Pesti Srácok

„Sáskahad”, „háttérhatalom”: 2014-ben még brutálisan leszámolt volna Soros „civiljeivel” a Jobbik

„Sáskahad”, „háttérhatalom”: 2014-ben még brutálisan leszámolt volna Soros „civiljeivel” a Jobbik

A „különféle jogvédő szervezetek sáskahada” elleni kemény fellépést ígért 2014-es választási programjában a Jobbik, az egykori nemzeti radikális párt. A „Kimondjuk. Megoldjuk” című pártprogramban Vonáék orosz mintára ügynökszervezetté nyilvánították volna a George Soros spekulánshoz köthető „civil” szervezeteket, például a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot vagy éppen az Amnesty Internationalt. Ám három év nagy idő: mára a Jobbik a Soros „janicsárképzőjeként” is emlegetett CEU előjogainak védelmében aláírta a balliberális pártok alkotmánybírósági beadványát. Vona Gábor szerint ez a „demokrácia ünnepe”.

A választási programokat valamennyi párt esetében érdemes kellő fenntartással kezelni, hiszen sokszor olyasmit ígérnek, amit végül – akár önhibájukon kívül – nem tudnak teljesíteni, vagy csak részben. Egészen más lapra tartozik, amikor egy párt 180 fokos fordulatot végrehajtva megtagadja vállalásait, és azok ellenkezőjét kezdi hirdetni. Így van ezzel a Jobbik is, amely 2014-es választási programjában még egészen másként állt George Soros magyarországi kitartott szervezeteihez, mint most, amikor az amerikai spekuláns egyetemének védelmében aláírják a balliberális pártok alkotmánybírósági kezdeményezését. A 2014-es választásokra készült „Kimondjuk. Megoldjuk.” című programfüzet két helyen is foglalkozik a „civilekkel”. A közbiztonsági fejezetben (a belinkelt dokumentum 46. oldalán) azt ígérték:

A „sáskahadnak” titulált „civil” jogvédő szervezetekre a cigány–magyar együttéléssel foglalkozó fejezetben is kitérnek (31. oldal). Ráadásul olyan, szókimondó nyelvezettel teszik mindezt, hogy attól ma már valószínűleg elhatárolódnának:

PestiSracok facebook image

Vona: Ez a „demokrácia ünnepe”

A Jobbik politikusai napok óta próbálják magyarázni, hogy valójában nem nemzetárulás George Soros egyetemének előjogait védeni. Vona Gábor pártelnök keddi sajtótájékoztatóján egyenesen a „demokrácia ünnepének” nevezte, hogy csatlakoztak a balliberális pártok kezdeményezéséhez. Mint fogalmazott:

Hozzátette: tiszteletben tartja, ha valaki emiatt nem akar többé a Jobbik része lenni, ő azonban semmilyen kilépés hatására nem változtat a mostani irányvonalon. Ezzel arra reagált, hogy – miként arról a PestiSrácok.hu elsőként beszámolt – a CEU-ügy kapcsán minden tisztségéről lemondott, és kilépett a Jobbikból Sarkadi Attila, a párt pomázi elnöke. De nemcsak nála telt be a pohár: Borbély Zsolt Attila, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének egykori vezetője is hátat fordított a pártnak. Ő múlt heti Facebook-bejegyzésében azt írta:

Borbély egyébként a köztévében, illetve a szerdai Magyar Időkben megjelent publicisztikájában részletesen kifejtette álláspontját a témában, közben pedig Szávay Istvánnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével is komoly csörtét vívott az interneten.

Szávay István kedden a parlamentben; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Árulás után vádak

A legjobb védekezés a támadás jegyében a Jobbik úgy próbálja elterelni a figyelmet Soros-ügyi pálfordulásáról, hogy nekimegy a kormánynak. Az Országgyűlés keddi ülésén Szávay István napirend előtti felszólalásában azt kérte számon a kormányon, miért áll törvények felett a CEU, miért nem indítanak eljárást George Soros ellen hűtlenségért, ha tényleg beleavatkozik a magyar belügyekbe, és miért akarják odadobni egy jó felvetést tartalmazó, de rosszul megszövegezett törvénnyel a határon túli civil szférát a román nacionalizmusnak. Szávay szerint a kormány csak hiszterizálni akarja a közvéleményt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a távirati iroda tudósítása szerint azt válaszolta: a Jobbikot hallgatva azt lehet gondolni, a párt vezetői úgy döntöttek, túl sok az alapszervezet, ezért minden héten mondanak valamit, ami miatt egy-egy alapszervezet feloszlatja magát. Szóvá tette, hogy a Jobbik Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-vel ír alá beadványokat. Szerinte a Jobbik magatartása és az egykori SZDSZ magatartása között nem sok különbséget lehetne találni. Kitért arra, hogy az Egyesült Államokban évtizedek óta létezik egy szigorú átláthatósági törvény, Magyarországon a civil szervezeteknek ennek csak töredékét kellene teljesíteniük. Rögzítette, Magyarországon senkinek nem kell félnie, de a törvényeket mindenkinek be kell tartani.

Vezető képünkön Vona Gábor látható 2014 februárjában, kezében a mára megtagadott választási ígéretfüzettel

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)