“Nektek az a feladatotok, hogy tanuljatok, és soha ne fogadjatok el olyan helyzetet, amiben nektek kevesebb jut, mint amennyiért a szüleitek harcoltak, meghaltak, börtönben voltak! (…) Becsülettel gondoljatok azokra, akik életüket adták oda, hogy az utókor majd jobb életet éljen” – mondta rendhagyó történelemóráján a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Kollégium több évfolyamnyi diákja előtt Varga János Corvin közi pesti srác, Wittner Mária harcos- és vádlottársa, aki a PestiSrácok.hu kollégáinak szervezésében, Kovács István unitárius püspök meghívására érkezett a székely városba, előzőleg pedig Kolozsvárra, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumba, illetve Magyarország főkonzulátusának 56-os megemlékezésére.
Varga János a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok és Wittner Mária szabadságharcos által alapított 1956-os Pesti Srác Alapítvány és az ’56-os Világszövetség alapító tagja, utóbbi elnöke, aki 16 évesen, a forradalom első napjától egészen november 12-ig fegyverben volt, s “Kicsi” becenévre hallgatva a harcedzett idősebb szabadságharcosok segédeként állt helyt. Már ott volt a Bem téri tüntetésen, majd a Sztálin szobor ledöntésének első kísérleténél, a Magyar Rádió előtti ÁVÓ-s sortüzeknél és a Kossuth téri október 25-i, több száz áldozatot követelő sortűznél. A vérengzések hatására szegődött a Corvin köziekhez, hogy “ne mészárolják le a forradalmárokat, mint egy birkát”. A Vajdahunyad utcai csoport tagjaként az Üllői út felől védték puskákkal, Molotov koktélokkal és páncéltörő ágyúval a szabadságharcos központot. November 4-én megsebesült, de a szükségkórházi ellátása után visszatért a barikádra és tovább folytatta a küzdelmet, melyet aztán a nagykörúti Royal szállóban, illetve annak felgyújtása után a környező utcákban fejezett be november 8-án, ahonnan Budára szöktek és még négy napig őrizték az utolsó szabadságharcosokkal kapcsolatot tartó Széchenyi-hegyi rádiótornyot.
Mindezért – Wittner Máriával és Sticker Katalinnal, Tóth Józseffel, Káta-Sörös Józseffel együtt, egy osztrák újságíró által készített csoportkép alapján – elfogták az 1957 tavaszán kezdődő megtorlás során. Társai halálbüntetést kaptak, hármukat kivégezték, Wittner Mária végül kikerülhetett a “halálsorról”, de csak 1971-ben szabadult, Varga Jánosnak, mint kiskorúnak, a 13 évből hatot kellett leülnie.
Varga János – ahogy mondja – miután a nagy Corvin közi hősök kihaltak mellőle, átvette a stafétát és ő folytatja az élő történelemórákat, szerte a Kárpát-medencében. A PestiSrácok.hu (az idén november 4-én is sorra kerülő) Bem téri Halhatatlanok napja emlékműsorán felkérésünkre Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke is felszólalt és méltatta az 56-os szabadságharcosokat, illetve megemlékezett azokról az erdélyi unitárius mártírokról, akik azért kaptak – esetenként – 20-25 év -börtönbüntetést Romániában, mert szolidaritást vállaltak az 1956-os szabadságharccal (róluk ITT olvashatnak bővebben). Kovács István itt hívta meg Varga Jánost, hogy élő történelemórát tartson a két nagy erdélyi unitárius kollégium diákjainak.
A több évfolyamnyi magyar diák előtt a PestiSrácok.hu munkatársai és az OIKOSZ Alapítvány által felkért “pesti srác” hagyományőrző fiatalok is megjelentek, egyben felállították a Patrióták Wittner Mária-kiállítását. A Corvin közi szabadságharcost Huth Gergely kérdezte a diákok és a vendéglátó tanárok – Czire Alpár aligazgató, Kolozsváron pedig Elekes Zsolt iskolalelkész és egyházi referens, illetve Korodi Alpár történelemtanár – közreműködésével.
Előzőleg, még október 23-án Varga János részt vett a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus koszorúzásánál az erdélyi főváros 56-os emlékművénél és az ünnepi beszédet mondó Lázár Jánossal is találkozott. Varga János a konzulátus fogadásán Kovács István püspöknek átadta a “pesti srác” díjat, melyet Pongrátz Gergellyel és Wittner Máriával alapítottak és amely a Corvin Mozi előtti híres pesti srác szobor kicsinyített mása.
Lázár János beszéde ITT olvasható vissza, a Szabadság tudósítása ITT és a Székelyhon tudósítása pedig ITT olvasható el. Varga János nemrég – a Pofosszal közösen – petíciót indított a lyukas zászló kisajátítása ellen, erről EBBEN a cikkünkben írtunk.
Fotók: PS, Székelyhon, Szabadság.
Gőzgazdász vájogász
2024-10-28 at 09:21
Azt most sem tudtuk meg, hogy pontosan miért harcoltak és mit szerettek volna az után, hogy ha a népfelkelés győz???
Milyen társadalmi rendszert, gazdasági berendezkedést akartak itt látni???
Megjegyzem pont ezért nem lehet forradalomról beszélni, mert nem volt semmilyen ideológia – és ettől volt amúgy magasabbrendű, mint egy akármilyen forradalom.
csakafidesz
2024-10-28 at 05:53
Kukorica 🌽 János 2024-10-28 at 05:47
Nem akarsz a 444.hu oldalra eltakarodni?
csakafidesz
2024-10-28 at 05:52
Rengeteg halott volt, a gyerekkorú felkelő közt is. Anno a forradalom másnapján délben apámmal kimentünk a Móricz Zsigmond körtérre. A Váli utca sarkán volt akkor az ásványvíz palackozó üzem. A kerítése mellett aznap ásod sírokban 17-20 év körüli fiúk eltemetve. A seprűnyélből barkácsolt kereszteken kartonpapírok: “élt … évet.
Aznap, 25.-én a napsütésben kint a Körtéren a Patika és az OTP között a járdán szovjet tisztek próbáltak beszélgetni az emberekkel, az egyikük tudott magyarul. Hátrébb egy teherautón a ponyva alatt ült kb. tíz kiskatona, mereven, látszott, hogy mozdulniuk sem volt szabad. Mi gyorsan hazamentünk a Verpeléti (Ma Karinthy Frigyes) úton. Ahogy elmondták, ezek Székesfehérvárról jöttek érdeklődni, mert hírt kaptak róla, hogy az előző éjjel lövöldözés volt a Rádiónál és ledöntötték a Sztálin szobrot. Valóban békések voltak, a velük érkező néhány katona csak azért voltak, hogy ne legyenek a tisztek egyedül, ha inzultálják őket. Ahogy mesélték az ismerősök délután háromkor már elhúztak, miután senki sem akart velük szóba állni.
Kukorica 🌽 János
2024-10-28 at 05:47
Amúgy Varga János mit szólt az 56-os forradalom legújabb fideszes értelmezéséhez? Csak mert mint a fenti írásból kiderül, ő inkább harcpárti.
A fidesz pedig megadáspárti.
Királytigris
2024-10-27 at 20:32
Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat.
– Bocskai István politikai végrendelete.
ÁMEN!