Pesti Srácok

Salah Abdeslam: Nem félek tőletek, mert Allahban bízom

Salah Abdeslam: Nem félek tőletek, mert Allahban bízom

Megkezdődött Salah Abdeslam büntetőperének tárgyalása hétfőn Belgiumban, a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét hajnalban szállították át franciaországi börtönéből Brüsszelbe, ahol gyilkossági kísérlet miatt kell bíróság elé állnia.

A rendőrség 2016 márciusában, néhány nappal a brüsszeli robbantások előtt házkutatást tartott a belga főváros Forest nevű kerületében egy lakásban, amely - mint később kiderült - a párizsi terrortámadások óta szökésben lévő Abdeslam búvóhelyéül szolgált. A művelet során tüzet nyitottak a rendőrökre, akik a lakásban tartózkodó három férfi közül egyet agyonlőttek, a két másiknak viszont sikerült elmenekülnie. A lövöldözésben négy rendőr megsebesült, a szökevényeket nem sokkal később elfogták.

Az RTBF közszolgálati tévécsatorna beszámolója szerint Abdeslam közölte, hogy nem fog válaszolni a kérdésekre, és a vádirat ismertetésekor sem volt hajlandó felállni.

Marie-France Keutgen elnöklő bíró elmondta, a 28 éves Abdeslam nem járult hozzá, hogy őt ábrázoló képeket közöljenek a tárgyalásról médiában.

PestiSracok facebook image

A hatóságok megerősítették a biztonsági intézkedéseket a tárgyalás idejére, amelyen a marokkói származású, francia állampolgár Salah Abdeslam mellett társa, Soufien Ayari is jelen van, aki ellen ugyancsak gyilkossági kísérlet és tiltott fegyvertartás miatt indult eljárás Belgiumban. Mivel Abdeslamot nem lehetett szóra bírni, a bíró rátért a másik vádlottra, Sofien Ayarira, aki relatíve bőbeszédű volt.

Kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy nem tartja magát radikálisnak. Elmondta, 2014 végén ment Szíriába, ahol csatlakozott az Iszlám Államhoz Rakkában. Egy évet töltött el itt, több fegyveres fotó is kiszivárgott róla. Családjának azt hazudta, hogy Törökországba utazik, mert vissza akarták volna tartani. Állítása szerint ő döntött úgy, hogy elhagyja a terrorszervezetet és nem utasításra történt mindez.

Ayari két társával, Ahmad Alkhaddal és Osama Krayemmel érkezett Európába. Utóbbi a brüsszeli merényletek egyik legfőbb gyanúsítottja. Mint fogalmazott, nem feltétlen Belgiumba akartak eljutni, de többet nem kívánt elárulni. Búvóhelyükről azt mondta, hogy Abdeslammal és a lövöldözésben meghalt Mohamed Belkaiddal már hetek óta ott tartózkodtak, de nem tudta megmondani, hogy ki bérelte az apartmant.

– magyarázta. Arra nem tudott felelni, hogy ki vásárolta nekik azokat a fegyvereket, amiket a lövöldözésben használtak.

Forrás: Europress/AFP/Alexandros Michailidis/SOOC

Arról is beszélt, hogy nem mindenben ért egyet az Iszlám Állam ideológiájával, a Basszar el-Aszad szír elnök elleni küzdelemben viszont támogatja őket. Mikor megkérdezték tőle, hogy mit gondol a Szíria határain kívül történt merényletekről, azt válaszolta, hogy nem vett részt ilyenekben, úgyhogy nem akar semmit mondani a témában.

Visszatérve a lövöldözésre, Ayari szerint sem ő, sem Abdeslam nem tüzelt. Közölték vele, hogy az egyik fegyvereken megtalálták a DNS-mintáját, amire úgy reagált, hogy lehetséges. Utána a bíró kérdésére elmondta, hogy vissza akart térni Szíriába november 13. után, mert nem volt más lehetősége. Hazájában, Tunéziában ugyanis börtönbe kerülhetett volna. Ezzel kikérdezése végéhez is értek. Nem sokkal később a bíró ismét Abdeslamhoz fordult, aki továbbra sem akart válaszolni egyetlen kérdésére.

– mondta tőle szokatlan monológjában.

Forrás: Europress/AFP/Alexandros Michailidis/SOOC

A bíró közölte vele, hogy tiszteletben tartják a jogait, mire Abdeslam újból belekezdett.

– zárta szavait.

A meghallgatást ezt követően felfüggesztették, Abdeslam egyeztethet ügyvédeivel. Innen folytatják 13 óra 30 perckor.

A francia fővárosban 2015. november 13-án hét helyszínen követtek el merényleteket. A 130 ember halálát követelő párizsi terrortámadások elkövetői közül többen is Brüsszelben éltek korábban. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.

MTI, 24.hu; Fotó: IBTimes UK

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.