Se kiköpni, se lenyelni nem tudja az ellenzék a Hitlert éltető gyurcsányista polgármestert

Alaposan megkavarta a krisztofasiszta Orbán-diktatúra állóvizét a szabadságharcos demokraták lánglelkű, ámbár ősz halántékú gyurcsányista lovagja, László Imre újbudai polgármester, aki egy váratlan húzással Adolf Hitler elévülhetetlen érdemeiről értekezett. Hogy itt inkább freudi elszólásról vagy a szélsőséges tudatlanság megnyilvánulásáról van szó, nem tudni. Az viszont biztos, hogy László Imre a Mien Kampfot jegyző, felhatalmazási törvénnyel egyeduralkodóvá váló, a nürnbergi faji törvényeket elfogadtató, politikai foglyok tízezreit addigra koncentrációs táborokba záró és zsidókat üldöző Adolfot méltónak tartja utólag is arra, hogy a Time magazin az év emberének választotta 1938-ban. A kijelentéssel viszont látványosan semmit nem tud kezdeni az egyébként magát harcos antifasisztának tartott ellenzékünk. A Kádár-kori elődeik úgy fogalmaztak volna: oda se neki, mi kutyánk kölyke… Ja és Bayer Zsolt is elmondta véleményét a Magyar Nemzetben.

36-ba vagy ’37-be a Time magazin, Hitlert az év emberének választotta. Megérdemelte? Meg, mert az a munkája, amit addig kifejtett az gyakorlatilag Németország felemelkedését hozta, méghozzá látványosan a világgazdasági válság után. Aztán ami utána történt, az már nemigazán fér ebbe a képbe bele

– fogalmazott a gyurcsányista politikus. Az újdonsült szövetségesek pedig amellett, hogy a kamerák előtt hüledeznek, látványosan hallgatnak, szemüket lesütve a dilettantizmus és idiotizmus eme eklatáns megnyilvánulásának pillanatában. Az abszurditást fokozandó pedig éppen a keresztény és fehér ellenes rasszizmusát nyíltan vállaló, szintén gyurcsányista polgármester, Niedermüller Péter határolódott el párttársa szavaitól elsők között. De hamar megkezdődött a sorok rendezése is. A politikai kommunikáció lehetetlent nem ismerve ezúttal egységesen érkezett a különböző ellenzéki képviselőktől és értelmiségi beszélő fejektől. Itt már a szerecsenmosdatás volt. Ungváry Krisztián történész pedig ebben egészen odáig ment, hogy Hitlert éltetni nem problémás, ha valaki a Gyurcsány-pártban politizál, mert nem valószínű, hogy jelentős társadalmi hatása lesz. 

FASISZTA KOMMUNIZMUS

A hitleri életmű rehabilitálása történik – fogalmazott Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Furcsa, de most már nem lepődhetünk meg azon, hogy a DK-sok között náci szimpatizánsok vannak – nyilatkozta Kósa Lajos, kormánypárti országgyűlési képviselő. Az Alapjogokért Központ pedig József Attila gondolatait idézi a fasiszta kommunizmusról. Hiszen bármilyen abszurd is a valóság, a tény az, hogy a valaha nemzeti radikálisnak hazudott Jobbik Jakab Péterrel elindult a proletár felszabadítás útján, eközben a kommunista hálózat által burzsoá kisgömböcökké lett káderek felismerték a hitleri nácizmus romantikáját.

“A tábla viselője egy nagy marha”

Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben  így kommentált Táblát a nyakba című írásában:

A polgármester úr a kiszivárgott felvétel után nyilatkozatot adott ki, amelyben többek között így ír: „Senki nem gondolhatja komolyan, hogy Adolf Hitlert mentegettem. Zsidó családból származom. […] Ebben az ügyben ugyanakkor akaratomon kívül nagyon rosszul, könnyen félreérthetően, meggyőződésemmel ellentétesen fogalmaztam, azt gondolom, ez volt talán életem legszerencsétlenebb mondata. Ezért mindenkitől bocsánatot kérek!”

Szemernyi kétségünk sincs arról, hogy László Imre fenti szavai őszinték. Éppen ezért most ízelítőt kap abból, milyen az, amikor az úgynevezett nyilvánosság vérszagú, iszamós tereiben kínpadra vonják. Mint ők szoktak mindenkit, legyen szó „életük legszerencsétlenebb mondatáról”, vagy még arról sem, pusztán a hiénák és sakálok vérszomjáról. Amely vérszomj persze vérszomjhoz méltatlanul felettébb válogatós. Például ha Párizsban az „antifák” azt üvöltik, hogy „mocskos zsidók!”, akkor nem történik semmi. Ha mi kiejtjük a szánkon Soros György nevét, be akar vonulni az ENSZ, mert tombol a nácizmus az országban.

Ha László Imre Hitlerről szóló mondatait bármely jobboldali közszereplő ejtette volna ki a száján, már riadóztatták volna az egész világot, Gyurcsány Ferenc pedig ott állna az utcán, nyakában egy tájékoztató táblával, miszerint ő is zsidó. Esetleg hogy ő is Ernst Röhm. Pedig ideje lenne, hogy feltegyék nyakukba az egyetlen megfelelő táblát, amely végre eligazítana mindenkit arról, miszerint a tábla viselője egy nagy marha. A Time magazinon kívül ez az egyetlen állandóság.

Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd