Pesti Srácok

Rossz dolog a korrupció, de egy ingyen repülőjegy azért mégis elfér – Újabb bizonyítékok a Katar-gate ügyében

Rossz dolog a korrupció, de egy ingyen repülőjegy azért mégis elfér – Újabb bizonyítékok a Katar-gate ügyében

"Nem vagyunk korruptak, de egy ingyen repülés, azért mégiscsak ingyen repülés" – akár így is összegezhetnénk a Katar-gate ügyében kiszivárgott újabb bizonyítékokat. Az Európai Bizottság vizsgálatot követel, miután a brüsszeli Politico felfedte, hogy az uniós végrehajtó szerv vezető közlekedési tisztviselője ingyenes repülőutakat fogadott el a katari kormánytól, miközben csapata létfontosságú légi közlekedési megállapodásról tárgyalt az Öböl menti állam saját légitársasága, a Qatar Airways számára.

Henrik Hololei, az Európai Bizottság közlekedési osztályának főigazgatója kilenc alkalommal repült ingyen business osztályon a Qatar Airways légitársasággal 2015 és 2021 között – idézte a brüsszeli Politico birtokába jutott adatokat a Magyar Nemzet. Az ingyenes utak közül hat az európai légtér Katar előtti megnyitására vonatkozó megállapodás összeállítása közben történt, ebből négyet a dohai kormány vagy egy Katarhoz kötődő csoport fizetett.

Hololei nem volt hajlandó kommentálni az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál értesüléseit, a bizottság szóvivője azonban megvédte a bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatójának döntését, amiért elfogadta a Qatar Airways ingyenes repülőútjait.

PestiSracok facebook image

– mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy az esetleges összeférhetetlenséget „gondosan mérlegelték és kizárták”. December elején a belga rendőrség korrupció vádjával letartóztatott több embert, köztük Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét. A gyanú szerint ugyanis a csoport tagjai külföldi országok érdekeit képviselték a testületben, köztük Katarét és Marokkóét, amiért több száz ezer eurót kaptak. A brüsszeli korrupciós botrány kirobbanása után az arab országgal a legtöbb folyamatban lévő szerződést felfüggesztették, hogy a nyomozás felderíthesse, hány ember érintett az ügyben és mekkora befolyása volt Katarnak. Ez alól valamiért kivételt élvez az EU és az olajország közötti légügyi egyezmény, amelyet az Európai Bizottság vett védelmébe.

A bizottság által közérdekű adatigénylésre a Politicónak megküldött adatok egyébként tartalmazzák a Qatar Airways vezető uniós tisztviselőinek a közlekedési osztályon dolgozó összes járatát 2015. január 1. és 2022. január 1. között, amely időkeret magában foglalja az európai légtér Katar előtti megnyitásáról szóló tárgyalásokat is. A bizottság 2016 júniusában kapott megbízást az ügylet kidolgozására, és 2021 októberében írta alá a végleges megállapodást.

2017 januárjában, vagyis néhány hónappal azután, hogy Hololei csapata a bizottságnál megkezdte a Katarral kötendő légi közlekedési megállapodás kidolgozását, Hololei elfogadta az állami tulajdonú Qatar Airways ingyenes business osztályú repülőútjait Brüsszelből Dohába és vissza. A dokumentumokból kiderült, hogy az utazást a katari kormány fizette.

A légi közlekedési megállapodás a katari székhelyű légitársaságok, köztük a Qatar Airways számára biztosít leszállási jogot a legtöbb uniós célállomáson, így a légi fuvarozó számára jövedelmező hozzáférést kínál a 450 millió fogyasztót számláló piachoz. Cserébe az uniós légitársaságok kölcsönös jogokat kaptak egy kevesebb mint hárommillió fős piacra, ám a dohai repülőtéri csomópont stratégiailag fontos bázist jelent Európa és Ázsia nagyvárosai között. A bizottság szóvivője most azzal érvel, hogy Hololei katari látogatása nem része az EU–Katar légi közlekedési tárgyalásoknak, hozzátéve, hogy a bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatója „soha nem volt része” a megállapodásról tárgyaló csoportnak. Hololei ugyanis a tárgyalásokon dolgozó osztályt vezette, és következetesen népszerűsítette a Katarral való együttműködést a nyilvánosság előtt.

2019 februárjában méltatta például a Katar és az EU közötti „őszinte elköteleződést és nyílt párbeszédet”, 2019 júniusában pedig találkozott Jassim Saif Ahmed Al-Sulaiti katari közlekedési miniszterrel, amikor a páros megvitatta „a katari–európai kapcsolatok javításának eszközeit a polgári légi közlekedés és szállítás területén." A bizottság szóvivője elmondta, hogy alapesetben az uniós végrehajtó intézmény fedezi a személyzet külföldi utazásai során felmerülő költségeit, „bizonyos esetekben azonban harmadik felek felajánlhatják a kiküldetési költségek teljes vagy egy részének fedezését”. Ha ez a helyzet, „a misszió engedélyezésének feltételeként ki kell zárni az esetleges összeférhetetlenség minden formáját”. A légiközlekedési megállapodás kidolgozása közben Hololei ingyenesen utazott a Qatar Airways társasággal az Arab Légifuvarozók Szervezete (AACO) által szervezett találkozóra is – amelyen a Qatar Airways vezérigazgatója szerepel a végrehajtó bizottságában.

A Politico szerint Hololei ingyenes útjainak napvilágra kerülése új vizsgálat alá helyezi a bizottságot azzal kapcsolatban, hogy az EU politikai igazgatói hogyan kezelték a katari kormány lobbitevékenységét. Vicky Cann, a vállalati lobbizásnak az EU politikai döntéshozatalára gyakorolt ​​hatását vizsgáló Corporate Europe Observatory nevű civil szervezet munkatársa szerint Hololei utazási programja „felfedi, hogy a Katargate nem korlátozódik az Európai Parlamentre, és azt is, hogy nem elég szilárdak az EU etikai szabályai, a jelenlegi szabályok betartatása pedig túlságosan gyenge”. Eközben a Transparency International munkatársa, Nicholas Aiossa kijelentette, hogy Hololei ingyenes repülőútjainak nyilvánosságra hozatala „független vizsgálatot kell hogy eredményezzen az Európai Bizottságnak a Katarhoz fűződő kapcsolataiban”. A tárgyalások során a légi közlekedési megállapodást súlyos bírálatok érték – különösen az európai hosszú távú légitársaságok és a szakszervezetek részéről, akik azzal érveltek, hogy az aláásta a versenyt.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.