Iszonytatóan hosszú interjút közölt az ATV.hu Majtényi Lászlóval; a baloldal korábbi államfőjelöltje nem biztos, hogy ennyire érdekes, de mi elolvastuk, hogy Önöknek már ne kelljen. Ha valakinek esetleg kétsége lett volna afelől, hogy Soros György kedvenc tengerjogásza maga a két lábon járó morál, ezek után már biztosan nincs. A Sorost feszegető kérdéseket a füle mellett elengedő, folyamatosan a saját erkölcsi magaslatait hangoztató jogász reménysugarakat lát az ellenzéki oldalon, ugyanakkor ki van akadva azon, hogy a kormánypárti parlamenti többség megszavazza a kormánypárti törvényjavaslatokat. Legerősebb állítása mégis az, amikor a francia forradalommal példálózva érzékelteti, hogy a haladó értelmiség morális „igazságait” simán rá lehet erőltetni az azokkal ellentétes népakaratra.
Majtényi Lászlóval kapcsolatban elmondható legalább egy pozitívum: ő Márki-Zay Péterrel ellentétben nem szeretne miniszterelnök lenni. Sőt, politikai karrierhez sincs kedve. Ahogy fogalmazott:
A politikai szerepvállalók között nagyon sokszor felismerünk olyan, adott esetben nem is értéktelen embereket, akiknek valami nagyon hiányzik az életükből és ezt az űrt próbálják a politikai szerepvállalással kitölteni.
Ezen a ponton rögtön ellenzéki politikusbábok nevei sorjáznak az ember fejében, habár Majtényi aligha azokra gondolt, akikkel közös fizetési listán mosolyog megnyerően. Annál is inkább, hogy egy „új, tehetséges, erkölcsileg is felkészült” politikusgenerációt lát. Azon persze nem érdemes sokat morfondírozni, hogy a hanyatt fordult poloska módjára szenvelgés, a köztévében élő videóban pisilés/kakilás, a szelfiverseny, netán az illető tekintetében látszódó elképesztő sötétség jelenti-e az erkölcsi felkészültséget. Neveket ugyanúgy nem akart mondani, ahogy a Jobbik már egy éve nem mutatja be a nagy csinnadrattával beharangozott értelmiségi holdudvarának tagjait. Majtényi erkölcsi értékítéletét az teszi igazán erőssé, amikor kifejti, hogy nem tartja sem politikusi, sem más értéknek a tekintélytiszteletet. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökeként vajon elvár-e tekintélyt a munkatársai és mások részéről.
Már maradjon az egész posztkomcsi bagázs, csak Orbán bukjon meg!
Majtényi is azon dolgozik, hogy a teljes ellenzéki szerencsétlenség-mozaik tudjon kifarolni a korábban emlegetett teljes elitcseréből. Noha a közelmúltban még a Jobbiktól – amelyet szintén erőteljesen menteget Majtényi – is azt hallgattuk, hogy csak a XXI. századi pártokkal, azaz az LMP-vel és a Momentummal fognának össze, úgy tűnik, ez a hozzáállás már a múlté, mert bizony Gyurcsányra és a 2010 előtti MSZP-SZDSZ-korszak figuráira is szükség van a gyűlölt Orbán Viktor ellen.
Teljes elitcsere még forradalmakban is ritkán történik meg. Konszolidált körülmények között az elit frissítése a cél. E tekintetben vannak nagyon pozitív fejlemények, de a teljes elitcsere illúzió és talán nem is hasznos
– így maszatolta el a kérdést Majtényi. A sorosista jogász ugyanakkor reménysugarakat lát az április óta zavarodott, bénult, szellemileg leépült és ötlettelen ellenzék körében. Ezt arra alapozza, hogy a szerinte egyre nagyobb erőt mutató tömegek végre alkotmányos követelésekkel álltak elő. Vajon az „Orbán egy geci”, netán a „bajszos szar”, esetleg a „mocskos Fidesz” szlogen mögött húzódik meg tömeges alkotmányos követelés? Rejtély.
A döntések ma titkos budoárokban, vagy néha talán a kormány ülésein születnek meg, a parlamentben pedig a Fidesz-KDNP kétharmad megszavazza a jogszabályokat
– korholta a fideszes hatalomgyakorlás módját, de sajnos nem idézett fel olyan esetet a korábbi, szuperdemokratikus MSZP-SZDSZ-es időszakból, amikor a parlamenti kormánytöbbség nem szavazta meg a saját törvényjavaslatait.
A morál nevében jöjjenek az agresszív, kis puccsista csoportok!
Nem kizárólag voksok, nem csak szavazati kérdés az alkotmányosság védelme. Hogyha, mondjuk az 1789-es Franciaországot nézzük, a nagy francia forradalmat, akkor a feudalizmus társadalmi támogatottsága bőven 90 százalék fölött lett volna, ha lettek volna akkor közvélemény-kutatások. De a Bastille-t kétezer ember foglalta el
– foglalta össze saját demokráciafelfogását Majtényi, amelybe ezek szerint bőven belefér a társadalom többségi akaratával való szembehelyezkedés és az agresszió. Tanulságos újra és újra látni, hogy a haladó ellenzéknek tényleg semmilyen legitimációs igénye nincs, valójában sem a régi rendszer istenfelségében, sem a demokrácia népfelségében nem hisznek. Nekik bőven elegendő, hogy szerintük nekik van morálisan igazuk, és ezért bárkin, bármennyi emberen képesek szenvtelenül átgázolni. További érdekes egybeesés, hogy a francia forradalom idején, a városokat elfoglaló és terrorizáló forradalmároknak is a vidéki emberekkel támadtak végletes ellentétei, így a liberális közjó érdekében legyilkolni voltak kénytelen sok százezer parasztot és vidéki nemest. Majtényi gyakorlatilag erre rímel, amikor azt mondja a teljes ellenzékről:
az ő feladatuk felépíteni egy új Magyarországot, amelynek az építése a nagyvárosokból indulna ki és onnan építkezne részben Budapest, nagyrészt a kisváros és a falvak felé. Nem lehet a falvakból elindulni.
Miután a jogász kijelentette, hogy az ország humanizálása a cél, tényleg kételyeink támadtak, hogy lehet-e még fokozni ezt.
Nem lehetett, viszont az érdekesség kedvéért megszámoltuk: Majtényi hatszor mondta az interjú során, hogy „morális”, és további háromszor, hogy „erkölcsi”, hogy senkinek se legyen kétsége afelől, mekkora morálherceg ő, ha már a társadalom elsöprő többségét nem érdekli, vagy nem ért egyet azzal, amit mond.
A teljes interjút ITT olvashatják el.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS