Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozása után.
A kormányfő sajtóértekezletén tudatta: általában véve is szerette volna levetetni azt a kérdést a napirendről, mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ezért nincs értelme napirenden tartani. Mint mondta: ezt nem sikerült elérni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Ennek feloldására egy javaslat kidolgozásával bízta meg az uniós tanács a soros uniós elnökséget ellátó Szlovákiát.
Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amelyet a határok védelmére fordít. Elmondta, a szolidaritásról tartott vita során Magyarország határozottan képviselt álláspontja az, hogy az unió tekintse a szolidaritás részének a határvédelem is, azt szolidáris magatartásként fogadják el. Ezzel ugyanis “nemcsak Magyarország érdekeit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van” – tette hozzá.
A miniszterelnök egyúttal elutasította azoknak a tagállamoknak az érvelését, hogy Magyarország nem szolidáris, amikor elutasítja a menekültek befogadását. Hangoztatta: vannak tagországok, amelyek nem védik kellően a határaikat, pedig azok uniós határok is. “Ők nem szolidárisak az Európai Unió többi államával, mi azok vagyunk” – szögezte le.
A miniszterelnök elmondta, a vita során nem született döntés annak a magyar javaslatnak az ügyében, hogy a menekülttáborokat az unió területén kívül kellene létrehozni. Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy a migránsokat, a gazdasági bevándorlókat és a tényleges menekülteket egymástól külön lehessen választani. Ennek feltételei az unió területén nem adottak. Sokkal humánusabb nem beengedni a menekültstátuszra nem jogosultakat, mintsem néhány hónap, vagy évnyi itt tartózkodás után erőszakkal eltávolítani őket az unió területéről – mondta. Kijelentette, Ukrajna az uniós vízummentesség minden feltételének eleget tesz, Ukrajnának mielőbb meg kell kapnia a vízummentes utazás lehetőségét. A miniszterelnök tudatta: az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy “ne fektesse” tovább az ügyet.
Orbán Viktor tájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával. Leszögezte, hogy az Európai Unióban szabad, független államok társulnak, ennek pedig az “alfája és omegája” az, hogy a miniszterelnökök útmutatása alapján kell megindulnia a jogalkotásnak, az állam- illetve kormányfők pedig kétszer is csak önkéntes kvótáról állapodtak meg. Orbán Viktor “kültelki trükknek” nevezte a nemzetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna, ráadásul az Európai Bizottság csapta be a tagállamokat, amelyben a szerződések őreként a leginkább bíznak. A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a megbeszélések során nem kerülhetett szóba az Oroszország ellen elrendelt szankciók enyhítése a Szíriában kialakult helyzet miatt.
A vitán ehelyett az a kérdés került napirendre, hogy a szíriai katonai akciók miatt az unió nyissa meg az újabb lépések lehetőségét Oroszországgal szemben. A tagországok vezetői végül világossá tették, hogy a nemzetközi jogszabályokkal ellentétes magatartást büntetlenül sehol sem lehet elkövetni, még Szíriában sem. Az uniós tanács úgy gondolta, hogy egy ilyen helyzetben az Európai Unió nem maradhat csöndben és ki kell állnia a civilek, az ártatlan áldozatok mellett, és mindent meg kell tennie az olyan katonai akciók megállítása, vagy lelassítása érdekében, amelyek civilek életét követelnék – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint megállapodtak abban, hogy decemberben visszatérnek a kérdésre.
Juncker bízik benne, hogy a napokban sikerül megállapodni Vallóniával a CETA ügyében
Az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy a napokban sikerül majd megállapodásra jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. Jean-Claude Juncker erről az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapját követően beszélt.
Sajtótájékoztatóján Juncker arról számolt be, a másik komoly akadály elhárult az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról. “Megdöbbentő, hogy az Európai Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat” – mondta ironizálva az Európai Bizottság elnöke.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a Kanadával kötendő egyezség kérdése, amelyet egy kivételével mindegyik tagállam elfogadott, szerinte az ügy sokat árthat Európa megítélésének. “A polgárainkat egyre jobban aggasztja, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, nem tudjuk folytatni a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére irányuló egyeztetéseket, ha nem bizonyítjuk, hogy komolyan vesszük az európai fogyasztók, munkások és vállalatok érdekeit” – hangoztatta Tusk újságírók előtt. Mint mondta, a mai ülésen sikerült előrelépést elérni ebben a tekintetben, az uniós vezetők ugyanis elkötelezték magukat az EU kereskedelemvédelmi eszközeinek a korszerűsítése mellett. Hozzátette, nagy a különbség a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés között.
A találkozón elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozták, a kereskedelempolitikában fontos a “társadalmi, környezeti és fogyasztóvédelmi sztenderdek teljes körű védelme, amelyek az európai életmód központi elemét jelentik”. “A tisztességes verseny és a szabad kereskedelem biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió hatékony kereskedelemvédelmi eszközökkel vegye fel a küzdelmet a globális kihívásokkal. Ehhez sürgős és kiegyensúlyozott megállapodásra van szükség a kereskedelemvédelmi eszközök mindegyikének átfogó modernizálásáról” – olvasható a szövegben.
A tanácskozást követően Angela Merkel német kancellár főként a szíriai helyzetről beszélt, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni “barbár” támadások Aleppónál. Merkel “embertelenségnek”, “szavakkal nehezen leírhatónak” nevezte az aleppói történéseket, amelyek meglátása szerint egyértelműen súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. A német kancellár emellett tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez.
Hasonló véleményének adott hangot Theresa May brit kormányfő is, aki szerint a szíriai “atrocitások” folytatódása esetén az EU-nak fontolóra kell vennie minden lehetőséget.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS