Sokkal több környezetszennyező terméket tiltanak be hazánkban, mint amennyit elvár az unió
Dombrád, 2017. július 3.
Összegyûjtött mûanyaghulladék a Tiszai PET Kupa megnyitóján Dombrádon 2017. július 3-án. Tizenhat, ártéri hulladékból épült hajó és legénysége indult el, hogy a Tisza 71 kilométeres szakaszán Tiszalökig begyûjtsék a hulladékot.
MTI Fotó: Balázs Attila
Az országgyűlés július 3-án elfogadta az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-jétől betilt számos egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot. A magyar jogszabály több környezetszennyező terméket tilt be a jövő évtől, mint amennyit az Európai Unió 2019-ben elfogadott irányelve előír. Az előterjesztés kiterjed például a műanyag zacskók használatának korlátozására is. A javaslatok között szerepel az is, hogy az egyszer használatos műanyagokat helyettesítő termékek gyártásával foglalkozó cégek a technológiaváltásra és a kapacitásnövelésre állami támogatást kapjanak - hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.
Az uniós elvárások ugyanis csak a műanyag evőeszközök és fültisztító pálcák betiltására vonatkoznak, a kormányoldal előterjesztése azonban kiterjedt a műanyag zacskók használatának korlátozására is.
Technológiaváltás állami támogatással
Az új jogszabály értelmében betiltják a 15–50 mikron falvastagságú műanyag zacskókat, a 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett kiflis zacskók termékdíját pedig drasztikusan megemelik: a jelenlegi 57 helyett 1900 Ft/kg-ra. Emellett az úgynevezett lebomló zacskókra is bevezetnek 500 Ft/kg-os termékdíjat. A 15 mikronnál vastagabb zacskók (ide tartoznak például a vékony füles szatyrok) esetén csak ezeket a lebomló zacskókat engedélyeznék, szintén 500 Ft/kg termékdíjjal.
A kormány javaslatai között szerepel az is, hogy az egyszer használatos műanyagokat helyettesítő termékek gyártásával foglalkozó cégek a technológiaváltásra és a kapacitásnövelésre állami támogatást kapjanak. A tervek szerint erre 2020 és 2025 között évi tízmilliárd forintot biztosítanak majd a központi költségvetésből. A kormány ezzel az uniós jogharmonizáció mellett teljesíteni fogja az idén elfogadott klíma- és természetvédelmi akciótervben meghatározott céljait is
– hangsúlyozta Juhász Hajnalka a KDNP környezetpolitikusa a lapnak.
A részletes szabályozást, a tényleges korlátozásokat, tilalmakat a törvényre épülő, hamarosan megjelenő kormányrendelet fogja szabályozni. A törvény 2021. július 1-jétől lép hatályba, addig van idejük felkészülni az érintett gyártóknak és szolgáltatóknak
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI
