Egyszerű sportújságíróból lett a Magyar Úszó Szövetség elnöke, milliárdos médiacézár, a balliberálisok emblematikus Nap tévéjének tulajdonosa, Fenyő János haragosa, hogy aztán 2009-ben előbb médiabirodalmát veszítse el, majd 2016-ban – a sorozatos botrányok nyomán – a hazai úszószövetség éléről is kipenderüljön. Úgy látszik, kicsit bukni nem lehet, és most őt is utoléri a múlt: a Fenyő-gyilkosságban betöltött szerepe miatt gyanúsított lett. Ezzel a megmaradt nemzetközi úszószövetségi posztjait, maradék titulusait is bukhatja.
Karrierjét egyszerű sportújságíróként kezdte, 1972-től tizennyolc éven át a Népsportnál dolgozott. Már a nyolcvanas években tudott élni a lehetőségekkel, és noha akkor még nem volt országosan ismert a neve, a sportújságírás akkori krémjében benne volt. Jóban volt a nyolcvanas évek sztárriporterével, Vitray Tamással éppúgy, mint Gyulai Istvánnal. A kollégái által törtetőként jellemzett Gyárfás számára Gyulai követendő példa volt, őt is vonzotta a sportdiplomácia világa, ami hamar össze is jött neki: amikor Gyulai, az addigi főtitkár távozott a Nemzetközi Sportújságíró Szövetségből, a helyére Gyárfást ajánlotta. Pályáján az 1984-es Los Angeles-i olimpia jelentette a fordulópontot. Az amerikai Sport Illustrated című lap felkérte, hogy a magazin kifejezetten az olimpiára készülő kiadványában írjon bemutatócikkeket a szocialista országokból érkező sportolókról. Gyárfást ezért három hónapra meghívták New Yorkba. Még kint volt, amikor megtudta, hogy az olimpiát a szocialista országok bojkottálják. De ha már ott van az Egyesült Államokban, maradjon is ott – üzente neki a Népsport főszerkesztője, így végül Gyárfás tudósíthatott Los Angelesből.
Tavaly márciusi tényfeltáró cikkünkben arról írtunk: „Oktató-repülőgépen térképezte fel fel Los Angelest a fiatal Gyárfás Tamás 1981-ben, két magyar kísérte el, egyikük az úszószövetség akkori elnökhelyettese, Mansfeld Péterék vérügyésze, a pályafutását a rendőrségnél kezdő Mátsik György volt. A cikk szerint az olimpia épülő, felépült létesítményeit nézték meg, és ezt mégiscsak jobb a magasból. Gyárfás a Népsport utazó újságírójaként több cikket írt a végül bojkottált 1984-es olimpiáról, megszólaltatta a „világbékéről” papoló Samaranch NOB-elnököt és több, az amerikai vezetést hibáztató, a szovjet propagandát ismételő ismert sportpolitikust. A visszalépés után két dolgot kellett hangsúlyozni: egy, ez nem bojkott, kettő, mindez az amerikaiak hibája, komoly veszélyben lettek volna Nyugaton a szocialista sportolók. Klasszisaink számára újabb arculcsapást jelentett, hogy a sportvezetők és az újságírók, tudósítók kimentek Los Angelesbe. Köztük volt Gyárfás is.” Cikkünk nyomán Gyárfás Tamás visszautasította, hogy a bojkott híve lett volna. Ám következő oknyomozó írásunkban föltártuk: cikkeivel ő és a többi érintett újságíró a kommunista propaganda üzenetét erősítette: sportolóink nincsenek biztonságban és ez az egész Amerika hibája.
Gyárfás egyes, meg nem erősített híresztelések szerint Los Angelesben ismerkedett meg Fenyő Jánossal. Az viszont tény, hogy Bodnár Györggyel ott találkozott először, és barátkozott össze. Bodnár a hetvenes években az amerikai börtönt is megjárta, életének egy részében profi hamisítóként kamatoztatta tudását, a rendszerváltás után pedig idehaza a Szaknévsorral forrt össze a neve. 1989-ben Bodnár felajánlotta Gyárfásnak, hogy ha eljön a Népsporttól, indít neki egy lapot. A kaliforniai üzletember kétmillió forintot szánt erre. Így született meg 1989 januárjában a Sport Plusz nevű sportbulvárlap, aminek először Bodnár, majd Gyárfás lett a tulajdonosa.
A Nap TV és az első milliárdok
Hogy sportújságíróból néhány éven belül milliárdos médiavállalkozóvá nőtte ki magát, nem a Sport Plusznak köszönheti, hanem az 1989-ben induló első kereskedelmi magántelevíziónak, a Nap Tv-nek. Aminek az indulásához lényegében semmi köze nem volt, de ahhoz igen, hogy a Nap Tv nem sokkal az indulás után ne menjen csődbe és kinőhesse magát. A Nap Tv-t egy egykori híradós, Székely Ferenc alapította még 1989-ben, majd egy joghézagot kihasználva elérte, hogy Budapest vonzáskörzetében fogható legyen. Mivel Gyárfás a Sport Plusz révén már ismerte Havas Henriket, többször kérte, hogy hozza őt össze Székely Ferenccel, mondván, szívesen indítana egy sportrovatot az akkor már elég népszerű, de még csak heti kétszer jelentkező Nap Tv-ben. A találkozót 1989 őszén ütötték nyélbe, és Gyárfás ekkor tudta meg, hogy a tévé csődközelben van. Ő azonban fölajánlotta segítségét a működtetéshez – cserébe a reklámidő értékesítéséért és a Nap TV részleges tulajdonrészéért. Az üzletet nyélbe ütötték, a Nap TV pedig a balliberális oldal emblematikus fóruma lett, ahol a szocialista, szabad demokrata politikusokat jobbára puhán kérdezték, a jobboldaliakat viszont sokszor alig hagyták szóhoz jutni, a szavukba vágtak. Gyárfásnak konfliktusai voltak Princz Gáborral, az egykori Postabank nagy hatalmú vezérével éppúgy, mint Fenyő János médiavállalkozóval, mert mindkettő meg akarta szerezni a Nap Tv-t.
A koporsóban: Fenyő János; Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
A Fenyő-affér
A több médiumot is tulajdonló Fenyőnek is a Nap Tv-re (pontosabban a reklámidejére és a műsorba látogató vendégekre) fájt a foga. Amikor 1994-ben Székely Ferenc a köztelevízió alelnöke lett, Gyárfás arra számított, hogy a korábbihoz képest még jobb helyzetbe kerül, csakhogy egykori partnere lepaktált a riválisával, Fenyővel. A köztévé ekkor a Nap Tv és közte beiktatott egy céget, amiről kiderült, hogy Fenyőé. A Gyárfás–Fenyő-konfliktusról a nagypolitika is tudott, olyannyira, hogy 1997-ben az akkori kormányfő, Horn Gyula is arról győzködte Fenyőt, hagyja békén a producert. Ez a konfliktus volt az oka annak, hogy miután 1998 februárjában egy bérgyilkos meggyilkolta Fenyő Jánost, már akkor a lehetséges megbízók között említették Gyárfást – aki azonban hevesen tagadta ezt. Az Index fölidézte: a Fenyő-ügy nem volt téma a Nap Tv stábjának körében, bár azt több egykori kolléga is mesélte, hogy egy ízben Gyárfás a munkatársai előtt kijelentette, semmi köze a vállalkozó halálához. Ekkor az egyik kollégája viccesen csak annyit mondott:
Hiszünk neked, Tamás, hiszen a bérgyilkosok nem dolgoznak barterben!
Az mindenesetre nem tett jót Gyárfásnak, hogy Kovács Lajos egykori nyomozó, a Fenyő-ügy megszállottja a lehetséges megbízók között rendre egy médiavállalkozóra utalgatott. Ahogy az sem, amikor kiderült, hogy Gyárfás a XII. kerületben – igaz, évekkel a gyilkosság után – egy telekcserét bonyolított le egy nővel, aki történetesen a később több alvilági leszámolással meggyanúsított olajos vállalkozó, Portik Tamás élettársa volt.
