák és a monitorok tartására alkalmas. A szegélye és vége bádogozott, aminek horpadtsága visszataszító. A reggeli órák fényviszonyainál a legfeltűnőbb. Tervszerűen csavarásokat alkottak a tetejébe és a lejtős végébe, amik tovább csúfították az építményt. Állítólag a mérnök a Balaton hullámaira való utalásként szánta a förmedvényébe. Szerintem nincs olyan buszra várakozó, aki ezt kiolvasná belőle és tapsikolna örömében, de annál több van, aki elszörnyed a torzó látványától. Az elgörbült sárvédőre emlékeztető bádogozott rész tövében strucctojás nagyságú kövek fedik a csapadékvíz elvezetőt. A bulis hétvégéken a hajnali buszukra váró ittas fiatalok tekézésére remek kellék lehet. A váróteremben csupán 16 főnek van leülési lehetősége. Egyik sarkát vigyázza csak kamera. Az érkező utasok harmada a park ösvényén igyekszik a városba feljutni, de nekik a biztonságosabb átkeléshez nincs zebra. Az építkezés folyamán megfigyelhettem az arra elhaladók véleményét, de a hosszú hónapok alatt nem volt senki, akinek egy kicsit is tetszett volna ez a stílus, sőt ellenkezőleg. Akkor kiknek szánták? Az építtető felé nem elismerést, hanem megvetést éreznek az emberek. Sokan mondogatják, hogy a bezárt keszthelyi Shell benzinkút kiszolgáló épülete és annak fedett részének egyszerű jellegében is épülhetett volna olcsóbban az új buszállomás. Nem ilyen lett, hanem a járdába beékelődő asszimetrikus egyik végén ferde, a másik végén pedig függőleges oldalfalú.
A kormánynak, Fidesznek meg kellene már értenie a rózsaszín ködöt félretolva, hogy ha épül valami, akkor az ne csak egy tény legyen, hanem tetszetős, logikus, hasznos, mert annak csak így lehet politikai előnye az oldalunkon. Keszthelyen már a második várost csúfító torzót kötik a kormányhoz, az országgyűlési képviselőhöz és a polgármesterhez.
"Bringás"
2015-06-22 at 12:24
„Sok tanulnivalója van még a magyaroknak Ausztriától.”- mondta Orbán Viktor 2012 júniusi bécsi látogatása során. Ez nagyon igaz. Egyes régióink már tanultak a szomszédtól.
A Balaton – felvidék és a Bakony térséget csonka országunk egyik legszebb vidékének tartják. E rang megtartása érdekében a természeti szépségeken kívül a falvak régi házainak megmentése is fontos. Az egykor svábok által is lakott itteniek tesznek is ezért, mert még az új házak többsége is a hagyományos népi stílus elemeit kell, hogy magukba ötvözzék. (1. kép) Ezáltal nem jellegtelen tucatházak épülnek, így vonzó tájba illő környezet alakul ki, ami megtartja és emeli a rangjukat. Ez a gondolkodás az Alpok országaiban a leglátványosabb. A somogyi Balatonszentgyörgyön, – ahol jelenleg lakom – még a barátaim körében sem nyert tetszést sem régebben sem most a Veszprém megyei, illetve az ausztriai tapasztalatom. Szerettem volna megértetni, hogy falunk két utcájában, – ahol még összesen 7 múltidéző szép parasztház van – ott csak tájjelegű homlokzatú új házra adjanak ki építési engedélyt. Minek akarom korlátozni az embereket? – kérdezték értetlenül. Hiába érveltem a szebb és hangulatosabb környezet, a vonzóbb település, az ingatlanok értéknövekedésének indokával. Az önkormányzat az általános iskola felújításakor csupán annyit kért, hogy emelkedjen ki a környező házak szintjéből. (2. és 3. kép) Ez az igény úgy teljesült, hogy egy lakótelepre való kockaépületforma bejáratot kapott a falusias jelleget teljesen mellőzve. A különös és csúf burkolatra pénzt pocsékoltak, de helyette inkább egy modern közintézményhez illő vízmelegítésre, fűtés rásegítésre alkalmas napenergiát hasznosító rendszert kellett volna kiépíteni. Az eszükbe sem jutott, hogy valamilyen szinten a népies jelleget a homlokzaton megjeleníttessék a tervezőmérnökkel. A község határában álló Csillagvár bérlőjének Túri Török Tibornak viszont példás módon sikerült ízlésesen érdekessé tenni az egykoron jelentéktelen műemléket. Ő korábban Keszthelyen „kastéllyá” varázsolta az egykori raktárat a Baba Múzeum számára. A belváros mostani felújítása, mint jó ízlésű embernek neki, nekem és szinte senkinek nem tetszik, mert az förtelmes. Tizennyolc megkérdezett emberből egy sem illette pozitív jelzővel.
