Pesti Srácok

Potápi: a magyarság története mindazon népek története, akik Magyarországon éltek, és azt közösen építették

Potápi: a magyarság története mindazon népek története, akik Magyarországon éltek, és azt közösen építették

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Zágrábban szólalt fel az Ars et Virtus – Horvátország-Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás bemutatóján. Az államtitkár beszédében kiemelte: a magyar történelem egyben szlovák, román, ruszin, de horvát történelem is, és a horvát történelem egyben magyar történelem is.

– hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki hozzátette:

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nagyon sokan voltak azok, akik tudták, hogy mindez nem igaz, hiszen szerinte a két nép túl sem élte volna az elmúlt évszázadokat, ha nem együttesen lép fel Közép-Európában. Utalt arra, hogy Magyarország érdekelt az európai együttműködésben, különösen pedig abban, hogy a V4-ek országai, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország közösen, összefogva jelenjenek meg az európai színpadon. Az államtitkár hozzáfűzte: még inkább érdekelt abban, hogy Horvátország és azok az országok, amelyek mellette vannak, a magyar törekvéseket támogassák és Magyarország is támogatni tudja az ő törekvéseiket. Örömének adott hangot, hogy Horvátországban a magyar nemzetiségnek erős magyar képviselete van.

– mondta, hozzátéve: csakúgy, mint a magyarországi horvátok esetében, Magyarország is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan Magyarországot a hazájuknak érezzék. Az 1956. október 23-ai forradalomról és szabadságharcról megemlékezve elmondta: a magyarok nem felejthetik el, hogy a forradalmi napok után, a megtorlás idején nagyon sokan menekültek az akkori Jugoszláviába, és onnét Nyugatra vagy a tengerentúlra. Az államtitkár ezt követően köszönetet mondott azoknak az embereknek, szervezeteknek és családoknak, akik az '56-os menekülteket 1956-ban és 1957-ben befogadták.

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Klovicevi Dvori Galéria közös rendezésű kiállítását szeptember közepén közösen nyitotta meg Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Nina Obuljen Korzinek horvát kulturális miniszter. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulója alkalmából a zágrábi magyar nagykövetség szervezésében a tárlatot most mutatták be a horvátországi magyar közösség vezetőinek és képviselőinek is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.