Schmidt Mária: „Egységet kell teremteni idehaza is”

Közéleti emberek, valamint az ’56-os eseményekhez közvetlenül kötődő személyek vehettek át kitüntetést a Corvin Moziban tartott megemlékező ünnepségen. Felszólalt az idei emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária is, és feltette a kérdést ’56 máig nem egyértelmű itthoni megítélésével kapcsolatban: „Mit rontottunk el?”

Az ünnepséget Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnökének beszéde nyitotta, majd Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke feszegetett súlyos kérdéseket. Egy nemrégiben megjelent hír szerint ugyanis Kádárt még mindig a legnépszerűbb magyar történelmi személyiségek között tartja számon a közvélemény. Lomnici arra is emlékeztetett, hogy a 2006-os megemlékezésre Sólyom László akkori köztársasági elnök az 56-os magyarok tiltakozása ellenére is meghívta azt a Giorgio Napolitano olasz elnököt, aki fiatalon, aktív kommunistaként helyeselte a szovjetek magyarországi intervencióját. Ezekre a visszásságokra utalva kérdezte meg Lomnici Zoltán:

Hát az ’56-os veteránoknak kell még ma is megőrizniük ’56 emlékezetét?!

Lomnici Zoltán (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)

Schmidt Mária ez után következő beszédében elmondta, hogy a forradalom ikonikus helyszínei az igazság emlékművei lettek, amit az sem tudott elfedni, hogy az események után helyreállították ezeket, eltüntetve az utcai harcok nyomait, a felszedett kockakőből rakott barikádokat és a szétlőtt homlokzatokat.

„1956 mindenütt a világban kivívja az emberek tiszteletét, és mindenütt a nemzeti egységet jelképezi, csak éppen itthon nincs ez így” ­– fogalmazott, majd ő is feltette az előző beszédben elhangzottal rokon kérdést az ’56-os események ma sem egyöntetű megítélésével kapcsolatban:

Mit rontottunk el?

1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepség (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)

Szavai szerint egységet kell teremteni idehaza is, legalább abban, ami ’56 öröksége, hogy „a szabadság mindenek felett, akár az életünk felett is”.

Az ünnepség keretében kitüntetésben részesült többek között Boross Péter, Schmidt Mária Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója, Lőrincz Viktor birkózó olimpikon, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet vezérigazgatója, valamint az 56-os forradalom és szabadságharc résztvevői és más közéleti személyiségek.

A kitüntetések átadása után Boross Péter egykori miniszterelnök beszéde, majd a harcokban és a sortüzekben megöltekért, kivégzettekért, bebörtönzöttekért és a Szovjetunióba elhurcoltakért állított emléktábla leleplezése zárta az ünnepséget.

Az emléktábla leleplezése (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)

Boross szerint olyan bűntudatkeltő gondolatokkal mételyezték meg a magyarságot, mint „bűnös nép” és „utolsó csatlós”, noha a török hódítás óta nem volt olyan évszázad, amikor ne kellett volna fellázadnunk a szabadságunkért. „Mások eltűrték az elnyomást, mi nem” – fogalmazott az egykori miniszterelnök, aki végül azokra az eleinkre hívta fel a figyelmet, akik talpraállították az országot Trianon, ’56 és a többi csapás után.

Egy megsemmisítésre ítélt nemzet csodás élni akarása, ami minket magyarokat jellemez.