A három Balaton – parti város Keszthely, Siófok és Balatonfüred régóta folytat szépségversenyt egymással. Mindegyik jelentős beruházásokkal igyekezett e rang elnyerésére. Keszthely műemlékeivel, történelmi belvárosával a csinosításokat a múlt tiszteletének jegyében érdemelte volna meg. Sajnos ez nagyon nem így sikerült. A belváros hosszan tartó, többször is határidőt átlépő átalakítása a lakosság türelmetlenségét és döbbenetét eredményezte. A rusztikus muskátlikosaras kandeláberek helyett lázmérőkre emlékeztető környezetidegen lámpák (4. kép), tércsúfító modern ízlésű kútház (5. kép) és a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom előtt megmagyarázhatatlan funkciójú vibrátorokra emlékeztető részben fedett oszlopsor került, amely a gótikus hátteret mélységesen zavarja. (6. kép). A helyiek találóan Vibrátorok terének csúfolják. Ezek mögött kockalombúra nyírt fák fokozzák a látvány iszonyát. A helyzeten azzal lehetne javítani, hogy az égbe meredő szörnyűségeket visszabontatnák. A drasztikusabb véleményt nyilvánítók ezekre aggatnák azokat, akik ilyenné tették szeretett városukat. A sétány közepén majdani reklámhordozónak két dobkályhára emlékeztető közönséges pléhhengert állítottak. A harangtorony dicséretes módon teljes felújításra került a két mellék tornyocskával együtt, de a mögöttük lévő vakolathiányos szürke fal vajon miért nem.? (7. kép) A harangtorony és a hozzáépült Premontrei rendház környezetében lesüllyesztették a tér szintjét, így a templom kapujának eredeti magasságában lehet belépni. Ez jó ötlet volt, de a régészeti ásatások során megtalált egykori vár kapubástyájának alapjait kb. fél méterrel magasabbra falazták fel, mint ahogy az nem lenne zavaró. A szerény kivitelű padok sem illenek ide, mert nincs múltidéző hangulata. Az útleválasztó fura óriás golyók a Kreml cárágyújának elgurult golyóira emlékeztetnek. (8. kép) A templomkert tavacskáját övező padlósor hosszabb, rövidebb padlóival is hátborzongató. A kilátszó fekete nylon fölé takarásként igyekeztek rálógatni, de förtelmesen. (9. kép)
A Keszthelyiek nem értik kiknek készült ez a nagy felújítás, ha egyiküknek sem tetszik. Úgy tűnik, hogy a haverok kísérleti terepe volt jó pénzért a tér felújítás. A Balaton – parti átalakítás sem válaszolható meg minden részében a szépség és a logika magyarázatával.
Hazánk megmaradt műemlékeivel és környezetükkel kellő gondossággal kell bánni, mert amire büszkék lehetnénk azt a modern kor érzéketlen erői igyekeznek pusztítani. Számunkra teljesen érthetetlen, hogy egy erős nemzeti érzelmű polgármestert miként tudtak rávenni ilyen múltcsúfító belvárosi átépítésre, amiből őszinte elismeréssel nem lehet kijönni. Ez a helyi Fidesz látványos kudarca, ami kellő érzékkel megelőzhető lett volna.
Jó példával szolgálhatott volna a Hintó Múzeum, a Halász Csárda, a Szigetstrand eredetihez nagyon hasonló állapotra való felújítása, a Vadászati Múzeum, a színház, a fából és kőből vegyesen épült buszmegállók, a Sopron utca Árpád utcához közeli szakasza, a székely díszkapu stb., amelyek pompásan illeszkednek a környezetbe és a város legszebb részeivé váltak. Ilyen érzékkel kellett volna Keszthely régi kisvárosi épületekkel övezett Fő terét odaillő kútházzal, kandeláberekkel szebbé varázsolni, amely felejthetetlen szépemlékként maradhatott volna meg a turistákban.
