Schmidt Mária: Mi lett veled, Németország?

Németország ahelyett, hogy végrehajtotta volna történelmi küldetését és egyesítette volna Kelet- és Nyugat-Európát, kiszolgálta az amerikai érdekeket, saját magát pedig az önfeladás útjára vezette – fejti ki Mi lett veled, Németország? című elemzésében Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Az önfeladás Angela Merkel árulásával vette kezdetét, aki fittyet hányt az elődei által képviselt politikára, amely az Oroszországgal való jó viszony ápolását jelentette. Ráadásul Francois Hollande egykori francia köztársasági elnök eddig kevéssé ismert megjegyzéséből kiderül, hogy nemcsak Putyin járult hozzá a fegyveres konfliktus kirobbanásához, hanem a volt német kancellár asszony hathatós közreműködésével a Nyugat már 2014-ben elkezdett fölkészülni a háborúra – mutat rá legfrissebb írásában Schmidt Mária.  

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor írásában felhívja a figyelmet egy eddig kevéssé hangoztatott tényre, miszerint nemcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök szegte meg a nemzetközi jogot Ukrajna megtámadásával, hanem Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande egykori francia köztársasági elnök is, akik 2014-ben csak szemfényvesztésből írták alá Oroszországgal a minszki megállapodást:

François Hollande egykori francia köztársasági elnök is sietett visszaigazolni Angela Merkel volt német kancellárt: „A minszki megállapodásokkal arra tettünk kísérletet, hogy Ukrajnának időt nyerjünk. Ez lehetővé tette, hogy az ukrán hadipotenciál megerősödjön, jobban felszerelt és kiképzett legyen. A 2014-es év geopolitikai helyzete kedvezőtlen volt Ukrajna számára, a Nyugatnak levegővételre volt szüksége.

– vagyis a Nyugatnak esze ágában sem volt megállapodni Oroszországgal, már 2014-ben is a háborúra készültek, vonja le a következtetést a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária rámutat: a második világháború után politikusgenerációk dolgoztak azon, hogy a németek és az oroszok között helyreálljon a bizalom. Konrad Adenauer, Willy Brandt, Helmut Schmidt, Helmut Kohl és Gerhard Schröder figyeltek Bismarck intelmére: Németország jövőjének záloga a jó viszony Oroszországgal. Angela Merkel kártékony politikájával azonban épp ezt a jó viszonyt tette tönkre. Továbbá ahelyett, hogy Németország történelmi küldetéséhez híven egyesítette volna Európát, Merkel kiszolgáltatta országát a nyugati érdekeknek.

A németek még mindig nem akarják felfogni, hogy az USA száz éve újra és újra Németország megsemmisítésére tör, mert ez a feltétele annak, hogy Európát uralni tudja.

– írja Schmidt Mária. A történész szerint Merkel árulása abban áll, hogy tevékenyen részt vett ebben az amerikai törekvésben. Olyannyira alárendelte magát az USA-nak, hogy azt is eltűrte, hogy Obamáék lehallgassák a mobiltelefonját, ahogyan most Olaf Scholz sem akarja tudomásul venni, hogy a németek energiaellátását biztosító Északi Áramlat csővezeték felrobbantása hadüzenet volt hazájának. Merkel kancellársága alatt nem fejlesztette a német infrastruktúrát, bezárta az atomerőműveket, elhanyagolta az egykori keletnémet területek felzárkóztatását, országa 16 év alatt tunyává és közönyössé vált:

A német nők nem szülnek, a német fiatalok nem vállalkoznak, nem dolgoznak. Azért, mert a németek túlságosan elkényelmesedtek, és mert az újraegyesülés óta semmilyen hivatásuk, feladatuk nem maradt. A jólét és a biztonság tunyává, felelőtlenné és érdektelenné tette őket. Merkel 16 éves kancellársága alatt megszüntette a német média sokszínűségét, felszámolta az értelmiségi hátország szuverenitását. Kényelmesebb és egyszerűbb volt a számára a narratív keret kimunkálását, a tematizálás és a nyelv meghatározását ráhagyni az amerikai megszállókra, hiszen a németek biztonságának és a védelmének szavatolása úgy is rájuk hárult.

– mutat rá a kőkemény valóságra a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária emlékeztet: A Merkel-féle politika uralja ma az Európai Uniót, ez határozza meg a háborúhoz és a szankciókhoz való hozzáállást, amint arra Alain de Benoist világhírű francia filozófus rámutatott 2022. november végén az Eötvös József Előadások keretében elmondott expozéjában a Terror Házában:

Az Európai Unió (…) csatlakozott az Atlanti-óceán túlpartján autoriter módon elrendelt szankciókhoz, holott ezek ellentmondanak az európaiak ipari és energetikai érdekeinek, olyannyira, hogy Európa lett a szankciók első áldozata. A népeket a szankciók bevezetésének szükségességéről nem kérdezték meg, a szankciók árát viszont ők fogják megfizetni. A szankciók kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „az európai gazdaság tüdőn lőtte magát”. Pontosan ez történt.”

Forrás: latoszogblog.hu

Nyitó kép: Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadást tart John J. Mearsheimer A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvének bemutatóján 2022. november 9-én a Corinthia Budapest Hotelban. Forrás: xxiszazadintezet.hu