Bojkottált propagandatévé
Az első Orbán-kormány hatalomra kerülése után a Nap TV-t száműzte a köztévé, de Gyárfásnak volt hova mennie. Először a TV3, majd miután az csődbe ment, az ATV fogadta be azonnal a csatornát. Az MSZP-SZDSZ 2002-es győzelme után Gyárfásék visszatérhettek a köztévére, és balliberális elfogultságukat – ha ez egyáltalán lehetséges – sikerült tovább fokozniuk. Emiatt 2006 őszén a Fidesz és a KDNP politikusai teljes bojkottot hirdettek Gyárfás csatornája ellen. Onnantól gyakorlatilag egyetlen jobboldali politikus sem ment többé az Angol utcai tévészékházba (amely 2017 óta már az Echo TV központja). A Nap TV végül 2009-ben szűnt meg, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a 2010-es választást hatalmas fölénnyel a Fidesz-KDNP nyeri majd.
A bal szélen Gyárfás, a pulpitusnál Schmitt Pál; Fotó: MTI/Beliczay László
Sikertelen puccskísérlet
Gyárfás 2007 nyarán ultimátumot tett közzé Sport Pluszban, és egy decemberi időpontot jelölt meg arra, hogy Schmitt Pál távozzon a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) éléről. Ennek ellenére már szeptember 8-án, a MOB rendkívüli ülésén megpróbálták leváltatni az elnököt. Schmitt a szavazási hercehurcában először alulmaradt, de végül egy technikai hibára való hivatkozással a megismételt voksolás döntetlent hozott, és ezzel Schmitt maradt az elnök A Schmitt-ellenes akció előkészítésébe bekapcsolódott néhány MOB-tisztséget viselő kormánytag, és támogatták a MOB alelnöki tisztét is betöltő Gyárfás kezdeményezését az MSZP-SZDSZ-koalíció polgármesterei is.
Az utolsó mentsvár: az úszás
Bár 2009-re Gyárfás elveszítette a közel két évtized alatt megszerzett médiabefolyását, az úszósportban még maradtak pozíciói, hiszen a televíziózás mellett itt is befolyást szerzett még a kilencvenes években. 1993 óta a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a kétezres évek végén pedig sorra szerezte meg a nemzetközi szinten is rangos pozíciókat. 2008-ban az európai úszószövetség, a LEN alelnökévé választották, egy évvel később a Nemzetközi Úszó Szövetség, a FINA Bureau tagja lett. 2012-ben a LEN gazdasági vezetője, 2013-ban a FINA alelnöke, 2015 nyarától pedig a nemzetközi szövetség végrehajtói bizottságának tagja lett. Eközben fokozatosan elkezdett megválni magyarországi érdekeltségeitől. Milliárdos vagyonát jelentő ingatlanjai jó részét állítása szerint eladta.
Gyárfás nevét 2012-ben a jobboldali sajtó – részben az időközben letartóztatott szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč vagy éppen Tasnádi Péter kétes múltú vállalkozó vallomásaira hivatkozva – ismét a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben kezdte el emlegetni. Ennek ellenére úszószövetségi posztját senki sem fenyegette, és neki is köszönhető, hogy 2013 júliusában egyhangú döntéssel ítélte Magyarországnak a FINA a 2021-es úszó- és vízilabda-világbajnokság rendezési jogát. A mexikói Guadalajara visszalépése miatt azonban Budapest négy évvel korábban, 2017-ben megrendezhette vizes világbajnokságot. A vébé szervezőbizottságának társelnöke pedig Gyárfás Tamás lett. Ám 2016 végén a sorozatos botrányok nyomán (Katinka-ügy, Kiss László-botrány, Bol-dog-affér stb.) megtörtént, amire senki sem számított: Gyárfás lemondott a Magyar Úszó Szövetség elnöki posztjáról. Bár az utódja, Bienerth Gusztáv elleni háttérintrikákkal is összefüggésbe hozták, illetve sokan azt gyanították, hogy a FINA Hosszú Katinkát hátrányosan érintő szabálymódosítása hátterében is ő áll, ezeket a vádakat ő visszautasította. Mai meggyanúsításával nemzetközi tisztségeit is bukhatja.
PS/Index. Vezető kép: Blikk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS