A NATO keleti szárnyának megerősítését ígérte Olaf Scholz német kancellár kedden, Litvániában tett látogatása alkalmával. Szilárd elhatározásunk, hogy fokozzuk a hozzájárulásunkat – hangsúlyozta a német szociáldemokrata politikus Gitanas Nausėda (j) litván elnökkel és a három balti állam kormányfőivel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján. Kijelentette, hogy a német hozzájárulást egy erőteljes harci dandár irányába tervezik fejleszteni. A találkozón részt vett az észt és a lett miniszterelnök is, akik azzal keménykedtek, hogy hamarosan katonai és gazdasági értelemben is tönkreteszik Oroszországot. Mi azért erre nagy tétben nem fogadnánk.
NATO-szövetségesekként elkötelezettek vagyunk egymás iránt, és egy támadás esetén meg fogjuk védeni a NATO területének minden talpalatnyi földjét
– hangsúlyozta kedden, Vilniusban a német kancellár, bár egyelőre nem említett konkrét részleteket a térség biztonságát szavatolni hivatott, fokozott német erőfeszítésekről. Nausėda a közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a balti országok a NATO frontvonalában vannak.
A lehető legjobb felkészülés és a megerősített csapatok régiónkban kulcsfontosságú szerepet játszanak a teljes szövetség biztonsága szempontjából
– tette hozzá. A litván elnök egyben Oroszországra utalva azt hangoztatta, hogy nem szabad semmiféle párbeszédet, együttműködést folytatni, vagy engedményt tenni ennek a „terrorista államnak”.
A balti államok a találkozón nyomatékkal követelték, hogy az Európai Unió mielőbb biztosítson Ukrajnának tagjelölti státuszt. Ukrajna uniós tagjelölti státuszának elismerése olyan fontos politikai üzenet, amelyet minél előbb el kell küldenünk. Elérkezett az ideje, hogy világossá tegyük, Ukrajna az Európai Unióba tartozik
– hangoztatta Nausėda. Krišjānis Kariņš lett, és Kaja Kallas észt miniszterelnök szintén egyértelmű európai uniós perspektívát követelt Ukrajna számára. Scholz ugyanakkor nem nyilatkozott ebben az ügyben, a német szövetségi kormány ugyanis még nem döntött a kérdésben. A balti országok mindemellett bírálták Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseit, miszerint az ukrajnai háborút követő időkre tekintettel nem szabad megalázni Oroszországot.
Oroszország saját magát alázta meg ezzel a háborúval. Ismételten elmondtuk, hogy Oroszország már rég átlépte a határvonalakat
– emelte ki Nausėda.
Eltökélten és szolidárisan kell cselekednünk. Ugyanakkor hátsó kapun keresztül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz eljutni, az a rezsim elfogadhatatlan legitimálását jelentené. Ennek nem szabad megtörténnie
– fűzte hozzá.
Célunk egyértelmű: Oroszországnak el kell veszítenie ezt a háborút, Ukrajnának pedig győzelmet kell aratnia
– jelentette ki Kariņš.
Ahogy Macron gondolta, meg fogjuk alázni Oroszországot gazdasági és katonai értelemben
– jelentette ki a lett kormányfő. Scholz ugyanakkor védelmébe vette a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseit. Mint mondta, ezekre azért van szükség, hogy világossá tegyék az orosz elnök számára: az Ukrajna elleni támadásának stratégiája nem fog működni. Hozzátette, hogy Putyin nem fogja tudni megváltoztatni Ukrajna határait.
Egils Levits lett elnök már Scholz vilniusi látogatása előtt csapaterősítésre sürgette az észak-atlanti szövetséget a térségben, mondván, reméli, hogy a német kancellár kézzelfogható javaslatokkal érkezik majd. Jelenleg egy német vezetésű, ezerhatszáz fős NATO-zászlóalj állomásozik Litvániában. A német hadsereg, a Bundeswehr ebből ezer katonát állít ki. Egy dandár általában három–ötezer tagú alakulatot jelent. A várakozások szerint a NATO keleti szárnyának megerősítéséről a szövetség június végén, Madridban megrendezendő csúcstalálkozóján döntenek majd. A német kancellár kedden meglátogatta a német kontingenst is a prabadei lőtéren; megszemlélte a katonák felszerelését, amely gyalogsági fegyverek mellett harckocsikat, nehéztüzérséget és felderítő drónokat is magában foglal. Az orosz Balti Flotta egyébként kedden tengeri hadgyakorlatot kezdett, párhuzamosan a NATO nagyszabású tengeri manőverével a régióban.
Forrás: MTI/PS; Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis
Facebook
Twitter
YouTube
RSS