“A mai nap azonban keresztény ünnep is, és ahogy Jézus által a zsidó vallás törvényei átértelmeződtek, sőt konfliktusba kerültek, így érthető, hogy a keresztény Pünkösd értelme is más. Azonban nem eltörli, elsöpri Shavoutot Pünkösd, hanem kiteljesíti azt. (…) Jó lenne felfogni ilyenkor a „viccet”, nem csak betartani, hanem érteni és érezni is a minket körülvevő Világ törvényeit, mely megkerülhetetlenül hatályos ránk akkor is, ha nem ismerjük.” – A PS pünkösdi cikke keresztényeknek és nem keresztényeknek.
DOBÓ ISTVÁN PÉTER – PestiSrácok.hu
A Pünkösd – a Húsvéthoz hasonlóan – zsidó ünnep. A legnagyobb zsidó ünnepet, Peszahot követi Shavout az ötvenedik napon, s erről kapta a mai ünnep görög nevét is, „Pentecosté” azaz az ötvenedik nap. Shavout a Törvény ünnepe, annak az ünnepe, hogy Isten a népnek adta azt az eszközt, mely minden prófétai kinyilatkoztatásnál erősebb, hisz a mindennapokban jeleníti meg Isten jelenlétét.
Ez a zsidóknak a Tóra: Isten a mindennapokban. Hisz a prófétai és egyéb személyes kinyilatkoztatások pusztán időröl időre és kevesek számára elérhetőek, nem beszélve arról, hogy ezeket a csodás elemeket az emberek vagy elhiszik, vagy nem. Isten azonban örökké jelen van, nem csupán a világ kezdetén áll, elindítva a Teremtés hógolyóját, vagy a végén van ott, mint Ítéletosztó, hanem mindig csendben a háttérben van. De hogy? Ez a zsidó-keresztény kultúrkör nagy kérdése. Shavout eredeti üzenete szerint a Törvényben van jelen, mely mindenkire, minden körülmények között vonatkozik, és állandóan jelenvaló az emberek körében. Tanulmányozhatjuk, olvashatjuk, s hát bölcs rabbik teszik mindezt évezredek óta.
Jó lenne érezni a minket körülvevő világ törvényeit
A mai nap azonban keresztény ünnep is, és ahogy Jézus által a zsidó vallás törvényei átértelmeződtek, így érthető, hogy a keresztény Pünkösd értelme is más. Nem eltörli, elsöpri azonban Shavoutot Pünkösd, hanem kiteljesíti azt. Az Írott Parancsot lelkesíti fel: a leírt betűt élő szöveggé teszi. A Szentlélek eljöveteléhez a Biblia leginkább furcsa történetei köthetőek. Az epilepsziával vádolt próféták, a táncra perdülő papok, a nyelveken szóló apostolok, az elragadtatás pillanatai. A megértés pillanata, a leeső tantusz koppanása. Pünkösd a megértett vicc utáni felkacagás ünnepe. Hisz a Törvény lehet egy olyan vicc is, amit rég ismerek, sőt tudom fejből, de nem értem, és ezért nem is nevetek. Pünkösd tehát nem is annyira Jézusról és nem a törvényt adó Istenről, hanem annak megértéséről, tehát rólunk szól. Nem is véletlen, hogy az ünnep eredete az „első aratás” ünnepe is, hisz a tavaszi vetés májusi learatása is most történik.
A „pünkösdi” gyülekezetek olyan fontosnak érzik ezt az ünnepet, hogy az úgynevezett megújulás nélkül nem is tekintik teljesnek az embert. Furcsa dolgokat művelnek, és furán viselkednek néha azok, akiket úgymond megszáll a Szentlélek, de azok számára is van üzenete a mai napnak, akik nem a vallás oldaláról közelítik meg Pünkösdöt. Hiszen mindenkinek kell egyrészről energia a mindennapok munkáját végigvinni, és mindannyiunk számára adódnak olyan pillanatok, amikor nem értjük a köröttünk lévő történéseket, de kénytelenek vagyunk alkalmazkodni. Jó lenne érteni ilyenkor a „viccet”, nem csak betartani, hanem érezni is a minket körülvevő Világ törvényeit, mely megkerülhetetlenül hatályos ránk akkor is, ha nem ismerjük őket. Egy olyan világban, ahol a legnagyobb probléma a fenntarthatóság és a klímaváltozás, a mindennapok igazolják azt, hogy amennyiben nem tartjuk be játékszabályokat és alkalmazkodunk a Világhoz, annak törvénye és Rendszere mindenképp hatályos marad fölöttünk, s egy idő után saját magunk hibáit kell ledolgoznunk úgy, hogy fölénk kerültek és erősebbek lettek nálunk. Milyen jó lenne egyszerűen betartani a törvényt, akár úgy is, hogy nem értem, de elfogadom. És milyen jó annak, aki nem pusztán szolgaian teljesíti, hanem át is érzi azt, s lelkesen tudja végezni munkáját a mindennapokban. A mai napon ezt a lelkesedést, ezt az energiát kívánjuk minden hívő és nem hívő olvasónknak. Hisz energia és lelkesedés mindenkinek kell!
Illusztrációnkon Lazarro Bastiani: Pünkösd című festménye látható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS