1956-os emlékév
"Még mindig nem késő a kommunizmus magyar áldozataira emlékezni" - Málenkij Robot emlékhely létesül Budapesten
A munkatáborokba Szovjetunióba elhurcolt több százezer magyarnak, a Gulág és a GUPVI táborok magyar áldozatainak állít emléket az az emlékmű, amelyet vasárnap lepleznek le Budapesten, a Ferencvárosi pályaudvarnál. A kommunista önkény embertelenségére emlékeztető Málenkij Robot Emlékhely örök mementó lesz annak a 300 ezer ítélet nélkül elhurcolt magyarnak, akiket éppen ezen a pályaudvaron keresztül vittek el a megszálló szovjetek. Kovács Emőke, a Gulág Emlékév szakmai vezetője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, a hasonló emlékművek átadása több, mint időszerű, sokak szerint már túl késő is, az viszont kétségtelen, hogy az emlékezet felélesztésének részben a 56-os emlékév teremtette meg a kulturális alapját.
A kesztölci emberek ’56-os hősei, akikről most először mondták el az igazat
Egyszerű pilisi bányászfalu volt Kesztölc, amely a 20. század közepén önszándékán kívül tett szert komolyabb hírnévre. A szocialista propaganda hatására évtizedekig gúnyolódott a környék a Kesztölci Köztársaságon és a falu tankján, pedig valójában rendhagyó hőstörténet ez, amelyre büszke lehet a község. A történetet Marek Viktor közelmúltban megjelent, Kesztölc 1956 című könyve teszi tisztába, amely a propaganda által kinevetett falu helyett az életrevaló falu képét mutatja meg.
Magyarország megköszönte az elfelejtett ’56-os gesztust
Magyarországon eddig alig ismert történet, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtása miatti tiltakozásul Hollandia, Svájc és Spanyolország nem vett részt az 1956. november 22-én kezdődő Melbourne-i olimpián. Most a hatvanadik évfordulóra szervezett emlékév keretén belül Magyarországon látták vendégül azokat az egykori sportolókat, akik a bojkott miatt maradtak le életük egy nagy álmáról.
Amerikai, mégis magyar - meghatóan beszélt nagyszüleiről és '56-ról a válogatott kapus
Nagyszülei '56-os küldetéséről, erős magyar kötődéséről és nagyapja csodálatos történeteiről mesélt Tim Howard, az amerikai válogatott magyar származású kapusa egy videófelvételen. A labdarúgót nagyapját, Fekete Pált 1956 után halálra ítélték, családjával Amerikában ment, ahol sokat tettek a magyar emigrációért, a magyar kultúra ápolásáért.
Családi történetben is fennmaradt Dózsa László megmenekülése (VIDEÓ)
Előbb Dózsa László plakátja, majd az ő 1956-os története, végül az egész ’56-os emlékezetpolitika került annak a támadásnak a célkeresztjébe, amelyet liberális újságírók és történeti kutatók indítottak az elmúlt hetekben. Amit csak lehetett, elvitattak, azonban Dózsa megmenekülésének története nem csak az érintett, hanem mások számára is ismerős.
Dózsa László csak ürügy, a valódi cél ’56 legendájának lerombolása
Összehangolt, átgondolt támadás zajlik nem elsősorban Dózsa László, hanem 1956 emléke és a hősök tisztelete ellen – vélekedik az emlékév kapcsán kipattant botrányról a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában a Terror Háza kutatási igazgatója. Békés Márton szerint a magyarság önértékelésének egyik fontos elemét, az egész ’56-os történetet meg akarja kérdőjelezni egy szűk értelmiségi kör, amely úgy gondolkozik, hogy csak neki lehet igaza.
Eörsi László nem is történész, hanem egy „népművelő tornatanár” - Válaszok a Dózsa Lászlót ért hecckampányra
Az ’56-os emlékévvel kapcsolatban indult vitát minél nagyobb területre próbálja kiterjeszteni a korszakkal foglalkozó történészek egy része, illetve az erre ráakaszkodó balliberális média, és a cél jól láthatóan az állami megemlékezések által képviselt narratíva teljes bedöntése. Tudatosan felépített támadás rajzolódik ki, amely a plakátügytől elrugaszkodva mostanra odáig jutott, hogy a lehető legtöbb dolgot történelemhamisításnak minősíti. A balliberális sajtó az egykori 1956-os Intézet korábbi munkatársa, Eörsi László megnyilvánulásait kapta fel, de kiállt mellette kollégája, Rainer M. János történész is. A PestiSrácok.hu többeket – köztük történészeket – megszólaltatott, akik egyrészt igazolják Dózsa László szabadságharcos múltját, másrészt erősen megkérdőjelezik a botrányt kirobbantó Eörsi László történészi hitelességét.
Hiába próbálják a Kossuth téri tömeggyilkosságot a szovjetekre kenni - A Fehérballonos bemutatója az emlékparkban!
Szerdán a nagyközönségnek is bemutatják Stefka István A fehérballonos című dokumentumfilmjét, amely az 1956 október 25-i véres csütörtök felelőseit kutatja. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával elkészült filmben dr. Kahler Frigyes egyetemi docens és dr. Jobbágyi Gábor professzor segítségével óráról-órára rekonstruálják, hogy mi is történhetett a sortűz idején, s miért hamis az a magyarázat, amely szerint kizárólag a szovjetek felelősek a tömeggyilkosságért. A tisztánlátás az alkotók szerint azért is különösen fontos, mert a Nagy Imre-i mítoszt ápoló, s abban saját politikai legitimációját fellelő baloldal megpróbálja kiretusálni a vérengzés cinkosai közül az akkori Nagy Imre-kormány tagjainak és a még hatalomban lévő más kommunistáknak a személyét. A fimből persze az is kiderül, hogy kicsoda is az a bizonyos "fehérballonos férfi".Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
