Lényegében helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú határozatával a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú ítéletet, így jogerőre emelkedett Jozef Roháč életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése. A másodfokú bíróság a mai döntésével pontot tett a magyar kriminalisztika két nagy megoldatlan ügyének a végére, ám az indokolás során a tábla is utalt arra, hogy sok részlet még ma is homályos. Nem derült ki például az eljárás során, hogy kinek a megbízásából lőtte le Roháč Fenyő János médiavállalkozót, ahogy abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy Portik egyedüli döntése volt az Aranykéz utcai robbantás megrendelése.
A maffiaper egyik vádpontja szerint az elsőrendű vádlott Jozef Roháč egy „ismeretlen” személy megbízásából 1998. február 11-én kora este Budán, a Margit utca forgalmas kereszteződésében közvetlen közelről, géppisztollyal lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Az ügyészség szerint bűntársa Ladislav Trnka volt, aki a vád szerint a sofőr volt és Jozef Roháč-ot a tetthelyre vitte. Érdemes megemlíteni, hogy noha van olyan tanúvallomás a nyomozóhatóság birtokában, miszerint egy ismert közszereplő Portik Tamással közösen döntött a médiavállalkozó haláláról, őket még csak meg sem gyanúsították a bűncselekménnyel. A másik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Roháč egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt az Aranykéz utcában. A cselekményre az ügyészség szerint a Prisztás-gyilkosság miatt ugyancsak jogerősen elítélt Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József Károly terhelő vallomást tett rá és cégtársaira az olajügyekkel kapcsolatban, valamint elsőként hozta összefüggésbe nevét Prisztás József vállalkozó 1996-os meggyilkolásával.
A táblabíróság csak keveset változtatott a Fővárosi Törvényszék korábbi döntésén. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Az elsőfokú döntés
Portikék ügyében tavaly március 31-én hirdetett elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A bíróság akkor előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt Jozef Roháč-ot, a magyar és a szlovák alvilág rettegett bérgyilkosát. A Cserni János által vezetett bírói tanács azt is kimondta, hogy utóbbi ügyben Portik Tamás volt Roháč megbízója, őt a bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A Fenyő-ügy feltételezett bűnsegédjét, Ladislav Trnkát és a Cinóber-gyilkosságban felbujtóként vádolt Ferencsik Attilát – Portikkal és Roháč-csal együtt – a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette. A döntés ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, így került a per a Fővárosi Ítélőtáblára, amely már csak Fenyő János meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás ügyében döntött, mivel a vádat másodfokon képviselő Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Cinóber-ügyben úgy ítélte meg, hogy Roháč-ék bűnössége nem bizonyítható.
Vizoviczki László azt vallotta, Portik látványos erődemonstrációval akarta megmutatni, hogy ki az úr az alvilágban. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Életfogytiglant kért az ügyészség
A fellebbviteli főügyészség képviselője másodfokú perbeszédében amellett érvelt, hogy a táblabíróság helyezze hatályon kívül a bűnsegédlettel vádolt, majd nem jogerősen bizonyítottság hiányában felmentett Ladislav Trnka ítéletét, mivel olyan eljárási hibák történtek az ő esetében, amit nem lehet másodfokon korrigálni. Portik tekintetében arra tért ki fellebbezésében a főügyészség, hogy a rá kiszabott tizenhárom éves fegyházbüntetés túlságosan is enyhe, az ítéleti tényállás pedig hiányos, mivel nem tartalmazza, hogy az Energol-vezér tudott arról, hogy a gyilkosságot robbantással hajtja végre Jozef Roháč, így többen is meghalhatnak. Az ügyészség írásban is benyújtott fellebbezésében úgy ítélte meg, hogy a bizonyítékok éppen arra utalnak, hogy Portik tisztában volt azzal, hogy robbantás fog végezni a belvárosban kivégzett Boros József Károllyal, így Portikra életfogytig tartó szabadságvesztést kértek. A védelem ezzel ellentétben hatályon kívül helyezést, illetve felmentést indítványozott. A vádlottak az utolsó szó jogán tagadták a bűnösségüket. Portik Tamás azt mondta, hogy azt a szlovák koronatanút, aki rá terhelő vallomást tett az Aranykéz utcai robbantás ügyében, nem is ismeri, vele soha nem találkozott.
Az ítélőtábla szerint is Portik adott utasítást a robbantásra. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Maradt a tizenhárom év Portiknak
A Fővárosi Ítélőtábla Máziné Szepesi Erzsébet vezette tanácsa pénteken kihirdetett másodfokú határozatával lényegében helybenhagyta az Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú döntést, így jogerőre emelkedett Jozef Roháč életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése. A Fenyő-ügyben bűnsegédlettel vádolt Ladislav Trnkát szintén jogerősen felmentette a táblabíróság. A másodfokú bíróság a törvényszékhez hasonlóan igazoltnak látta, hogy Roháč volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót. A tábla a minősítést annyival egészítette ki, hogy Roháč cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének is minősítette, mivel több áldozat is iszonyú kínok között halt meg és esélyük nem volt a túlélésre. Az elsőrendű vádlott leghamarabb 30 év múlva szabadulhat.
Milos Kastan írásban vallott a vádlottak ellen. Fotó: parameter.sk.
