“Sem szabotázs, sem kontárság” – Folytatódik az államigazgatási bohózat Szigethalmon

Június elején megismétlik a mintavételt a szigethalmi “zajfogó szeméttdombon”, miután a korábban kiérkező szakemberek csődöt mondtak. Emlékezetes, a katasztrófavédelem emberei kameránk előtt csináltak bohózatot a környezetszennyezés feltárásából. Az eset után az államigazgatás szervei másfél hétig egymásnak passzolgatták a válaszadást, végül Lázár János utasítására a miniszterelnökségi sajtóiroda küldött részletes magyarázatot portálunknak, ami szerint “sem szabotázs, sem kontárság” nem történt, de folytatják a vizsgálódást. Mivel az ügy feltárása az ezredforduló legnagyobb csatornázási botrányában is tisztánlátást hozhat, s egyben állatorvosi lova az utóbbi időben az államigazgatás senki földjére került környezetvédelmi hatóság súlyos belső gondjainak, a PestiSrácok.hu kíváncsian várja a megoldást.

Emlékezetes, korábbi posztunkban írtuk meg, egy tizenöt éve húzódó botrány egyes részleteire tehetett volna pontot az illetékes kormányhivatal utasítására eljáró, nemrég a Belügyminisztérium gyámsága alá helyezett környezetvédelmi hatóság szerepét átvevő Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség, ha a kiérkező “szakemberek” nem csinálnak bohózatot a kárfeltárásból. A kiküldött köztisztviselőknek ugyanis azt kellett volna megvizsgálniuk, valóban tartalmaz-e veszélyes hulladékot vagy más hulladékot a szigethalmi Mátyás utcában, a HÉV-vonal mentén felépített “zajfogó” domb.

Ez nem zsíroskenyér, ez aszfalt – mondta a PS-nek az ügyet elaltatni nem hagyó Horváth László helyi polgár – Fotó: PestiSrácok.hu

A domb a kreatív hulladékkezelés gyakorlatának mementója, amely Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő szerint csatornaberuházásból származó aszfaltot, és más veszélyes anyagokat rejt. Székely emlékeztetett rá, a környéken vett vízminták is mutatják, a domb mérgező anyagokat – bórt, és kőolajszármazékokat – szivárogtat a talajba és a vízbe. A korabeli videófelvételek is bizonyítják, hogy annak idején sokféle hulladékot, aszfaltot, sittet, dögöket, halmoztak fel itt, szervezett módon. A helyiek úgy gondolják, az érintettek kiváló politikai és belügyes kapcsolatai miatt nem vontak végül felelősségre senkit.

Kézifúrós mintavétel

Mint ahogy a helyszínen készült felvételeink is mutatják, a kiérkező hatóság egy kézifurdancs segítségével próbálkozott a mintavétellel, amelynek két nagyjából 15-20 centiméter mélységű lyuk lett az eredménye. Portálunknak azonban  a vizsgálat következtetéseire nem volt alkalma rákérdezni, mivel a katasztrófavédelmisek olyan gyorsan pattantak autóba a PestiSrácok.hu stábjának megjelenését követően, hogy csak autójuk fehér csíkját volt alkalmunk videóra venni.

A mintavételi lyuk; Fotó: PestiSrácok.hu

Az ügy előzményei 15 évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor a Kuncze Gábor kijáróembereként ismert Balla Dániel vállalkozó, illetve az általa irányított PVCS Kft. nevű csatornaépítő cég körüli botrány kirobbant. Különös fordulataként az ügyet leleplező Székely Zoltán kisgazda képviselőt 2000 októberében letartóztatták, mert azzal vádolták, hogy a hallgatásért húszmillió forintot vett át Balla Dánieltől. Székely három évet ült börtönben, bár mindvégig állította, tőrbe csalták, ő csak újabb dokumentumokat remélt a közbeszerzési csalásról. Ugyanakkor az általa leleplezett, Balla Dánielhez kötődő balhék, amelyeknek csak egy része a feltételezett környezetvédelmi károkozás, a mai napig feltáratlanok maradtak, ahogyan az a domb is, ami bizonyítékokat rejthet maga alatt. A Székely-ügy indította el a kisgazdapárt szétzilálódását, ez vezetett Torgyán József bukásához, a koalíciós szakításhoz és több más kisgazda politikus elleni felelősségre vonáshoz.

Sok bába közt elvész – Egyáltalán ki felel a környezetbiztonságért?

A PestiSrácok.hu kollégái korábban több környezetszennyezés mintavételén is jártak, ezért jelentjük ki bátran, az átszervezések során az államigazgatás senkiföldjére sodródott környezethatósági szakemberek alkalmatlan felszereléssel, a valódi feltárás szándéka nélkül érkeztek másfél hete a helyszínre. Jól jelzi mindezt az a pingpongozás is, ami a kérdéseink feltételét követte. A korábbi környezetvédelmi felügyelőségek ugyanis részben a katasztrófavédelem, azaz a Belügyminisztérium fennhatósága alá kerültek, a belügyi tárca sajtóosztálya mégis a régi felelőshöz, azaz a Földművelésügyi Minisztériumhoz passzolta kérdéseinket. Ott azóta sem kaptunk választ, ezért Szarvas Szilveszter kollégánk Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján is rákérdezett az ügyre, felvetve: jelen formájában alkalmas-e a környezetvédelmi hatóság a polgárok egészségének és biztonságának garanrálására? Lázár válaszát itt olvashatják, aminek a nyomán a Miniszterelnökségi Sajtóirodától pénteken végül részletes levelet kaptunk.

A sajtóiroda elsőnek arról ír, a bitumen és aszfalthulladék a hatályos hulladékjegyzékről szóló rendelet szerint nem minősül veszélyes hulladéknak. Hozzátették azonban, hogy a hulladék ártalmatlaságát csak laborvizsgálatok után lehet biztonsággal kijelenteni, mivel a szénkátrányt tartalmazó bitumen például veszélyes hulladék. Itt jegyeznénk meg, hogy korábbi videónkon többek szájából elhangzik, feltételezhetően nemcsak bitumen és aszfalt kerülhetett illegálisan lerakásra zajvédő fal néven, hanem egyéb veszélyes hulladékok is. A feltárásnak erre a kérdésre is megnyugtató választ kellene adnia, arról nem is beszélve, hogy

mégiscsak abszurd, ha az önkormányzat megbízásából eljáró cég egy gigantikus szeméttdombot épít egy nyugodt kertvárosi utcában, és azt cinikus módon “zajvédő falnak” kereszteli.

A lakók amúgy a PestiSrácok.hu kamerájának is elmondták: semmi gondjuk nem volt a zajjal a ritkán és lassan elhaladó HÉV-miatt, az utcában járó kocsik hangját pedig csak felerősítette a töltés. Hozzá kell tenni, a meglévő bizonyítékok és tanúvallomások tükrében nem is nagyon vitatható, hogy itt valójában szervezett szemétlerakás folyt.

A mostani vizsgálatot elindító határozat indoklásában is szerepel, egy 2001. július 7-ei állampolgári panaszbejelentés jelezte, hogy a lakóterület és a Hév között útfelbontásból származó aszfalthulladék lerakása folyik. A környezetvédelmi felügyelőség és az önkormányzat képviselője helyszíni szemlét is tartott, akik igazolták a panasz megalapozottságát. A szigethalmi önkormányzat 2003. március 14-én nyújtotta be a zajárnyékoló fal rendezésének környezetvédelmi tervét, a környezetvédelmi felügyelőség a fal fennmaradásának feltételéül az aszfalthulladék elhordását szabta meg feltételül.

Állítólag elszálították. Pedig nem

Az önkormányzat 2003. szeptember 8-án küldte meg az aszfalt elszállítását igazoló dokumentumokat, amelyekből kiderült, az EGÚT Egri Útépítő Zrt. vette át az aszfalthulladékot. A cég által kiállított nyilatkozat szerint 1200 tonna bontott aszfaltot vettek át az önkormányzattól, ezt követően a környzetetvédelmi felügyelőség munkatársai a 2003. október 3-án a helyszíni szemlén is meggyőződtek a hulladék elszállításáról.

Hivatalosan bitument nem tartalmaz; Fotó: PestiSrácok.hu

Ha mégis van ott aszfalt, sokan hazudtak

Ha az újabb mintavétel alkalmával kiderül, hogy mégiscsak van aszfalt és bitumen a dombban, az fölveti a kérdést, valóban elszállította -e a cég a kérdéses mennyiségű aszfaltot, hitelesen tájékoztatta -e az önkormányzat a hulladék elszállításáról a környezetvédelmi főfelügyelőséget, illetve hogy a felügyelőség terepszemlén járt szakembere miért igazolta a hulladék elszállítását. Tehát ha az újabb vizsgálat azt is állapítaná meg, hogy nem veszélyes az aszfalt a zajfogó dombban, attól még az aszfalt ottlétének ténye önmagában is problematikus.

Mire jó egy szőlőültető furdancs?

A miniszterelnökségi sajtóiroda levele úgy folytatódik, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kataszrtófavédelmi Hatósági Osztálya Szigethalmon talajmintavételt és elemzést rendelt el, 0,5 és 1 méteres mélységből. Mint fogalmaznak, az ilyen mélységű fúrások szokásos kivitelezése a gyakorlat szerint kézi fúrással történik. A levél szerint a hatósági mintavétel nem lett eredményes a “földtani közeg tömörsége miatt”, mindössze kb. 20 cm-ig tudott lehatolni a kézi fúrószerszám. „Így a töltés tetején kibukkanó aszfalttörmelékből történt mintavétel, a panaszos által kért ponton.”

Tehát ha a mintavétel sikertelen is volt, mégiscsak történt mintavétel, mégpedig a kibukkanó aszfalttörmelékből, amelynek elvileg semmi keresnivalója sem lenne ott. Ugyanakkor kérdéses, hogy egy feltételezett illegálisan lerakott veszélyeshulladék-hegy esetén,  amelyre forrásaink szerint 3-4 méter földet hordtak, és így lett belőle zajfogó domb, egy 0,5 – 1 métere mélységű mintavétel mit is tud megállapítani. Megjegyzendő, hogy ottjártunkkor személyesen is tapasztalhattuk, és a felvételeken is bemutattuk, a mintavételi lyukaktól pár méterre óriási bitumendarabok vannak a domb oldalában. Ezeket nem vette észre a hatóság…

Mire menne egy fél méteres vizsgálat egy ekkora domb esetén; Fotó: PestiSrácok.hu

“Sem szabotázs, sem kontárság”

A miniszterelnökség levele folytatja, „sem szabotázs, sem kontárság nem történt”. Az FKI-KHO tájékoztatása szerint megismétlik a mintavételi eljárást, amelyre várhatóan június 2-a környékén kerül majd sor, amikor is három darab gépi fúrást végeznek, és a talaj mellett a vizet is vizsgálni fogják. Hozzátették, a vizsgálati eredmények a minták elemzését követően fognak rendelkezésre állni.

A korábbi videóriportunk ITT nézhető meg!