A Spéder Zoltán bankár-médiaoligarcha érdekeltségébe tartozó Takarékbank és az FHB is kérte, hogy a Magyar Posta üzleti titokra hivatkozva hallgassa el, mennyiért és milyen tranzakció keretében tehették rá a kezüket az állami cég évi sok milliárdos forgalmat bonyolító, a korábbi Defend milliárdos gépparkját és eszközeit átvevő pénzszállító társaságára, az MPT Security Zrt.-re – tudta meg a PestiSrácok.hu Szarka Zsolttól, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatójától. A posta első embere leszögezte, nem árulja el a cég vételárát és a zsíros üzletet jelentő tranzakció részleteit. A vezérigazgatónak hiába érveltünk azzal, hogy egy állami cég értékesítésének vételárát egy első fokú bírósági döntés értelmében sem lehet eltitkolni, Szarka Zsolt hajthatatlan volt. A vezérigazgató a PestiSrácok.hu azon kérdésére is pikáns választ adott, hogy miért fuzionálnak több fronton is Spéder érdekeltségeivel. Szarka Zsolt hosszú válasza ugyanis lényegében úgy foglalható össze, hogy egyrészt Magyarországon Spédernél senki nem tud jobbat nyújtani, másrészt az állam 2013-ban törvényben jelölte ki az utat a bankárral való együttműködésre. Hogy ki lesz a felelős, ha borul a bili? Hiába kérdeztük, egzakt választ nem tudtunk kicsikarni a posta vezérigazgatójából. Kiderült az is, hogy a pénzszállító gazdasági társaságba magát bevásárló Spéder-féle FHB Invest Zrt. a Magyar Posta írásbeli hozzájárulása és engedélye nélkül adott el egy céges törzsrészvényt az SD-PRO Invest Zrt.-nek.
Tovább titkolja a Magyar Posta, hogy állami tulajdonból mennyiért került Spéder Zoltán bankár-médiaoligarcha, az Index.hu tulajdonosának az érdekeltségébe az állami cég értéklogisztikával, pénzszállítással, pénzfeldolgozással foglakozó, országos lefedettségű társasága, a korábban még JNT Security Kft. néven működő, de azóta MPT Security Zrt.-re átkeresztelt cége. A PestiSrácok.hu hetek óta próbálja megtudni, hogy milyen tranzakció keretében verték dobra az értékes cég tulajdonrészeit, de portálunknak Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója sem árulta el a vételárat és a tranzakció részleteit. Kérdésünkre Szarka Zsolt kifejtette, a korábban 100 százalékban állami tulajdonú gazdasági társaság 50 százalékát adták el, zártkörű pályáztatással, de a vételár üzleti titok. A posta első embere mindössze annyit tett ehhez hozzá, hogy az állami cég megbízásából a Big4 körbe tartozó nemzetközi tanácsadó cég értékelte fel a gazdasági társaságot és ez alapján ütötték nyélbe az üzletet.
Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára és Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. MTI Fotó: Marjai János
Titkosított biznisz
„Az üzleti tranzakció részletei nem nyilvánosak, mert a vételár is olyan információ, amiből a versenytársak számos dologra következtethetnek, és ez a piaci működésünket, piacon elfoglalt pozíciónkat veszélyeztethetné” – jelentette ki Szarka Zsolt. A vezérigazgatónak hiába érveltünk azzal, hogy egy állami cég értékesítésének vételárát egy első fokú bírósági döntés értelmében sem lehet eltitkolni, valamint hogy a világ legtöbb országában nyilvános és közérdekű adatnak számít, hogy egy cég mennyiért vásárolt fel egy másik gazdasági társaságot, Szarka Zsolt hajthatatlan volt. Álláspontja szerint a Posta nem köteles kiadni a vételárat, hiszen a bírósági döntés sem jogerős még, és a bíróság elsőfokú ítélet ellen is fellebbeztek. Annyit azonban elárult, hogy az MPT Security magánosítása során a cégbe beszálló két új tulajdonos, a Spéder érdekeltségébe tartozó Takarékbank és az FHB is kérte, hogy a vételár üzleti titok legyen.
