Szinte teljes egészében Soros György alapítványai finanszírozzák a Magyar Helsinki Bizottság működését a szervezet 2016-os pénzügyi beszámolója szerint – írja a Magyar Idők. A napilap ismerteti, a társaság egyedüliként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által átutalt adófelajánlások kétmilliós összegét tudja hazai forrásként felmutatni, súlyos milliókat kaptak viszont a helsinkisek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és az Európai Bizottságtól. Utóbbitól például bírók és ügyvédek szemléletformálására. Kiderült az is, hogy egyre több álcivil csoport tagadja meg a kötelező regisztrációt.
A Magyar Idők cikke szerint az adófelajánlásokból mindössze kétmillió forintra tettek szert, ami egyébként sokat elárul a társadalmi beágyazottságukról – pontosabban annak hiányáról, hiszen minden felajánlott egy százalék átlagosan 4000 forintnak feleltethető meg, a jogvédők támogatását tehát körülbelül ötszázan tartották fontosnak.
Érdekes, hogy a Helsinki Bizottság programjait bőkezűen finanszírozta továbbá az Európai Bizottság (EB) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Az előbbi mintegy 433, az utóbbi pedig 113 milliós keretet biztosított a társaságnak a gondjaikra bízott adóforintokból. A közhasznúsági jelentésükben fontosnak tartották kiemelni azt is, hogy a Fővárosi Törvényszék 1 millió forintra büntette a Fideszt, mert a nagyobbik kormánypárt megkérdőjelezte a Soros által kitömött társaság szakmaiságát.
Ezek után a Magyar Idők – véletlenül sem megkérdőjelezve a helsinkisek munkájának komolyságát – bemutat néhányat a sokmilliós projektek közül. A „Hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz” elnevezésű, a kelet-mediterrán és balkáni útvonalon érkező migránsok patronálását, a határsértők „jogellenes fogva tartásának felszámolását” célzó 24 hónapos programot egészen pontosan 133 699 497 forinttal támogatta az Európai Bizottság, amely a legutóbbi nemzeti konzultáció alkalmával hazugnak nevezte a magyar kormányt, s azt állította magáról, hogy küzd az illegális migráció ellen. Ehhez képest az EB további hat, a migrációval összefüggő projektet támogatott még mintegy 40 millió forinttal.
Az Európai Bizottság busásan fizetett a Helsinkinek a migránsok patronálásáért.
Busásan fizetett Brüsszel a „szavahihetőség vizsgálatának objektivitását és minőségét” javító kutatásért, valamint az ehhez kapcsolódó „innovatív képzési módszerek” kidolgozásáért is. A 2015-ben kezdődött munkára 118 millió forintot adtak a Helsinki Bizottságnak.
Az EB-től érkező pénzekből súlyos tízmilliók mentek el az ügyvédek és bírák befolyásolására: például arra, hogy szemléletformáló képzéseket tartsanak nekik, amelyek hozzájárulnak az „Európai Unión belüli jogértelmezés harmonizálásához”. Az egyik ilyen projekt jelenleg is fut. A Helsinki beszámolója szerint több csoportban 15-20 bírónak nyújtanak február és szeptember között „gyakorlatorientált, interaktív képzést a menekültügyi és idegenrendészeti őrizet bírói felülvizsgálata, valamint a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben hatékony büntetőjogi fellépés tárgyában”.
E hónapban pedig – szintén brüsszeli pénzből és a Budapesti Ügyvédi Kamara közreműködésével – ügyvédképzést tartottak az európai uniós jogérvényesítés lehetőségeiről. De ugyancsak jelentős összegeket fordíthattak a helsinkisek a bűnözők (gyanúsítottak és elítéltek) jogainak védelmére, az előzetes letartóztatás alternatíváinak kutatására is.
A Nyílt Társadalom Alapítványok a migránssegítést is szponzorálta: arra például, hogy a Helsinki Bizottság ügyvédei sorra járják a befogadóközpontokat és az őrzött szállásokat, s ott jogi tanáccsal lássák el a határsértőket, 48 472 404 forintot kaptak, igaz, ebből a pénzből kellett kidolgozniuk hosszú távú adománygyűjtő stratégiájukat is. Az OSF ezenkívül a szabálysértési rendszer megváltoztatásába ölt tetemes pénzt. A cél ezen a területen kettős: egyes tényállásokat végképp eltörölnének, mások esetében pedig csökkentenék a büntetési tételeket, megszüntetnék a szabálysértési őrizetet és az elzárást. Bár a többi mellett eltörpül az az összeg, amit a Helsinki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel közös programjára nyert el a holland külügyminisztériumtól, érdemes megemlíteni, hiszen a valamivel több mint 3 millió forintból oktatási anyagokat fejlesztettek középiskolai és felsőoktatási intézmények diákjai, hallgatói és oktatói számára.
Ezek a jogállamiság és a demokrácia – alighanem a készítők által nagyra tartott szélsőliberális – értékeinek propagálását szolgálják, amelyek az ellenzék leggyakrabban hangoztatott jelszavai közé tartoznak. Végezetül a Magyar Idők néhányat kiemel a Helsinki Bizottság közhasznúsági mellékletében felsorolt huszonöt pontból, amelyben a szervezet vezetői az általuk legtöbbre tartott eredményeket veszik számba.
Az egyik ilyen, hogy a bíróságok több általuk vitt perben is kimondták, hogy sérti a magát homoszexuálisnak beállító migránsok emberi jogait, ha az idegenrendészeti hatóság pszichológiai teszttel akarja ellenőrizni, nem hazudik-e az illető. Mint ismert, az iszlám világban üldözik a homoszexuálisokat, ezért a normálistól eltérő szexuális beállítottságra való hivatkozás az egyik legbiztosabb módja lehet a menekültstátus elnyerésének. Büszkén veszik számba azt is, hogy a hazai bíróságokon, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt és Strasbourgban egyaránt sikerült megakadályozni, hogy az illegális migránsokat visszatoloncolják Görögországba, Bulgáriába vagy Szerbiába. A Helsinki csaknem 2800 migránsnak segített tavaly, s 29-et családegyesítés címén kifejezetten a társaság hozatott Európába.
Budapesten a hálózat trónörököse Soros György fia, Alexander Soros a hétvégén Budapestre érkezett, a Ripost információi szerint azért, hogy elsőként a magyarországi érdekeltségek teendőit tekintse át az Orbán Viktor elleni harc jegyében. A főhadiszállástól, a CEU Nádor utcai komplexumától néhány lépésre lévő pesti Four Seasonsben fogadta a magyar hálózat vezetőit, a balliberális sajtó szerint ez utóbbi hír nem igaz. Korábban Brüsszelben az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek mutatta be az apja.
Puszit is váltott Soros és Juncker; Fotó: AFP
Mint ahogy azt a PestiSrácok.hu megírta, Soros György két évvel ezelőtt sem tétlenkedett. 2015-ben a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány itthon 4.117.490 dollárt, azaz nagyjából 1,2 milliárd forintot osztott szét a nyertes pályázók között. A két legnagyobb támogatást kapó magyarországi szervezet pedig a TASZ és a Helsinki Bizottság volt, akik a támogatás csaknem 40 százalékát – 4-500 milliót – akasztották le.
A Magyar Idők cikkéből az is kiderül, hogy egyre több álcivil csoport tagadja meg a regisztrációt. Nem tesz eleget a civiltörvény átláthatóságot célzó előírásainak az Amnesty International Magyarország (AI), és megtagadja a külföldről támogatott szervezetként való regisztrációt – jelentette be a szervezet tegnap. A törvény betartását tudatosan tagadják meg, és polgári engedetlenséghez folyamodnak – közölték. Közleményük szerint alkotmányjogi panasszal fognak élni, és beadvánnyal fordulnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához is. A szervezet közölte, hogy bár kilépnek az Emberi Jogi Munkacsoportból, továbbra is Magyarországon maradnak. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) néhány nappal korábban szintén a civiltörvény kapcsán kezdett polgári engedetlenségbe.
A szervezet szakmai vezetője közölte: tudatában van, hogy a törvény be nem tartásával pénzbírságot kockáztatnak. Szabó Máté ugyanakkor úgy vélekedett, idén még nem indulnak meg velük szemben az eljárások. Az átláthatóságot célzó törvény érinti a Magyar Helsinki Bizottságot is, amely június első felében közölte, hogy nem regisztrál külföldről támogatott szervezetként. Jelezték: különböző jogi fórumokhoz, köztük Alkotmánybírósághoz, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Orbán Viktor miniszterelnök korábban a civil szervezetek lépéseivel kapcsolatban hangsúlyozta: a törvények be nem tartásának szankciója van, amit a jogalkalmazó ki fog szabni. A Kormányzati Tájékoztatási Központ honlapján reagált a civilek bejelentéseire: „Magyarországon a Soros-szervezeteknek is be kell tartaniuk a törvényeket.”
Facebook
Twitter
YouTube
RSS