Mielőtt bárki megnyugodna, hogy a szakemberek és a civil segítők ezrei megfékezik az évtized árvízét a Dunán és mellékfolyóin, nem árt tudni: a lassú apadás még nagyobb gondot okozhat, mint a Nagybajcsnál 855 centiméteren ma reggel tetőzött Duna. Az áradat zúdul le tovább Komárom, majd a Dunakanyar és Budapest felé. A magas víz nyomása kikezdi a gátakat. Máris buzgárok törtek fel a Szigetközben. Várhatók még csurgások, s a gátak átázása. A felfokozott készültségnek még akár hetekig fenn kell maradnia. Ahol kitör az ár, például egy ürgelyukon át, azonnal meg kell fékezni azt.
Megkezdődött a Duna tetőzése a Szigetköznél, Nagybajcsnál 855 centiméter a folyó vízszintje. Nagybajcsnál szerda éjszaka a szakemberek már észleltek buzgárokat, csurgásokat a védműveken, de az azonnali beavatkozásnak köszönhetően a töltések tartanak, mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A védművek egyelőre jól bírják a terhelést, a szakemberek pedig a nap 24 órájában figyelik a töltéseket, s ha gond van, akkor beavatkoznak. Jelentős csapadék a vízgyűjtő területeken nem várható, de az ausztriai olvadás egyértelműen lassítja az ár levonulását.
Már többezer civil is dolgozik a gátak megerősítésén (Forráés: Magyarország Kormánya)
Mi a fene az a buzgár, és miért veszélyes?
A vízügyesek videóján mutatjuk, hogyan fogták meg a Nagybajcsnál feltörő buzgárt. VIDEÓ ITT!
Mi a buzgár? A buzgár árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörés. A buzgár alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával viszi a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. Folyóink mentén árvíz esetén gyakori jelenség.
Hogyan keletkezik a buzgár? A buzgár kialakulásának oka a gát két oldalán levő vízszintkülönbség okozta víznyomás. Az árvízi oldal nyomása a másik oldal talajvízét is emeli (közlekedőedények elve) amennyiben a gát nem megfelelően akadályozza a vízmozgást illetve a rágcsálók, férgek által kisebb-nagyobb károsodások utat biztosítanak a víz útjának.
Buzgár sematikus rajza. Látható, hogy a lazább, vízvezető képességű altalajon keresztülszivárog a víz. Ha utat talál, megállíthatatlanul fog megindulni. (Forrás: Időgépem blog)
Ebből következik, hogy akár egy ürgelyuk a gátban is utat engedhet a buzgárnak.
Meg kell fékezni a buzgárt? A buzgárt mindenképpen el kell szigetelni, a mentett oldalon zsákokkal körbevéve, ellennyomást kialakítva. A buzgár elhanyagolása belvízi károkhoz, de akár gátszakadáshoz is vezethet.
Mi veszélyezteti az árvízmentesítő műveket?
Az árvízmentesítő művek a mederből és a gátrendszerből állnak, valamint az azokat kiszolgáló művekből, zsilipek, átereszek, árapasztó csatornák.
Nézzünk meg egy gátat, mi történhet vele, ha a víz lesz lassan az úr. (Forrás: Időgépem blog)
- Gát felszínének megbomlása, akár a mentett oldalon, akár a víz felől
- A gát átázása, a töltésbe beszivárgó víz miatt elveszti állékonyságát, megrepedezik, megcsúszik, átszakad
- Az altalajon keresztül a buzgár keletkezik, elfolyósodik az altalaj, a fedőréteg felszakad.
A gátfelszín megbomlását, vagy átázását, a meder felőli gátoldal fóliázásával, illetve úgynevezett szádfalazással akadályozzák meg. Ez utóbbi meglehetősen költséges, ám hatékony.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS