1956-os emlékév
Szakmai kérdések helyett már személyeskedésről kezd szólni a Dózsa–Pruck-ügy
Immár bírósági szakaszban tart a Dózsa–Pruck-ügy, illetve annak egy része. Lehetett volna az egészből egy sima történészi polémia, ehhez képest sikerült az egész ’56-os emlékévet összekenni a felfújt botránnyal. A Közalapítvány és a 15 éven át vele szerződéses munkaviszonyban álló Horváth Miklós történész között is elmérgesedett a helyzet, egyre több részletre terjed ki a vita. Horváth Miklós a Magyar Nemzetnek adott legutóbbi interjújában maga az ügy helyett már Schmidt Mária vezetési módszerei kapták a legerősebb hangsúlyt, amire Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója reagált.
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján hétfő reggel az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren.
Kenyér helyett forradalom – Egy ’56-os pesti srác története
Eddig ismeretlen arcokkal voltak tele a fővárosi épülethomlokzatok, villamos- és buszmegállók az ’56-os Emlékév során. Nem ismertük őket, mivel 1956-nak a magyar hagyományoktól eltérően, nem volt pajzsra emelt vezére. Ez a forradalom és szabadságharc ellenben azt a magyar erényt csillantotta meg, hogy igazán kemény helyzetben az egyszerű emberek is mesterien tudják megszervezni úgy a harcos ellenállást, mint a mindennapi életet. Az ezt véghezvivő hősökből még annál is sokkal több volt, mint ahányan elszánt arccal néztek le ránk az utcai képekről az elmúlt másfél évben. Ezeknek az embereknek az emlékezetében számtalan történelmi jelentőségű esemény várja, hogy elmeséljék az utókornak – az Ausztráliában élő Mároki Tibor ezt most a PestiSrácok.hu-nak tette meg.
A haladásnak álcázott utópiák ellen '56 hőseinek is meg kellett, és nekünk is meg kell küzdenünk
Az 1956-os forradalom hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amelynek nem önszántából lett része az ország, s amely „a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi és gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke az 1956-os emlékévet lezáró pénteki budapesti konferencián az Országházban. Wittner Mária egykori '56-os szabadságharcos egyenlőségjelet tett a kommunista és a globalista internacionalizmus közé, ahogy ezek hazai kiszolgálói közé is. Schmidt Mária, az Emlékév kormánybiztosa a haladás jelszavával az országra kényszerített utópiák ellen emelte fel a szavát, és az ítélkező 20. századból a gondolkodó 21. századba való megérkezés reményét fejezte ki.
Tudományos vita helyett politikai támadás – Lemondott az 56-os Emlékév történészszakmai vezetője
Lemondott megbízatásáról Prof. Dr. Horváth Miklós, az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének egyik első számú szakértőjeként jegyzett professzor volt az, aki Dózsa Lászlóként azonosította be az a sajtóban is sokat forgott fényképet a puskát cipelő fiúról. A Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora lemondását éppen arra a napra időzítette, amikor az Emlékévet bonyolító Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Kuratóriuma meghallgatta Schmidt Mária főigazgató beszámolóját, amelyben a fénykép-ügyről is szó volt. Horváth Miklós azt állítja, ő elmondta volna, hogy szakmai tévedés történt, de a sajtót nem érdekelte.
’56-os emlékév: Hősöket és nemzeti történelemértelmezést a fiataloknak!
Már csak bő egy hét van hátra az 56-os emlékév hivatalos végéig, a programsorozat Nagy Imre újratemetésének évfordulóján, június 16-án zárul. Az emlékévről még 2015 októberében született döntés, most pedig a végéhez közeledve, Schmidt Mária kormánybiztos, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója egy sajtóbeszélgetésen összegezte az elmúlt bő másfél év eredményeit.
Schmidt Mária: Kohl és Adenauer hálás lenne Orbánnak, amiért lezárta a déli határt (PS-interjú!)
Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel kormánya még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. Pedig Helmut Kohl és Konrad Adenauer hálás lenne Orbán Viktornak, amiért lezárta a déli határt és megmentette Németországot az invázió folytatásától - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Arról is beszélt: elolvasva, hogy mi ostobaságot összehordtak ellenünk az Európai Parlament határozatában, inkább legyünk büszkék rá, hiszen valójában nem találtak fogást Magyarországon. A világpolitika alakulásáról szólva kifejtette: Egy nagy átmenet közepén vagyunk, nem tudni, hogy ki kerekedik felül. A nyugati elit elvesztette a napirendformáló képességét és elvesztette az emberek szívét, bár botrányt még tud kelteni. Kérdésünkre, hogy írásaival miért igyekszik kijelölni a magyar politika irányát, Schmidt Mária leszögezte: "Gondolkozó és értelmező vagyok, nem politikacsináló. A migráció kérdésében ugyanakkor nem látok középutat: vagy megvédjük a külső határainkat, vagy vége a dalnak." A történész, aki az 1956-os Emlékbizottság társelnöke is egyben, beszélt az emlékév sikereiről is, megjegyezve, hogy a baloldali értelmiség a saját belügyeként akarja kezelni '56-ot és az ő narratívájukba holmi szabadságharcosok nem rondíthatnak bele. "Mi meg visszavesszük tőlük és visszaadjuk annak, akié: a magyar nemzetnek" - fűzte hozzá.
Lenini koncepció a nemzeti ügyek balliberális gyalázása - Tallai Gábor és Futaki Attila volt a PS-Polbeat vendége
Ami 2006-ban, 1956 ötvenedik évfordulóján történt Budapesten, az olyan gyalázat volt, hogy arra máig nincsenek szavak - jelentette ki a PestiSrácok.hu tegnapi Polbeat című élő adásában Tallai Gábor, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója, majd hozzátette, az ugyanakkor egy csoda, ami az 1956-os emlékévben tavaly és idén történt, történik. Tallai Gábor szerint azok a liberális közéleti személyiségek és azok a balliberális médiumok és újságírók, akik megpróbálták széthekkelni az 1956-os forradalom 60. évfordulójára meghirdetett emlékévet, ők előbb utóbb önmagukat is felemésztik. "Visszaélnek a bizalommal, ez lenini koncepció" - hangsúlyozta Tallai Gábor.
Átengedjük-e Havas Szófiának és Tóta W.-nek ötvenhatot? - Tallai és Futaki a Polbeatben - élő 19 órakor!
1956-ról ma sincs semmiféle társadalmi konszenzus, gondoljunk csak Havas Szófia vagy Tóta W. Árpád kijelentéseire, a mai kor pedig olyan fájdalmasan jelen idejű, s ezért ’56-ról is hajlamos semmit sem gondolni – mondta Bayer Zsolt a Budapest angyala című képregény bemutatóján a Terror Házában. Ennek a bizonyos kötetnek az alkotója Futaki Attila, a manapság talán leghíresebb magyar képregényrajzoló és Tallai Gábor, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója. Nem kérdés, hogy a két belevaló kultúrharcosnak ott a helye a Polbeatben, a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőben, ezért is fogja ma este hét órától élőben Huth Gergely és Szarvas Szilveszter őket faggatni. Kérdezzenek, szóljanak hozzá bátran, szokás szerint!Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
