Tizenhárom éves mélypontra zuhant tavaly a világ a sajtószabadság érvényesítése terén, miközben soha nem tapasztalt fenyegetésekkel szembesültek az újságírók és sajtóorgánumok a legdemokratikusabb országokban is, a tekintélyelvű államokban pedig új, esetenként a határokon átnyúló intézkedésekkel próbálják megszerezni a média feletti ellenőrzést – állapítja meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében a Freedom House (FH). A George Soroshoz köthető szervezet szerint Magyarországon tovább romlott a sajtószabadság állapota, már Romániában is jobb a helyzet, mint nálunk.
A nonprofit szervezet 199 országra kiterjedő jelentésének általános megállapításai között szerepel az, hogy a világ lakosságának mindössze 13 százaléka élvezi a teljes sajtószabadságot biztosító körülményeket. A világ lakosságának negyvenöt százaléka olyan országokban él, ahol a sajtó nem szabad. A jelentés tíz országot említ külön, ahol megállapítása szerint a legrosszabb helyzet: Azerbajdzsán, az Oroszország által annektált Krím, Kuba, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Szíria, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Összefoglalójában a Freedom House külön megemlíti Lengyelországot, Magyarországot és az Egyesült Államokat.
Magyarország sajtószabadság-indexe négy ponttal esett, 44 pontra (a nulla a legerősebb, a száz a leggyengébb pontszám), és a „részlegesen szabad” országok közé sorolták. A szervezet azt írja, hogy a Fidesz vezette kormány a hatalomra kerülése óta fokozatosan konszolidálja a média feletti ellenőrzést, s tavaly új fejlemény volt több sajtóorgánum eladása zavaros tulajdonosi háttérrel rendelkező „struktúráknak”, amelyekről azt tartják (sic!), hogy szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal. Külön említést tesz a jelentés a Népszabadság bezárásról és eladásáról, ami – a Freedom House szerint – arról tanúskodik, hogy a kormány maga alá gyűri a baloldali, kritikus hangvételű sajtót.
A lengyelek is megkapják a magukét
Lengyelországban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ben megválasztott kormánya a jelentés szerint szintén megpróbálta aláásni a kritikus média hitelességét. Ezzel összefüggésben említi a Freedom House Jaroslaw Kaczynski pártvezető egyik megjegyzését a legolvasottabb lapról, a Gazeta Wyborczáról, amely szerint az újság szembemegy a nemzet törekvéseivel. A párt megerősítette az ellenőrzést a közszolgálati média felett egy olyan törvény elfogadásával, amely lehetővé tette a kormány számára vezetőinek kinevezését. Novemberig több mint 200 alkalmazottja mondott le vagy bocsátották el, s a közszolgálati média egész évben követte a kormány irányvonalát.
Az Egyesült Államokról a jelentés azt írja, hogy Donald Trump elnök lealacsonyítja a sajtót, elutasítva a hírközlő média szerepét a kormányok számonkérhetőségében. Sikeres elnökválasztási kampánya megváltoztatta a médiakörnyezetet az országban. A kampányrendezvények idején, majd hivatalba lépése óta Trump megbélyegezte azokat a sajtóorgánumokat, amelyek bírálták, azt mondta rájuk, hogy „tisztességtelenek”, „hamis híreket” szolgáltatnak és az „amerikai nép ellenségei”. Visszhangozta ezzel azokat a szlogeneket, amelyeket a szélsőjobboldali és úgynevezett alternatív jobboldali honlapok szajkóztak végig a választási kampány idején. A szervezet megállapítja, hogy az Egyesült Államok továbbra is egyike a legtoleránsabb országoknak a sajtószabadság érvényesítését illetően, de amennyiben a kormányzat a továbbiakban is keményen fogja bírálni a sajtót, és olyan intézkedéseket tesz, amelyek fenyegetik a sajtószabadságot, csökkenti saját nyomásgyakorló képességét a sajtószabadságot sértő országokra.
A Freedom House a sajtószabadság terén elkönyvelt legnagyobb visszaesést produkáló országok közé sorolja Lengyelországot, Törökországot, Burundit, Magyarországot, Bolíviát, Szerbiát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot. A környező országok közül Csehország 21, Szlovénia 23, Ausztria 24, Szlovákia 26, Lengyelország 34, Románia 38, Horvátország 44, Szerbia pedig 49 pontot kapott.
Folyton jelentenek
A Freedom House április elején már előrukkolt egy jelentéssel, amelyben hazánkat ekézte. Ebben Magyarországot „félig megszilárdult demokráciának” titulálta. Úgy fogalmaztak: összesítve jelenleg Magyarországon a legsiralmasabb a demokratikus intézmények helyzete a közép-európai régióban. A 2007-ben még régiós éllovasnak számító államban romlott a demokráciamutató a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője akkor úgy reagált:
Magyarországon a szólásszabadság töretlen, a magyar demokrácia életerős, virágzik és jól van.
Kósa Lajos rámutatott: amikor a Soros Györggyel kapcsolatos viták Magyarországon csúcsosodnak, nem meglepő, hogy az üzletember által finanszírozott szervezet nem állít ki jó bizonyítványt rólunk. Szerinte a felméréskészítési metódus is számos ponton vitatható. Majd szemléltetésként egy kapcsolódó viccet idézett:
Két román politikus beszélget. Az egyik megkérdezi a másiktól: Hallottad, hogy öt pontot javítottunk a nemzetközi korrupciós listán a Transparency International szerint? Erre a másik: Igen, hallottam, nem volt olcsó…
Forrás: MTI.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS