Pesti Srácok

A politika maga alá gyűrte a kultúrát! – Alexa Károly és az Öreg

A kulturális szféra leképezi a parlamenti pártok összetételét, és ezért beszélhetünk egyáltalán a kultúra szabadságáról – szögezte le rögtön Alexa Károly a beszélgetésünk elején. Az irodalomban, a színház- és filmművészetben különböző csoportok alakultak ki, Egyesek a balliberális oldalra húznak és eszeveszett ellenségei a nemzeti, keresztény felfogásnak. Mások meg a jobboldalhoz. Alexa Károly József Attila-díjas magyar irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, író, közíró, egyetemi oktató volt az Öreg vendége.

Az irodalom politikai súlya a minimálisra csökkent, nem úgy mint a Kádár-korszakban, ahol az Aczél György-féle kultúrpolitika felemelte, de ha kellett, a süllyesztőbe küldte a szabad, a magyar hagyományokra épülő gondolkodást. Ez azt jelentette, hogy az MSZMP által meghúzott határokat nem lehetett átlépni:

Akik ezt megtették, mint például a Tiszatáj vagy a Mozgó Világ folyóirat szerkesztői, annak lapját bezúzták, munkatársait kirúgták. Ez történt Kulin Ferenccel, vezető szerkesztőjével, Alexa Károllyal és az egész szerkesztőséggel.

PestiSracok facebook image

Magyarán, a kommunista rendszerben cenzúra volt, kifelé pofázni nem lehetett.

Mégis, a diktatúrában valamennyire üzenni lehetett a hatalomnak, lehetett feszegetni a határokat, ami végül a rendszerváltásba torkollott. Ma nyíltan lehet üzenni a hatalomnak, ez akkor is így van, ha az üzengető mögött mindig ott áll egy párt.

Alexa hiányolja azt a kulturális pezsgést, ami jellemezte az átkost, ma falak választják el egymástól a kulturális élet résztvevőit. A mai magyar értelmiség szellemi és gyakorlati cselekvőképessége is visszaszorult.

Se az értelmiség, se a társadalom sincs morálisan, kulturálisan jó állapotban. Ennek nemcsak a globalista hatások az okai, hanem az oktatás alacsony színvonala, és az a választóvonal, amely a balliberális és népi, nemzeti gondolkodók között húzódik.

– jegyezte meg az irodalomtörténész. A kulturális esélyegyenlőtlenséget növelik a drága könyvek, színház- és múzeum jegyek, egyáltalán az, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok nem kerülnek közel a mindenki által elérhetővé lévő kultúrához. Hol vannak az olcsó, három forintos könyvek?

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.