„A tranzakció feltételeinek üzleti titokként kezelése a posta és az új partnerek közös döntése volt. Az adásvételi szerződés része volt, hogy a cég felének ellenértékét nem hozzuk nyilvánosságra” – fogalmazott Szarka Zsolt, aki ugyanakkor azt nem volt hajlandó elárulni, hogy a titkosítást ki kezdeményezte.
Spédernél nincs jobb
Mindebből tehát kiderül, a Spéder Zoltán közvetett résztulajdonában álló, a budapesti értéktőzsdén jegyzett FHB Nyrt-nek is érdekében állt, hogy ne derülhessen ki, mennyiért került az érdekeltségébe az állami cég 50 százaléka. Megírtuk, az MPT-ben az a Takarékbank szerzett 40 százalékos tulajdonrészt, és az az FHB vásárolt 10 százalékos részarányt, amelyek mögött Spéder Zoltán áll. Ráadásul nem csak az MPT az egyetlen postai cég, amelybe a Spéder-érdekeltségek bevásárolták magukat. Ismert, pénzszállító cége után az oktatási cégét is magánosította az állami tulajdonú Magyar Posta, amely az MPO Magyar Posta Oktatási Szolgáltató Kft. ötven százalékát is nyílt pályázat nélkül privatizálta, és amelynek egyik új tulajdonosa éppen a Takarékbank lett.
Szarka Zsolttól arra a kérdésünkre is érdekes választ kaptunk, amelyben azt szegeztük neki a vezérigazgatónak, hogy miért pályáztatás nélkül értékesítették az MPT és az MPO 50 százalékát, miközben nem kizárható, hogy más érdeklődők többet fizettek volna az értékes gazdasági társaságokért, mint amennyiért titkoltan Spéder érdekeltségébe kerültek.
„Fel lehet ilyen kérdéseket tenni, de akkor én is visszakérdezek. Van-e még egy olyan egységes pénzügyi hálózat Magyarországon, ami ennyi szállítási ponttal rendelkezik, mint a takarékszövetkezeti integráció? Van-e még egy olyan oktatási potenciállal bíró rendszer, mint a takarékszövetkezeti rendszer? Van-e a 2000 lakos alatti kis településeken még egy olyan, vagy más pénzügyi hálózat, mint a takarékszövetkezetek? A válasz: nincs. Ma nem lehet jobbat találni. Ráadásul 2013-ban az állam részéről törvény is kijelelte a Magyar Posta takarékszövetkezeti rendszerrel való együttműködési kötelezettségét” – szögezte le Szarka Zsolt.
Forrás: Magyar Nemzet
Hízókúrán a kassza
A vezérigazgató szerint az MPT egy jelentős piaci szegmensben, a takarék szektorban vásárolt piacot a cég felének dobra verésével. „A cég a korábbi 1100 postai és egyéb piaci (Szerencsejáték Zrt., MÁV Start Zrt., Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) szállítási ponton túl további 1700 új szállítási pontot lát el, összesen tehát 2800 ponton nyújt szolgáltatást. Ez annak köszönhető, hogy a takarékszövetkezeti integrációban résztvevő fiókhálózat értékszállítási és értékfeldolgozási feladatait is ellátja. A takarékszövetkezeti szektorral történő megállapodás azt jelenti, hogy az MPT Security Zrt. szolgálja ki az ország legnagyobb pénzügyi hálózatát. Az MPT Security a Magyar Posta, a Takarékbank és a takarékszövetkezeti stratégiai együttműködés része”– ismertette Szarka Zsolt. A posta vezérigazgatója úgy véli, a fúziónak köszönhetően az idén ötször nagyobb pénzügyi eredményt érhet el a cég, mint amennyi a korábbi működés során realizálódott. Az első negyedévi üzleti adatok alapján várhatóan az évet a 300 millió forintot is meghaladó eredménnyel zárhatjuk, amely siker – véli Szarka Zsolt.
Spéder Zoltán. Fotó: Magyar Idők
A vezérigazgató cáfolta, hogy a magánosítással a Magyar Posta lemondott volna az MPT-n belüli irányítási jogáról. „Az 50 százalékos tulajdonosi arányunknak megfelelő 50 százalékos szavazati joggal rendelkezünk. A Magyar Posta hozzájárulása nélkül semmilyen döntést nem lehet hozni a cégben, igaz, egyedül a Magyar Posta sem tud döntést hozni” – mondta Szarka Zsolt.
A vezérigazgató kitérő választ adott a PestiSrácok.hu azon kérdésére, hogy a pénzszállító cég magánosítása előtt történt-e olyan kalkuláció a vezérigazgatóságon, hogy egyáltalán veszteségessé válhatott-e volna az MPT, és ha igen, akkor mikor. Szarka Zsolt válaszában csak azt árulta el, hogy a pénzlogisztikai szolgáltatást végző cég árbevétele évről évre csökkent, a 2011-es 3,65 milliárdról 3,1 milliárdra csökkent tavaly. A posta első embere szerint ha ez így folytatódott volna, akkor a vállalat eredményes működése sem lett volna tartható. „A posta készpénz forgalmát a csekkbefizetés generálja a legnagyobb mértékben. 2015 júniusa, a bankkártyás fizetési lehetőség bevezetése óta azonban a csekkbefizetések 15 százaléka már bankkártyával történik, amelynek köszönhetően 100 milliárdos nagyságrendben tűntek el készpénzek a rendszeren belül. Ezt a 100 milliárdot nem kell elhozni, nem kell elszállítani, logisztikázni, mert bankkártyán keresztül, átutalással zajlik a forgalom” – hangsúlyozta Szarka Zsolt.
Ki viszi el a balhét?
A PestiSrácok.hu arra is kíváncsi volt, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank), valamint az FHB Jelzálogbank Nyrt. fizet-e, és ha igen mennyit azért, hogy a posta pénzszállító cégének eszközeinek, gépparkjának és alkalmazottainak segítségével szállítják el a takarékokból a készpénzt. Szarka Zsolt ismertette, a tranzakciónak köszönhetően a cég tulajdonai, eszközei az új tulajdonosoké is lett, de az MPT Security Zrt. mind a Takarékbank, mind pedig az FHB-nak nyújtott értéklogisztikai szolgáltatások ellátásáért külön szolgáltatói szerződéssel rendelkezik. „A két új partner annyit fizet az értéklogisztikai szolgáltatásokért, amennyit abból igénybe vesznek” – jelentette ki Szarka Zsolt.
Portálunk arra is kíváncsi volt, hogy az értékes postai cégek magánosítási szerződéseit ki, vagy kik írták alá a Magyar Posta és az állami vállalat vagyonkezelőjének részéről, és a kontraktusok miatt kit, kiket terhel a felelősség, adott esetben kinek kell elvinnie a balhét. Szarka Zsolt kérdésünket azzal zárta rövidre, hogy a posta alapszabályában jelölve van, értékek szerint meghatározva meddig érnek a felelősségi körök, de szerinte ezekben az esetekben ilyen nem fordulhat elő…
Korábban Lázár János sem árulta el a PS-nek a Posta-Takarékbank-FHB üzlet árát. Fotó: MTI/Marjai János
Valaki szabályt sértett
A PestiSrácok.hu-t egyébként Stumpf Andrással, a mandiner.hu újságírójával együtt fogadta Szarka Zsolt, így az egy órás kérdezz-feleleken a korábban a portál által megírt, egyetlen MPT-s törzsrészvény gazdát cserélésének az ügye is előkerült. A Mandiner sztorija szerint a Spéder-féle FHB Invest Zrt. az SD-PRO Invest Zrt.-nek adott el egy részvényt, amely az MPT hét tízezrelékét szerezte meg a tranzakcióval, és amely miatt az FHB cégen belüli tulajdonaránya 9,93 százalékra csökkent. Ezzel kapcsolatban az volt a jogos kérdés, hogy a törzsrészvény értékesítésekor miért nem élt elővásárlási jogával a Magyar Posta, és miután a cég alapszabálya pontosan rögzíti, a posta írásban beleegezett-e a részvény eladásába. A posta első embere szerint semmi olyan esemény nem történt, amely miatt nekik be kellett volna avatkozniuk, és nem adtak, hiszen Szarka állítása szerint nem is kellett írásbeli engedélyt, vagy hozzájárulást adniuk a tranzakció előtt, mert „nem történt olyan esemény, ami a Posta beleszólását igényelte volna”.
Szarka Zsolt állítása azért érdekes, mert az alapszabály kimondja, hogy egy részvény értékesítése esetén az összes részvényes kifejezett írásbeli beleegyezése szükséges, így a dokumentum szerint az ominózus törzsrészvény sem képezhetett volna kivételt…
Közös üzletek a köbön
A vezérigazgatónak azt a kérdést is feltettük, hogy a befektetési szolgáltatások piacán miért az FHB-val működik együtt a Magyar Posta. Szarka Zsolt válaszában kifejtette, miután 2012-ben az Erste Bróker felmondta a postával kötött szerződését, új partnert kellett találniuk és nulláról újra kellett építeniük a befektetési szolgáltatást. „A rendszert az FHB-val együttműködésben 5 hónap alatt építettük fel, amelynek köszönhetően ma 50 százalékos állami tulajdonban van a befektetési szolgáltató. A Magyar Posta Befektetési Szolgáltató teljes portfóliójának 80 százaléka állampapír értékesít. Ne felejtsük, az Erste idején, 2012 előtt a befektetési szolgáltató teljes egészében az Erste csoport tulajdonában volt, magyar kötvényeket nem forgalmaztak és 0 százalék volt a posta tulajdona. Ma az FHB-val közös ügyfélbázisunk van, másfél év alatt 56 ezer bankszámlát nyitottak nálunk, összevont értékpapírszámlával pedig ma már több mint 40 ezer ügyfél rendelkezik” – sorolta az okokat Szarka Zsolt.
A beszélgetés során kiderült az is, hogy a postai forgalom 70 százalékát a levelek feladása és a csekkek befizetése adja, a csomagszállítás 10 százalékra rúg. „Évente ugyanakkor 20-40 millióval csökken a levélszámunk a postákon, 5 év alatt 150 millió levelet veszítettünk el, így 770 millióról 620 millióra csökkent a Magyar Posta levélszáma” – árulta el a vezérigazgató.
Fontos pozíciókba ejtőernyőztek
A Magyar Posta és a Spéder-féle érdekeltségek összefonódása más megvilágítást kap, ha felidézzük, hogy kik ültek be az állami MFB, a posta és a takarékintegráció szervezeteinek élére. A konglomerátumot szinte minden oldalról Spéder Zoltánhoz kötődő emberek irányítják. A Magyar Posta menedzsmentjébe 2013-ban ejtőernyőztek volt FHB-s vezetők: Szarka Zsolt vezérigazgató, Szauer Tamás általános vezérigazgató-helyettes, Polacsek Csaba, az igazgatóság elnöke és Lontai Dániel igazgatósági tag. A Takarékbank vezetőségében az ex-FHB-s Vojnits Tamás és az ugyancsak FHB-s Köbli Gyula kapott helyet. Az állami tulajdon Magyar Fejlesztési Bankban is ülnek, ültek Spéderhez köthető emberek, mint például a korábbi FHB-s, takarékbankos Lontai Dániel, vagy Nagy Csaba, aki még az OTP-ben dolgozott együtt Spéderrel…
Vezető fotó: Nagy Béla/Magyar Nemzet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS