Puhára esett az őszödi beszédért lelkesedő, gyurcsányista bíró

Van egy jó meg egy rossz hírünk. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a napokban megszabadult Cserni János bírótól, aki Gyurcsány Ferenc melletti kiállásával, szélsőségesen balliberális politikai megnyilatkozásaival és jobboldali közszereplőkkel szembeni elfogult ítéleteivel szerzett magának kétes hírnevet. Ám a búcsú nem végleges: a Fővárosi Ítélőtáblán folytatja büntetőbíróként, így félő, hogy a hozzá kerülő, politikai kötődésű ügyekben – ahogy korábban – elfogult ítéleteket hoz majd.

Április elseje óta már nem Cserni János az OBH igazgatásszervezési főosztályának a vezetője – értesült a PestiSrácok.hu bírósági forrásból. Úgy tudjuk, Cserni nem önszántából távozott, hanem „megadták neki a kezdőlökést”. Nevét mostanra eltüntették az OBH internetes honlapjáról, ezzel egy időben viszont föltették a Fővárosi Ítélőtábláéra, ahol büntetőbíróként szerepel. Cserni 2016-ban került az OBH-hoz főosztályvezetőnek – annak ellenére (vagy éppen azért?), hogy Cserni több súlyos botrányba keveredett elfogult ítéletei, illetve szélsőséges politikai megnyilvánulásai miatt. (Hogy esetleg éppen ezért került volna oda, az úgy értendő: legalább addig sem bíráskodik. Aktatologatás közben talán kevesebb kárt okoz…) 

Cserni a balliberális oldal régi zászlóvivője. 2004-ben nemzetközi felháborodást váltott ki egyik ítélete, amelyben végrehajtandó fogházbüntetéssel sújtotta a Magyar Demokrata főszerkesztőjét, Bencsik Andrást egy nem is általa, hanem a hetilap munkatársa által írt, Mécs Imréről szóló cikkért. A Legfelsőbb Bíróság (LB) utóbb pénzbüntetésre enyhítette Bencsik büntetését, és kimondta: az első- és másodfokú bíróság több ponton jogszabálysértő döntést hozott. Cserni az LB döntését nem fogadta el, törvénysértőnek minősítette – ezért a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárásában elmarasztalta, elöljárói pedig eltiltották őt a médiaügyekben való bíráskodástól.

Vihart kavart az az ítélete is, amelyben az SZDSZ-es Wekler Ferenc családjának botrányos ügyeiről írt cikke miatt úgy marasztalta el a Magyar Nemzet főmunkatársát, hogy nem engedte meg a valóság bizonyítását a cikk szerzőjének. Erre ugyan a törvény – megdöbbentő módon – lehetőséget ad, ám az igazságra nyitott, méltányos bírák ezt lehetővé szokták tenni az újságíróknak, ha föltételezhető, hogy a bizonyítékok alátámaszthatják a cikk állításait. (Az ominózus perben a szerző orvosi látleletet szeretett volna bemutatni, de Cserni nem volt rá kíváncsi.)

2010 szeptemberében azért indult ellene fegyelmi eljárás, mert a többek között általa is alapított, szélsőségesen balliberális Galamus portálon A mártír harca címmel gúnyos hangvételű cikket írt a 2006 őszén rendőrök által brutálisan összevert Révész Máriusz fideszes politikusról. Gatter László, a Fővárosi Bíróság akkori elnöke a fegyelmi eljárás megindítását így indokolta: a cikk egésze „kétséget kizáróan olyan politikai állásfoglalásnak minősül, amely meghaladja a bírák számára is rendelkezésre álló véleménynyilvánítás szabadságának kereteit. Egyértelműen állást foglal az Országgyűlés legnagyobb kormánypártjának tevékenységéről, ezzel megsértve a bírák politikai állásfoglalását tiltó szabályokat”.

• Mi baja lehetett egy gumibottal széttört lapockájú, ájulásig vert politikussal? Akit sokakhoz hasonlóan minden ok nélkül püföltek laposra? Jó kérdés. Milyen elképesztő gyűlölet kell már ehhez? Aki ilyen szélsőségesen, gyűlölettől eltorzultan szemléli a világot és ennyire nem tud az érzelmein uralkodni, hogyan ölthet magára talárt, miért bíráskodhat?

Csernit nemcsak a Révész Máriuszt gúnyoló cikke miatt marasztalták el. Jelleméről sokat elárul, hogy 2006 őszén nyílt levélben bírálta Sólyom László köztársasági elnököt. Emiatt 2007-ben írásbeli figyelmeztetést kapott. Az állásfoglalásban azt nehezményezték, hogy az akkori államfő az őszödi beszéddel kapcsolatban morális fenntartásait hangoztatta. Cserniék levele Gyurcsány Ferenc melletti kiállásként hatott. Utóbb az Országos Bírói Etikai Tanács is elítélte, hogy egy bíró politikai érveket tartalmazó, állami vezetőt bíráló nyílt levelet ír alá. A tanács szerint ez etikátlan, és kiemelték: a bírói etikai kódex szerint a bírák politikai tevékenységet nem folytathatnak.

Ez az a Cserni János, aki tehát mostantól a Fővárosi Ítélőtáblán tevékenykedik majd büntetőbíróként. Ami – eddigi munkásságából kiindulva – tovább növelheti majd a politikai kötődésű ügyekben egyre gyakoribb, a nemzeti oldal kárára elfogult ítéletek számát.