Pesti Srácok

Potápi: a magyarság története mindazon népek története, akik Magyarországon éltek, és azt közösen építették

Potápi: a magyarság története mindazon népek története, akik Magyarországon éltek, és azt közösen építették

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Zágrábban szólalt fel az Ars et Virtus – Horvátország-Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás bemutatóján. Az államtitkár beszédében kiemelte: a magyar történelem egyben szlovák, román, ruszin, de horvát történelem is, és a horvát történelem egyben magyar történelem is.

– hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki hozzátette:

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nagyon sokan voltak azok, akik tudták, hogy mindez nem igaz, hiszen szerinte a két nép túl sem élte volna az elmúlt évszázadokat, ha nem együttesen lép fel Közép-Európában. Utalt arra, hogy Magyarország érdekelt az európai együttműködésben, különösen pedig abban, hogy a V4-ek országai, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország közösen, összefogva jelenjenek meg az európai színpadon. Az államtitkár hozzáfűzte: még inkább érdekelt abban, hogy Horvátország és azok az országok, amelyek mellette vannak, a magyar törekvéseket támogassák és Magyarország is támogatni tudja az ő törekvéseiket. Örömének adott hangot, hogy Horvátországban a magyar nemzetiségnek erős magyar képviselete van.

– mondta, hozzátéve: csakúgy, mint a magyarországi horvátok esetében, Magyarország is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan Magyarországot a hazájuknak érezzék. Az 1956. október 23-ai forradalomról és szabadságharcról megemlékezve elmondta: a magyarok nem felejthetik el, hogy a forradalmi napok után, a megtorlás idején nagyon sokan menekültek az akkori Jugoszláviába, és onnét Nyugatra vagy a tengerentúlra. Az államtitkár ezt követően köszönetet mondott azoknak az embereknek, szervezeteknek és családoknak, akik az '56-os menekülteket 1956-ban és 1957-ben befogadták.

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Klovicevi Dvori Galéria közös rendezésű kiállítását szeptember közepén közösen nyitotta meg Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Nina Obuljen Korzinek horvát kulturális miniszter. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulója alkalmából a zágrábi magyar nagykövetség szervezésében a tárlatot most mutatták be a horvátországi magyar közösség vezetőinek és képviselőinek is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.