Sürgette a merényletet
A másodfokú bíróság szerint a belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás kapcsán helyesen állapította meg törvényszék, hogy a harmadrendű vádlott Portik Tamás volt a szlovák megbízója. Portikot azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy a harmadrendű vádlott Boros Tamás megölésére adott parancsot, arra azonban nem volt elég bizonyíték, hogy az Energol-vezér tudta, feltételezett végrehajtó embere miként fogja kivitelezni a likvidálást. A tanácsvezető szerint az is helyes döntés volt az elsőfokú bíróság részéről, hogy elfogadta Milos Kastan tanú írásban tett vallomását, aminek köszönhetően sikerült az Energol-vezért a négy áldozatot követelő robbantás felbujtójaként elítélni. Emlékezetes, a jelenleg fegyházbüntetését töltő szlovák maffiózó vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan magyarországi találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Roháč a vallomás szerint panaszkodott, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását.
Vizoviczki és Kisbandi vallomását is lesöpörték
A tábla abban is egyetértett a Fővárosi Törvényszék korábbi döntésével, miszerint azok a magyar koronatanúk, akik Portikékra vallottak, azt valamilyen érdekből tették, így elmondásaik nem tekinthetők elfogulatlannak. A táblabíróság ezzel lesöpörte az ügyészség fellebbezését, hiszen a vádhatóság Vizoviczki László, valamint az éjszakai életben csak Kisbandiként ismert, az alvilág bankárának gúnyolt, csalással vádolt Lakatos András vallomásával akarta igazolni, hogy Portik pontosan tudta, Jozef Roháč pusztító erejű robbantással végzi ki az olajügyek koronatanúját, így tisztában volt azzal is, hogy a célszemélyen kívül még mások is meghalhatnak. Lakatos András szerint Rohác és Portik Bécsben előtte beszélték meg a merénylet egyes részleteit, míg Vizoviczki úgy vallott, neki a rettegett olajmaffiózó már 1997-ben felvázolta, hogy robbantással fogja likvidáltatni “az alvilág árulóját”.
A bírónő nem zárta ki, hogy másokban előbb felmerült Boros megölésének gondolata. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Homályos utalás a többi felbujtóra
A másodfokú bíróság kimondta, hogy a gyilkosság célja Boros Tamás elhallgattatása és az olajügyekben indult eljárás meghiúsítása volt. A bírónő megjegyezte, hogy tanúvallomások szerint Borosnak az Energol-Conti-Car tagjaitól volt félnivalója, ám közülük csak Portik Tamás volt szabadlábon. A tanácsvezető utalt arra, hogy a felbujtónak is lehet ugyan felbujtója, és nem zárható ki, hogy Boros megölésének gondolata először másokban merült fel, de olyan szintű szervezés kellett a merénylet megtervezéséhez, hogy ezt a bv körülményei között nem lehetett volna megoldani – hangzott el a tárgyaláson. Ráadásul több tanú is célzott arra, hogy Portik állhat a merénylet hátterében, illetve, hogy „a piszkos munkát Portikék a szlovákokkal végeztették” – mondta a bírónő. Az Aranykéz utcai merényletnél még fontos megemlíteni, hogy ma már tudható, a nyomozás kezdetén kulcsfontosságú bizonyítékok tűntek el a rendőrségről. Perbeszédében az elsőfokú ügyész is megjegyezte, hogy a BRFK életvédelmi alosztályát vezető Doszpot Péter dolgozószobájából például eltűnt az a kamerafelvétel, amin a korabeli rendőri jelentések szerint szemből látszott a robbantás tettese.
Kisbandit is kihallgatták a leszámolásos ügyekben. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Bő tíz év múlva szabadulhat
Az energolos az indokolás után azt mondta, hogy abszurdnak tartja az ítéletet és “fel van háborodva”. Portik Tamás egyébként a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerősen tizenöt évet kapott, így esetében a mostani ítéletet és a korábban kiszabott tizenöt évet összbüntetésbe foglalják. Ha abból levonják azt az öt évet, amit Portik Tamás előzetes letartóztatásban töltött, továbbá büntetése végrehajtása során részesül az adható kedvezményekben, akkor a most 50 éves Energol-vezér nagyjából 10-12 év múlva szabadulhat.
Kovács Lajos hitt volna a magyar koronatanúknak
A jogerős döntéssel kapcsolatban megkérdeztük Kovács Lajos ezredest, az NNI döglött ügyek osztályának volt vezetőjét, aki hosszú évekig nyomozott a Portikhoz kapcsolódó leszámolásos ügyekben. Az ezredest meglepte, hogy míg a bíróság a szlovák tanúk vallomásait hitelesnek találta, addig a magyarokét kizárta a bizonyítékok közül. Kovács szerint érdemes lett volna jobban mérlegelnie a bíróságnak, hiszen attól, hogy egy tanú elfogult, még mondhat igazat, még akkor is, ha vallomását érdekből, esetleg bosszúból teszi. Kovács Lajost arról is faggattuk, hogy ő, mint akit a Fenyő-ügy megszállottjaként könyvelt el a közvélemény, mit szól ahhoz, hogy a Margit utcai gyilkosság felbujtója megúszta a felelősségre vonást. Kovács szűkszavúan annyit mondott, hogy ugyan több megbízóra is volt információjuk, ám ezt a bíróság előtt nem lehetett volna bizonyítani.
A vezető kép 2014. november 18-án készült. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS