Pesti Srácok

Segélyezés helyett a munkahelyek védelmét várják el a magyarok

Segélyezés helyett a munkahelyek védelmét várják el a magyarok

A koronavírus-járvány negatív hatásai nemcsak a mindennapi élet, hanem a gazdaság különböző területein is szinte az első pillanattól megmutatkoztak. Az elmúlt hetekben az egyik legélesebb politikai vitát az váltotta ki, hogy a munkanélkülivé vált embereket, illetve a tevékenységüket szüneteltetni kényszerülő vállalkozásokat hogyan lehet támogatni: segélyezéssel vagy munkahelyvédelemmel, munkahelyteremtéssel. A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása megvizsgálta, hogy miként gondolkodnak az emberek a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekről és azok kormányzati kezeléséről.

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az emberek jelentős többsége, 80 százaléka úgy gondolja, hogy a kormánynak meg kell védenie a munkahelyeket, és munkát kell adnia azoknak, akik elvesztették állásukat. Csupán a megkérdezettek 18 százaléka gondolja úgy, hogy a segélyek és készpénztámogatások növelése jelentene ebben a helyzetben megoldást.

Az, hogy a lakosság négyötöde a munkahelyek védelme mellett foglal állást világosan megmutatja, hogy a magyar emberek tisztában vannak a kialakult helyzet súlyosságával és annak természetével, és olyan megoldásokban érdekeltek, amelyek hosszútávon biztosítják a családok jólétét és gyarapodását.

Az is igazolva látszik, hogy a közvélemény nem ült fel a felelőtlen hangulatkeltésnek és az ingyenpénz bűvöletének. Az elmúlt 40-50 évben a magyar emberek megtanulták, hogy az a pénz, amiért nem dolgoztak meg, végső összevetésben sokkal többe kerül, mint az, amelyiket tisztességes munkával keresnek meg.

Az eredmények ismeretében kijelenthető, hogy az emberek támogatják a kormány 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikáját, amelynek célkeresztjében a munkahelyteremtés és az ország gazdasági mozgásterének bővítése áll. Minden válság egyben lehetőséget is teremt.

A mostani válság arra teremt lehetőséget, hogy a kormány a rendelkezésére álló eszközöket a leggyorsabban azokra a helyekre és ügyekre (innováció, digitalizáció, klímabarát megoldások) tudja összpontosítani, ami egy korszerű, 21. századi, az emberek érdekeit és jóllétét szolgáló gazdasági rendszer felépítését szolgálja. Az emberek a kormánytól azt várják el, hogy úgy tegyen meg minden tőle telhetőt a munkahelyek megvédése, illetve a munka nélkül maradt emberek mielőbbi munkába állítása érdekében, hogy az közben ne veszélyeztesse az elmúlt években elért komoly gazdasági eredményeket.

-áll a tanulmányban.

Forrás: Századvég; Fotó:

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)