A szocialista kormányzat idején működő Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori munkatársainak szerepét is vizsgálja a rendőrség a romagyilkosságok elvarratlan szálai miatt indított nyomozásban – értesült a PestiSrácok.hu. A sorozatgyilkosság aktáit azután porolták le, hogy a halálbrigád életfogytiglani fegyházra ítélt vezetője megtörte a hallgatást és elkezdett beszélni az egykori támogatóikról és a finanszírozókról. Kiss Árpád állítja, jobbikos körök is segítették őket, de utalt arra is, hogy a Gyurcsány-kormány a káoszban volt érdekelt, ezért az akkori titkosszolgálat visszatartotta az információkat, emiatt pedig nem sikerült időben elfogni a sorozatgyilkosokat. Egyelőre nem tudni, hogy az újraindított nyomozásban végül mire jutnak a rendőrök, de az biztos, hogy még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Cikkünkben ezeket a homályban lévő szálakat gyűjtöttük össze.
Ahogy arról két hete elsőként beszámoltunk, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) újra nyomozást rendelt el a 2008-2009-ben történt romagyilkosságok elvarratlan szálai ügyében. Úgy tudjuk, az akták leporolása összefüggésben van azzal, hogy a gyilkosság-sorozat elsőrendű elítéltje elkezdett beszélni a hatóságoknak a halálbrigád támogatóiról, finanszírozóiról és felbujtóiról. Kiss Árpád vallomásában azt is megemlítette, hogy a tatárszentgyörgyi gyilkosságban egy, a felelősségre vonást eddig elkerülő személy is közreműködött. Az már egyébként az alapeljárás során is nyilvánvaló volt a szakemberek szerint (noha a rendőrség akkoriban mindent megtett, hogy az összes tettes kézre kerüljön), hogy a sorozatgyilkosság utáni vizsgálódás nem érhet véget azzal, hogy 2009. augusztus 21-én Debrecenben négy embert elfogtak, majd bíróság elé állítottak.
Ismert, az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és féléves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot a hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket. A gyilkosságsorozatról bővebben itt olvashatnak.
Nincs meg az ismeretlen fegyverrabló
Rögtön az elsőfokú ítélet megszületése után, 2013 őszén a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségével egyszer már vizsgálatot indított a sorozatgyilkosság megválaszolatlan kérdései ügyében, ám végül eredménytelenül zárták le az eljárást, amelynek keretében azt is vizsgálták, hogy a gyilkosságok végrehajtásához szükséges fegyverek megszerzésében a gyilkosokat valóban segítette-e sofőrként egy, az eljárás során ismeretlenül maradt személy. A besenyszögi fegyverrablás előzménye, hogy a támadás előtti nap, 2008. március 6-án egyikük egy újfehértói nyilvános fülkéből felhívta Gazdag Csaba sértettet, hogy az interneten hirdetett fegyvere eladó-e még, majd az igenlő válasz után letette a telefont. Másnap éjjel csaptak le a vadászra és családjára a magukat rendőröknek kiadó támadók. A házban lakókat megkötözték, szájukat leragasztották, és a lakásban tárolt vadászfegyvereket és lőszereket pedig elvitték.
Négy embert ítélt el a bíróság a romagyilkosságok ügyében, de kizárt, hogy nem voltak segítőik. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Kié a negyedik lábnyom?
Azt még az elsőfokú bíróság is leszögezte, hogy a Kiss-testvéreket és a harmadrendű elítéltet egy ismeretlen, negyedik bűntárs (aki biztosan nem a negyedrendű elítélt, a tiszalöki gyilkosság előtt a társasághoz csapódó Csontos István volt), is segítette. Az ítéletben az is meg lett említve, hogy a hivatásos vadász egyik kiskorú lánya négy férfit látott a házban, akikről személyleírást is adott. Vallomása szerint egyiküket „Jánosnak” szólították (az elítéltek egyike sem János, persze elképzelhető, hogy a támadók álnéven szólították egymást). Mindezek mellett a nyomozás során azt sem sikerült kideríteni, hogy a Parabellum lőfegyvert, valamint egy második világháborús, Luger gyártmányú pisztolyt, melyekkel kirabolták a hivatásos vadászt, kiktől és mikor szerezték be a halálbrigád tagjai. A bíróság szerint a besenyszögi rablásnál közreműködő ismeretlen elkövető a fegyveres támadásokban nem vett részt, azokat 2009. áprilisáig, a tiszalöki gyilkosságig hárman hajtották végre. Ennek azonban ellentmond, hogy a helyszíni szemle megállapításai szerint a nagycsécsi, két ember halálával végződött emberölés helyszínén Petőéken kívül egy negyedik, ismeretlen személy lábnyomát is rögzítették.
Megbukott a poligráfon
A negyedrendű elítélt, Csontos István is arról beszélt a nyomozati vallomásában, hogy lehetnek még szabadlábon olyan emberek, akik anyagilag, illetve a bűncselekmények felderítéseinél segítették a társaságot. Csontos szólt arról is, hogy letartóztatása alatt találkozott Kiss Árpád cellatársával, akinek az elsőrendű elítélt állítólag elmondta: több társuk még szabadlábon van, és egyiküket meg is fogja nevezni. Érdekes szál az is, hogy az eljárásban tanúként kihallgatott albérlőtársra, aki Kiss István ágya alatt megtalálta a Besenyszögön megszerzett fegyvereket, szintén gyanakodtak a hatóságok. A férfit poligráfos vizsgálat alá vetették, amin megbukott, igaz, a vizsgálatot úgy végezték el, hogy a férfit nem figyelmeztették a hamis tanúzás következményeire. Évekkel ezelőtt a Magyar Hírlap dokumentumokkal igazolta, hogy rendőri jelentések név szerint említettek olyan embereket, akik az akkori gyanúsítottakon kívül összefüggésbe hozhatóak a cselekményekkel. Még a 2009 augusztusi elfogás előtt keletkezett jelentés szerint vizsgálták a nyomozók például Pető Zsolt ismertségi körét. Egyikük egy többszörösen büntetett személlyel beszélt telefonon a piricsei támadás előtti nap, éppen Piricse közelében, majd a támadás körüli órákban szintén egy bűnözővel tartotta a kapcsolatot. Ugyanennek a személynek a neve bukkant fel a nagycsécsi kettős gyilkosság vonatkozásában is, mivel a férfi a támadás éjszakáján ugyancsak egy büntetett előéletű ismerősével beszélt telefonon, akinek ráadásul a lakcíme abban az utcában volt, ahol a tiszalöki gyilkosság történt. A nyomozók a férfi telefonjának adataiból összességében azt olvasták ki, hogy ismerőseinek nagy része büntetett előéletű, és jellemzően Szabolcs, Heves és Hajdú-Bihar megyei lakosok, tehát ott élnek, ahol a romagyilkosságok történtek.
Csontos István valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. Csak ezt elfelejtették közölni a rendőrökkel. Fotó: PestiSrácok.hu
Egy rendőri jelentés szerint hat embert fogtak el
A Magyar Hírlap megszellőztette azt is, hogy egy 2009 augusztus 15-ei jelentés szerint a halálbrigád elfogása előtt felmerült további két feltételezett elkövető is. A jelentésben az állt, hogy a két férfi „a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, köze van azok elkövetéséhez, tudomással bír a végrehajtásban és szervezésében részt vevő személyekről, a cselekmények előzményeiről, az elkövetés eszközeinek hollétéről.” Őket egyébként 2009 augusztus 21-én a többiekkel együtt szintén elfogták, házkutatást tartottak náluk, ám végül mégsem gyanúsították meg a két férfit a bűncselekményekkel. Annak ellenére, hogy a szélsőséges nézeteket valló, a negyedrendű elítélt Csontos Istvánnal korábban egy helyen katonai szolgálatot teljesítő fiatalemberről a jelentés például úgy fogalmazott, hogy a férfi tökéletesen beleillik a tiszalöki elkövetés profiljába és alappal feltételezhető, hogy részt vett az elkövetésben.
Csontossal kapcsolatban már többször megírtuk, hogy a volt hivatásos katonát a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte. Ezt az információt a KBH ugyanakkor „elfelejtette” közölni a nyílt eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI). Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felvetette a KBH korábbi vezetőinek felelősségét, így büntetőeljárás indult, de a bíróság végül felmentette a titkosszolgálati vezetőket. Az ügyről bővebben itt olvashatnak.
Kizárt, hogy segítség nélkül gyilkoltak
Gulyás József, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok ügyében a titkosszolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője a PestiSrácok.hu-nak korábban azt nyilatkozta: elképzelhetetlen, hogy a romagyilkosságok elkövetőinek ne lettek volna segítői. A politikus is a besenyszögi rablást említette, illetve hozzátette, hogy már a vádirat alapján is kiderült, hogy volt több olyan fegyverbeszerzés, fegyverhez, vagy éles lőszerhez jutás, aminek a közvetítői, közreműködői nincsenek meg. Szerinte az elkövetők köre nem elszigetelten működött az egyéb szélsőséges debreceni, és más illetőségű csoportoktól, személyektől. Gulyás József példaként említette a másodrendű elítélt Kiss István Zoltán albérlőtársát, aki megtalálta a Besenyszögön rabolt fegyvereket Kiss ágya alatt, ugyanakkor Gulyás szerint nem életszerű, hogy neki semmi tudomása nem volt a vádlottak tevékenységéről.
