Pesti Srácok

Schmuck Erzsébet a PS-nek: Van három működő akkumulátorgyárunk, a negyedik sok (Videó)

Magyarországon már van három akkumulátorgyár, ami kiszolgálja az igényeket – mondta a PestiSrácok.hu-nak Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. Bár a három üzemmel kapcsolatban korábban semmiféle aggály sem merült fel, a debreceni CATL-gyár megépítésével összefüggésében egy apokaliptikus ökológiai összeomlást vázolt fel, amelyben helyet kapnak egyszerre kiszáradó és mindent elárasztó folyóvizek, de az is, hogy a tervezett két új üzem miatt, amelynek együttes területe alig nagyobb néhány utcánál, olyan kiesést fog okozni az élelmiszer-termelésben, amely éhínségeknek ágyazott meg. Posztapokaliptikus sci-fi az elektromos autózás hajnaláról, nemcsak a filmművészeti kuriózumok iránt érdeklődőknek.

Az LMP kommunikációjának visszatérő eleme az, hogy a termőföldeket meg kell védeni. Önök tudják esetleg, hogy hány hektár termőföld van Magyarországon jelenleg?

Én azt gondolom, körülbelül a szántóföld a magyar területnek a közel fele, tehát ahol mezőgazdálkodás folyik. Nyilván ezeknek a termőföldeknek egy része magas koronaértékű, viszont vannak, amelyek kevésbé, de azt tudjuk, hogy az elkövetkezendő években és időszakban a világ és Magyarország is élelmiszerválsággal fog szembenézni, mégpedig összefüggésben a szélsőséges időjárási viszonyokkal, ami azt jelenti, hogy egyszer nem lesz víz, máskor sok víz lesz, és éppen ezért a legnagyobb kihívás Magyarország számára is, ami egyébként nagyon jó termőföldi adottságokkal rendelkezik, hogy megvédje a termőföldjeit.

De itt az akkumulátorokkal összefüggésben az volt az egyik kritika, hogy túl sok termőföldet foglalnak el. A debreceni CATL-üzeme 100 hektáron valósul meg, a többi ilyen tervezett gyár ennél kisebb. Segítek 7,2 millió hektár termőföld van az országban, azaz a 100 hektár az az egy 72 ezrede a teljes termőföldterületnek Magyarországon. Mennyiben befolyásolja az élelmiszerellátást a termőföldek 72 ezredének beépítése.

PestiSracok facebook image

Hogyha megnézi a nemzeti akkumulátor-stratégiát, akkor a nemzeti akkumulátor-stratégia a mostani akkumulátorgyártó kapacitás tízszeresét akarja biztosítani. Ebben a stratégiában is szerepel, hogy az akkumulátorgyárak rendkívül vízigényesek, rendkívül energiaigényesek, és hatalmas a területigényük.

Visszatérően említette azt, hogy a klímaváltozás fog negatív hatást gyakorolni a magyar mezőgazdasági termelésre. Pont ezt mondja az Európai Unió is, amellyel kapcsolatban viszont nem vélemény kérdése az akkumulátorgyárak szükségessége, hanem egy uniós határozat, illetve irányelv született arról, hogy belsőégésű motorral gyártott autót már nem lehet forgalomba hozni 2035 után új autóként. Ehhez viszont akkumulátorok kellenek. Tehát itt van egy konfliktus az uniós zöldpolitika és az önök elképzelése között. Ez állandó konfliktus vagy ez csak egy alkalmi eset?

Én nem gondolom, hogy konfliktus lenne, mert mindig a mértéket kell megnézni. Magyarországon már van három működő akkumulátorgyár. Itt pontosan legyártanak annyi akkumulátort, amennyi a hazai igényeket kielégíti. Ha egyébként megnézzük az egész akkumulátoros, illetve az elektromos autók gyártási láncolatát, ebből az akkumulátor gyártása a legszennyezőbb, és az, ahol a legkisebb a hozzáadott érték. Nem teheti meg Magyarország, és nem teheti meg a kormány, hogy a magyar emberek jövőjét eladja kínai befektetőknek, sokkal inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne a közösségi közlekedést fejleszteni, hogyan lehetne a vonatközlekedésnek a színvonalát javítani, hogy gyorsabban járjanak a vonatok. Tehát egyszerűen a gondolkodással van baj, és azzal, hogy nem összefüggéseiben nézik ezeket az ügyeket.

Dömötör Csaba a múlt héten a parlamenti vitában arról beszélt, hogy az uniós előírásokon felül is még számos garanciát beépítenek ezeknek a gyáraknak a kivitelezésénél. Itt most ismételten visszautalnék arra, hogy ez egy uniós irányelv, uniós környezetvédelmi normák mentén épülő gyárakról van szó, ebben mi a hiba?

A mértéke. Tehát túl sok az az akkumulátorgyár, amit Magyarországra akarnak telepíteni. Nyilván más országba is. Szerintem nem lehet Magyarország akkumulátor-hatalom, vagy utána akkumulátor gyarmat. Itt fogjuk gyártani ezeket az akkumulátorokat, utána majd visszahozzuk az országba, és elhasznált akkumulátor hegyeket fogunk találni kint a természetben, az erdőkben vagy a termőföldeken.

A gyarmat szó megütötte a fülemet. Pontosan az ön által említett stratégiában az szerepel, hogy európai szinten viszonylag magas gyártókapacitást valósítana meg Magyarország, azonban amennyiben ez nem valósul meg, akkor nem pont egy kitettséget generál akár gazdasági, akár ellátási értelemben?

Mint említettem, Magyarországon van három akkumulátorgyár. Ennek a három akkumulátorgyárnak van akkora kapacitása, hogy a magyar igényeket ki fogja elégíteni.

Fotó:Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.