Pesti Srácok

Schmuck Erzsébet a PS-nek: Van három működő akkumulátorgyárunk, a negyedik sok (Videó)

Magyarországon már van három akkumulátorgyár, ami kiszolgálja az igényeket – mondta a PestiSrácok.hu-nak Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. Bár a három üzemmel kapcsolatban korábban semmiféle aggály sem merült fel, a debreceni CATL-gyár megépítésével összefüggésében egy apokaliptikus ökológiai összeomlást vázolt fel, amelyben helyet kapnak egyszerre kiszáradó és mindent elárasztó folyóvizek, de az is, hogy a tervezett két új üzem miatt, amelynek együttes területe alig nagyobb néhány utcánál, olyan kiesést fog okozni az élelmiszer-termelésben, amely éhínségeknek ágyazott meg. Posztapokaliptikus sci-fi az elektromos autózás hajnaláról, nemcsak a filmművészeti kuriózumok iránt érdeklődőknek.

Az LMP kommunikációjának visszatérő eleme az, hogy a termőföldeket meg kell védeni. Önök tudják esetleg, hogy hány hektár termőföld van Magyarországon jelenleg?

Én azt gondolom, körülbelül a szántóföld a magyar területnek a közel fele, tehát ahol mezőgazdálkodás folyik. Nyilván ezeknek a termőföldeknek egy része magas koronaértékű, viszont vannak, amelyek kevésbé, de azt tudjuk, hogy az elkövetkezendő években és időszakban a világ és Magyarország is élelmiszerválsággal fog szembenézni, mégpedig összefüggésben a szélsőséges időjárási viszonyokkal, ami azt jelenti, hogy egyszer nem lesz víz, máskor sok víz lesz, és éppen ezért a legnagyobb kihívás Magyarország számára is, ami egyébként nagyon jó termőföldi adottságokkal rendelkezik, hogy megvédje a termőföldjeit.

De itt az akkumulátorokkal összefüggésben az volt az egyik kritika, hogy túl sok termőföldet foglalnak el. A debreceni CATL-üzeme 100 hektáron valósul meg, a többi ilyen tervezett gyár ennél kisebb. Segítek 7,2 millió hektár termőföld van az országban, azaz a 100 hektár az az egy 72 ezrede a teljes termőföldterületnek Magyarországon. Mennyiben befolyásolja az élelmiszerellátást a termőföldek 72 ezredének beépítése.

PestiSracok facebook image

Hogyha megnézi a nemzeti akkumulátor-stratégiát, akkor a nemzeti akkumulátor-stratégia a mostani akkumulátorgyártó kapacitás tízszeresét akarja biztosítani. Ebben a stratégiában is szerepel, hogy az akkumulátorgyárak rendkívül vízigényesek, rendkívül energiaigényesek, és hatalmas a területigényük.

Visszatérően említette azt, hogy a klímaváltozás fog negatív hatást gyakorolni a magyar mezőgazdasági termelésre. Pont ezt mondja az Európai Unió is, amellyel kapcsolatban viszont nem vélemény kérdése az akkumulátorgyárak szükségessége, hanem egy uniós határozat, illetve irányelv született arról, hogy belsőégésű motorral gyártott autót már nem lehet forgalomba hozni 2035 után új autóként. Ehhez viszont akkumulátorok kellenek. Tehát itt van egy konfliktus az uniós zöldpolitika és az önök elképzelése között. Ez állandó konfliktus vagy ez csak egy alkalmi eset?

Én nem gondolom, hogy konfliktus lenne, mert mindig a mértéket kell megnézni. Magyarországon már van három működő akkumulátorgyár. Itt pontosan legyártanak annyi akkumulátort, amennyi a hazai igényeket kielégíti. Ha egyébként megnézzük az egész akkumulátoros, illetve az elektromos autók gyártási láncolatát, ebből az akkumulátor gyártása a legszennyezőbb, és az, ahol a legkisebb a hozzáadott érték. Nem teheti meg Magyarország, és nem teheti meg a kormány, hogy a magyar emberek jövőjét eladja kínai befektetőknek, sokkal inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne a közösségi közlekedést fejleszteni, hogyan lehetne a vonatközlekedésnek a színvonalát javítani, hogy gyorsabban járjanak a vonatok. Tehát egyszerűen a gondolkodással van baj, és azzal, hogy nem összefüggéseiben nézik ezeket az ügyeket.

Dömötör Csaba a múlt héten a parlamenti vitában arról beszélt, hogy az uniós előírásokon felül is még számos garanciát beépítenek ezeknek a gyáraknak a kivitelezésénél. Itt most ismételten visszautalnék arra, hogy ez egy uniós irányelv, uniós környezetvédelmi normák mentén épülő gyárakról van szó, ebben mi a hiba?

A mértéke. Tehát túl sok az az akkumulátorgyár, amit Magyarországra akarnak telepíteni. Nyilván más országba is. Szerintem nem lehet Magyarország akkumulátor-hatalom, vagy utána akkumulátor gyarmat. Itt fogjuk gyártani ezeket az akkumulátorokat, utána majd visszahozzuk az országba, és elhasznált akkumulátor hegyeket fogunk találni kint a természetben, az erdőkben vagy a termőföldeken.

A gyarmat szó megütötte a fülemet. Pontosan az ön által említett stratégiában az szerepel, hogy európai szinten viszonylag magas gyártókapacitást valósítana meg Magyarország, azonban amennyiben ez nem valósul meg, akkor nem pont egy kitettséget generál akár gazdasági, akár ellátási értelemben?

Mint említettem, Magyarországon van három akkumulátorgyár. Ennek a három akkumulátorgyárnak van akkora kapacitása, hogy a magyar igényeket ki fogja elégíteni.

Fotó:Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A játék ma sem volt igazán jó, de a győzelem végre megvan! – Barátságos labdarúgó-mérkőzés: Azerbajdzsán–Magyarország 1–2 (1–2)

Exkluzív 2025 június 10.
Megszerezte első idei győzelmét a magyar labdarúgó-válogatott, miután küzdelmes, de alacsony színvonalú mérkőzésen Bakuban legyűrte Azerbajdzsán válogatottját. Csapatunk nem játszott jól, helyzetkihasználásunk ma is csapnivaló volt, de pozitívum, hogy a győzelmet így is meg tudtuk szerezni, Varga Barnabás pedig közel egy év után ismét eredményes tudott lenni a válogatottban.