Az első és a második Orbán – kormány is jó példával szolgált. Két sajnálatos esemény a tiszai árvíz és a kolontári iszap katasztrófája után több településen is új utcákat építtetett csodálatos kivitelben, amelyek nagyszerűen ötvözik a népi építészetünket. (10. kép)
Nagykőrösön olyan kezdeményezést hallottam, amely nem engedi a városképet meghatározó házak pusztulását, még ha annak a tulajdonosai nem lennének képesek azokat maguktól felújítani. A közeli Csehországban – ahová gyakran utazom – rendkívül eredményesen, ízlésesen folynak a történelmi emlékek felújításai.
Az alább a barátaim véleményei:
1., Sajnos mi is így látjuk szeretett városunk (le)épülését, ahogy megírtad. Akikkel én beszéltem, mind ugyanezen a véleményen vannak: nem odaillőek azok az önkormányzat részéről sokat dicsért lámpák, és a “kútház” is… hm…mesterkélt.
Már isszuk a levét, pedig még el sem készült a Nagy Mű: bezárás fenyeget több önkormányzati fenntartású intézményt. Ennek ellenére bele kellett kezdeni a Balaton-part feltúrásába is. Vajon miért muszáj? Kiknek készül?
2., Hát ennek a belvárosnak egy nagy durranásnak kellene lennie, hogy megérje azt a sok tortúrát, amit okoz azzal, hogy a belvárost alig lehet megközelíteni, immár második éve.
Majd meglátjuk, hogyan fog üzemelni a dolog. Azok a lázmérők nekem is nagyon bökik a csőrömet, de én nem akarom bántani a barátainkat (megemlítettem), eleget kaphatnak az “ellenségektől”. Az viszont tragikusabb, hogy miközben egy halom pénzt – sajátot is, nem csak pályázatit – költenek el, közben az kell, hogy megforduljon a fejükben, hogy akár a színházat is be kell zárni, illetve más jól működő dologból vissza kell lépni.
3., Sajnos a befolyásunk nulla a keszthelyi vezetés felé. Folyik az átlátszó propaganda a helyi híradóban, újságban, mindenhol, mert szépnek akarják láttatni azt ami ronda, a város közben a tönk szélén áll. Erősek a Ruzsics Ferit körülvevő tanácsadók. Ez a város (is) olyan, mint az ország kicsiben. Felháborító, elszomorító, szánalmas.
4., Szomorú szívvel értek Veled egyet, mint Keszthely szülöttjének, vérzik a szívem!
5., Magam is csak megerősíteni tudom, amit írtál. Mi is kiakadtunk a modern “kandelábereken”, már a régebben felállított sétálóutcaiakkal sem tudtunk egyetérteni, és örültünk, hogy a megnövő fák eltakarják. De ezen az új részen igen magasak, ezeket, aligha fogják eltakarni a majdani fák. Szóval szörnyű. Keszthely többet érdemelne, mert egy szép és régi történelmű város, van egy sajátos légköre. Nem értem, miért nem szóltak közbe időben a keszthelyiek.
6., Mindig örömmel és jókat derülve olvasom írásaidat! Bosszankodásodat is értem, teljes mértékben egyetértek! Weöres Sándor bátyja (a jó öreg Hanzi bá) mindenre tudott egy közmondást, vagy szállóigét. Ide most ez vág: fejétől a farkáig bűzlik a műemlékvédelem. A volt főnök M. T. tanszékvezetőm volt a szakmérnökin. Sok mindenre tanítottak ott, … Főleg a rugalmas hozzáállásra. Nála az főszempont volt. Nem tudom mennyiért. Több értelmetlen engedélyt kiadott. Pl.: a budai várfal földalatti elbontására is. Terveztek egy kéreg alatti parkolót. Elkezdték a kivitelezést. Jött az új vezér (M. T). Bővítették a parkolót, a várfal másik oldalán is építenének egy akkorát, a várfal alatti lejtő úgyis kihasználatlan, de össze kellene kötni a kettőt. És Tamáska áldását adta a várfal felszín alatti részének elpusztítására. Ez a fej. A farok: a csobánci esetem. A veszprémi műemlékesek belekötöttek: ki vagyok, milyen alapon akarok ott konzerválni, amikor nem vagyok benne a KAMARÁBAN. Mikor megkapták diplomáim másolatát, kijelöltek a munkára. Csak közben majdnem két hónap telt el, és az nem jutott az eszükbe, hogy a kinti hőmérséklet erősen befolyásolhatja a vegyszerek működését. Ezért húzódik át a meló erre a tavaszra. (a konzerváláshoz használatos anyagok 99%-a nem működik +8 fok alatt) Vajon mi a fittyfenét tanultak az egyetemen? A kamarában meg van olyan tag, akit kőrestaurálásból megbuktattam. (de az igazgató és a vezető tanár átengedték, mert “fizetős”). Ennyit a bűzlő halról. Nem a hiúságom, hanem a magyar múlt maradványainak túlzott szeretete ami mondatja ezeket. Közben kesereghetünk, hogy ezt a városközpontot is jól elszabták!
Nem morgolódok tovább, ennyi bőven elég!
7., BORZASZTÓ !!!!!!!!!!!!!! Ezt csinálják mindenfelé, uniós nagy pénzekből lekövezik a főtereket, eltüntetik a fákat, füvet, és még ilyen csúfságokat is kitalálnak, hogy indokolt legyen a költségvetés. Ráadásul, azt hiszik, ingyen van, az uniótól jön, csakhogy oda fizetjük is a nagy pénzeket ám.
Ilyen rondaságokat üzemek, munkahelyek teremtése helyett :-(((((((((((((
8., Minden szavaddal egyetértek, magam is ugyanezt gondolom a felújításról, férjem szintén. Mi sem értjük, hogy fogadhatta el a képviselő-testület ezt a tervet, és a keszthelyiek miért nem csináltak még időben valamit? Hiszen a makett egy időben ki volt állítva a színházban, magam is láttam. Nincs Keszthelyen városvédő egyesület? Ha igen, miért nem hallatta a hangját? Vagy más civil szervezet?
Hát, megint kiderült: nem hozzáértők vannak a döntési pozíciókban. Sajnos a Fidesz sem tudott megfelelő szakembereket tenni a megfelelő helyekre – ezért ilyen ez az ország. Közben a hozzáértők kénytelenek elhagyni az országot, mert nincs számukra lehetőség. Igazán szomorú vagyok! (és akkor nagyon finoman fogalmaztam)
9., Makovecz úr szerencse, hogy nem élte meg az átadást, mert ez vitte volna a sírba.
10., Valami elképesztő Keszthely Fő tere. Ez a város is úgy látszik “pécsi ” cipőben jár. A Fő tér itt is kő hátán kő, napközben kibírhatatlan a hőség miatt, este pedig dobják vissza a meleget a kőlapok.
11., Külön a fütykösök és külön a golyók. Egybe lennének, akkor arra gondolnék, hogy hímsoviniszták álmodták meg ezt a teret. Így a Kasztráltak tere nevet is kaphatná.
12., Talán lehetne a vibrátorok lebontására aláírást gyűjteni. Régebben II. világháborús szobrot akartak avatni, de annyira gusztustalan lett, hogy kénytelenek voltak azt egy városszéli eldugott helyre a Semmelweis utcába a kertészettel szemben lerakni. Ide szobortemetőként a Fő tér nem tetszést nyert tárgyait lehetne átrakni.
13., Ez egyszerűen csömörlet. Bele kéne ültetni a kitalálóját!
14., Szerintem egy tudatos egyházellenes merényletre vall, hogy a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom elé emeltek szexuális segédeszközökre emlékeztető oszlopokat.
15., Tudomásom szerint 5 évig nem mozdíthatóak el még népszavazás hatására sem ezek a Fő téri torzók. A Pagoda Éttermet anno úgy igyekeztek átalakítani OTP-vé, hogy beleilljen a régi házak közé. Most meg a templom sziluettjét zavaró értelmetlen “gigantcerkák” nem szebbé, hanem szégyenné tették azt amire a legbüszkébbeknek kellene lennünk keszthelyiekként.
16., Valakinek fájt, hogy olyan szép nagy tér volt a templom előtt és ezért el….ta a betonszálkáival. Beteglelkű az ilyen. A lámpák és a kútház is minősíthetetlenek.
17., Eljátszanék a téri golyókkal. Mint tekézők meglöknék néhányat a kútház felé, néhányat a cölöpök felé és néhányat a lázmérők felé, így megoldódna a probléma. Na persze csak képzeletben, mert majd a lakosság nyomására előbb – utóbb úgy is cselekedniük kell Ruzsicséknak.