Gulyás József szerint elképzelhetetlen, hogy a halálbrigádnak nem voltak támogatói. Fotó: ATV
A nemzetbiztonsági vizsgálat volt vezetője szerint nem derült ki az sem, hogy a nyomozóhatóságok milyen alapossággal vizsgálták az ő személyét, vagy másokét, akik közvetlen kapcsolatban és még eszmei közösségben is voltak a vádlottakkal. Gulyás hangsúlyozta azt is, nagyon fontos lenne, hogy újraértékeljék azoknak a vallomását, akik a Kissékhez kötődő, csöppet sem elszigetelt csoportnak a tagjai voltak. Gulyás József elképzelhetőnek tarja, hogy a támadások előkészületi szakaszában a Kiss-testvérek és Pető Zsolt harmadrendű elítélt a támadásokra való felkészülés során kaphattak külső segítséget, ami úgynevezett “kiképzésjellegű” tevékenység lehetett. Az SZDSZ egykori politikusa utalt rá, a halálbrigád a támadások előtt elvonult, rákészült a bűncselekményekre és ebben a felkészítésben akár támogatást is kaphattak. Amit még a politikus kiemelt, hogy szinte kizárt, hogy a támadók nem kaptak semmiféle anyagi segítséget. Szerinte az az erőforrás, ami egy ilyen cselekménysorozat előkészületéhez kell, Kisséknek nem állt rendelkezésre.
Tatárszentgyörgy, 2009. február 23. Mohácsi Viktória egykori európai parlamenti képviselő rendőri vezetővel beszél telefonon a kiégett tatárszentgyörgyi ház közelében, ahol az éjszakai támadás során meghalt egy férfi és a gyermeke. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Mohácsi: a Gyurcsány-kormány állami tisztviselői összefüggésbe hozhatók a gyilkosokkal
Gulyás Józseffel hasonló véleményen volt az SZDSZ egykori európai parlamenti képviselője, Mohácsi Viktória, aki állítása szerint éppen a romagyilkosságok messzire vezető szálai miatt kért és végül kapott menedékjogot Kanadától. Mohácsi egy kanadai tévécsatornának azt állította, hogy életveszélyesen megfenyegették, mert kritizálta a romák elleni támadás- és gyilkosságsorozat lassú felderítését. Azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya a gyilkosságokkal kapcsolatos információk több évtizedes titkosításáról döntött. Mohácsi elmondása szerint azért, mert “egyesek szerint összefüggésbe hozhatnak néhány állami tisztségviselőt a gyilkosokkal”.
Kiss Árpád titkosszolgálati provokációról is beszélt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Titkosszolgálati provokációról és Jobbik-közeli érintettekről beszélt a halálbrigád vezetője
Ugyanerre utalt portálunknak két hete küldött levelében Kiss Árpád, aki szerint a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták majd tovább maradnak hatalomban. A Magyar Nemzet szerint Kiss perújítást is kezdeményez, amelyben a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná. Szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig – saját hatalmának megtartása reményében – csaknem polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. Kiss levelében hangsúlyozta, hogy a felbujtók, akik megúszták a felelősségre vonást, „önkormányzati tisztséget kaptak és vidéken lapulnak”.
Mint írta,
a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultra radikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt elítéltnél elszakadt a cérna, és kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta.
A HVIM szerint cigányok megölésére akarták rávenni őket a titkosszolgálat ügynökei
Kiss Árpád kiemelte, hogy testvére megfigyelését éppen akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje), amikor fegyverbeszerzésre készült. A szakmai „hibát” még Ficsor Ádám, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli MSZP-s miniszter is elismerte, majd elmondta, már előbb is elfoghatták volna az elkövetőket. Az NBH-s szálhoz tartozik az is, hogy Kiss korábban a szocialista titkosszolgálatok játékszereként írta le a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A szervezet erre közleményben reagált, hajmeresztő dolgokat állítva: azt visszautasították, hogy mozgalmuk a titkosszolgálatok játékszere lenne, illetve hogy bármilyen “etnikai konfliktus” kirobbantásában, megszervezésében részt vettek volna a tagjaik. Azt ugyanakkor megerősítették, hogy “ügynöki aktivitást” tapasztaltak a romagyilkosságokkal összefüggésben:
Alá tudjuk támasztani, hogy próbálhattak egyes szervezeteket, személyeket provokálni, illetve hasonló bűncselekményekre rábírni. Volt olyan jelentkezőnk ebben az időszakban, aki igen gyorsan arra szeretett volna rávenni minket, hogy szerezzünk fegyvereket általa, amikkel cigányokat tudnánk lelőni. Miután ezen “ötletét” semmilyen szempontból sem támogattuk, próbált minket bátorítani éles lőfegyverek illegális módon történő beszerzésére, mondván, hogy ő le tudja ezeket “papírozni” önvédelmi célú fegyvertartásra. Természetesen ezen személy nem lett tagja a mozgalmunknak, el sem kezdhette a 2 éves próbaidős tagságát és azóta el is tűnt a környezetünkből
-írták.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS