Bukás volt a kormány által elindított sertésprogram, elég volt a parasztromantikából, a háztáji sertéstartás a múlté, soványak a magyar malacok és több tápból sem képesek meghízni – nagyjából így lehetne összegezni a 24.hu által nemrégiben közrebocsátott sertéságazati kesergőt. A szakmai összefoglalónak álcázott hangulatkeltő összefoglaló lényegében kifelejti, milyen komoly kihívásokkal kellett szembenéznie a hazai sertéságazatnak az elmúlt időszakban, kezdve a húsfogyasztási kedv csökkenésétől az embargókon át a sertéspestis megjelenéséig. A portál ráadásul elhallgatja azt is, hogy jelenleg is zajlik a folyamatos kompenzáció az ágazatban annak érdekében, hogy a hazai sertéstartás a kihívások ellenére is versenyképes lehessen.
Természetesen nem csinálunk már elöljáróban viccet a kérdésből, ezért összeszedtük a portál állításait:
- a Németországban megjelent sertéspestis miatti kínai exporttilalom okán hazánkat elárasztja az olcsó német sertéshús, ez viszont felkészületlenül érintheti a gyengélkedő hazai sertéságazatot, mivel az állomány idén a 2,6 millió darabot sem érte el, holott a kormány 2012-es terveiben még 6 millió szerepelt;
- a portál szerint visszaszorult a háztáji tartás, ugyanis a KSH 2019-ről szóló jelentése szerint a sertések több, mint 80 százalékát gazdasági szervezetek nevelték, ráadásul a sertések átlagos tömege is kisebb;
- a portál emellett idézi a kormánykritikus Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) összesítését is, amely szerint a nemzeti sertésstratégia 2013-as meghirdetése óta 163–195 milliárd forintot költhetett a kormány a különböző sertéstámogatásokra;
- a MOSZ főtitkár-helyettese ráadásul azt is felrótta a kormánynak, hogy a kisgazdaságokat akarta előnyhöz juttatni a források elosztásakor;
- Máhr ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos esetekben a magyar sertéshús jobb, mint a külföldi, és a hazai ágazat annyit megtermel, amennyi hazánkban elfogy;
- a 24.hu szerint az ágazat hatékonyságával is baj van, hiszen a hazai sertéstartó gazdaságokban egy dolgozóra vetítve átlagban csak 1500 felnevelt hízó jut, míg Dániában 12 ezer, Franciaországban 10 ezer.
A hangulatkeltést nem nélkülöző cikk jól mutatja az összességében szépen fejlődő mezőgazdaság miatt érdemi munícióval nem rendelkező ellenzéki szakmai szervezet erőlködését, hiszen 2020-ban még mindig olyan 2012-es tervek emlegetésével próbálnak térhez jutni a nyilvánosságban, amelyek nem meglepő módon nehezen tekinthetőek aktuálisnak. A 24.hu cikkének legnagyobb szakmai hiányossága, hogy teljesen elfeledkezik arról, a támogatások emelkedése mellett milyen kemény megpróbáltatásokkal nézett és néz szembe ma is az ágazat.
Csökkenő fogyasztási kedv, embargók és sertéspestis
Ha már a német folyamatokkal foglalkozik a cikk, akkor nem elfelejtendő a magyar sertésállományra sokkal nagyobb negatív befolyással járó 2013-tól datálható orosz embargó. A magyar költségvetési támogatások ellenére, a két éven át tartó nemzetközi sertéspiaci válság és az annak eredményeként kialakult alacsony termelői árak és romló jövedelmezőség miatt nem csoda, hogy csökkent a sertéstartási kedv. Ebbe a nagyon negatív piaci helyzetbe érkezett meg 2014-ben a sertéspestis, amely 2018-ban hazánkban is megjelent. A számok nyelvén az EU-n kívüli országok által elrendelt importkorlátozás miatt mennyiségben a magyar sertéshús-exportpiac egyharmada, értékben 43 százaléka veszett el egyik napról a másikra. Ez lényegében a Magyarországon hizlalt sertésállomány 10 százalékából készült sertéshús piacának elvesztését jelentette szinte egyik napról a másikra, ami rendkívüli nehézséget okozott az ágazatnak. Talán nem is véletlen, hogy a MOSZ elfogult szakértője elfelejtett arról beszámolni, hogy a lengyeleknél, cseheknél, románoknál még hazánknál is jobban, a szlovákoknál és osztrákoknál pedig hozzánk hasonló mértékben csökkent a sertésállomány. Ez már önmagában bizonyíték arra, hogy nem a program volt elhibázva, ugyanakkor a kormány tudott enyhíteni az egész európai sertéságazatot sújtó nehézségeken.
Más összefüggések felvillantásával sem bíbelődött sokáig a szerző, hiszen teljesen hiányzik például a legfontosabb tényező, a fogyasztás bemutatása. Talán nem sokakat lep meg, hogy a sertéshús-fogyasztási hajlandóság a rendszerváltás után folyamatosan csökkent. Tehát, míg mondjuk 1989-ben az éves sertéshús-fogyasztás 43,3 kg volt egy főre vetítve, addig 2013-ban már csak 24 kg volt. Az elmúlt évtized húsfogyasztás-ellenes kampányai ebben igen komoly szerepet játszottak. Ezt a meredek tendenciát kellett tehát a sertésprogram keretében állami marketingkampányok segítségével megfordítani, amely 2014-től nem is volt eredménytelen, hiszen 2018-ban már 32,9 kg volt az évenkénti sertéshús-fogyasztás.
Zajlik az állami kompenzáció az ágazatban
A sertéstartóknak juttatott támogatások kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a piaci válságok idején maga a MOSZ volt a leghangosabb szervezet, amely ezek minél nagyobb mértékű és gyorsabb kifizetését követelte a kormányzattól. Ezek után nem meglepő, hogy az összefoglalóból sikeresen kimaradt az a nem lényegtelen információ, hogy a versenyképes és korszerű sertéságazat érdekében, a jövőbe tekintve a Vidékfejlesztési Program 28 milliárd forintos támogatásából 186 darab sertéstelep fejlesztése zajlik jelenleg is, és pont a napokban indult az új, 50 milliárd forintos keretösszegű állattartó telepek fejlesztésére irányuló pályázat benyújtásának lehetősége. Ez azt is jelenti, hogy akár 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető egy korszerű, nemzetközileg összevetésben is kimagaslóan hatékony sertéstelep létrehozására irányuló projekthez.
Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)
jámbor lászló
2020-10-10 at 10:31
A disznó a hazugság terjesztéstől hízik a Kórozs disznó is milyen szép kövér a jobbikos Bíró disznó is jó úton jár,hogy a vágó sújt elérje
csakafidesz
2020-10-10 at 01:36
Igazán kövér disznóhoz Észak Koreából kell örökítő anyagot szerezni, Kim Dzsonguntól
Tanú
2020-10-10 at 01:21
Nem mindegy mivel van etetve a disznó, a hagyományos a kukorica darálva saját góréból, kenyérhaj, apró főt krumpli, majd egy kis meleg vízzel felöntve, összetörve és keverve. Hagyománya volt az etetésnek is. később már nem vízzel öntötték fel hanem savóval, ahol volt a közelben tejipar. Attól jól hízott a disznó, a leadásra szánt, de nem volt olyan jó ízű, kiérzett a húsán a szalonnáján. A pócát 130-140 kiló környékén érdemes levágni, akkor a hús disznónak is szép szalonnája lesz a zsír disznónak húsa is marad.
moliere
2020-10-09 at 23:43
Túl kövérek, zsírosak a magyar disznók – ez a versenyképtelenség oka.
Ma már messze vagyunk a világtrendtől, és az egészséges táplálkozás továbbra is szinte ismeretlen.
A magyar állattenyésztés még mindig a 80-as években rostokol, nem is csoda tehát.
.
(Egy ellenzéki “hír” – ellenkező esetre, a “MindenszarMozgalom” támogatásával)
.
Mindegy, melyik ujjunkat harapjuk, úgyhogy kezdjük el inkább az övéiket harapni. Harapófogó? Aztán gépeljen a firkász mondjuk orral.
benzoli
2020-10-09 at 18:53
Iyen “cellaban” kinek van kedve enni.
Paczona Ottó
2020-10-09 at 18:44
Olyan érdekes, hogy én Budapesttől 3 km-re lakom. Egy őstermelőnél veszem a maga által tenyésztett disznókból készült árut. Tőkehúst is. A böllér elé kerülő állatok 180-200 kg között járnak, hetente egy vágáskor szinte langymeleg húst vehetek, baráti áron. Az ellenzéki liberálisok ne kóstoljanak ilyet, mert még rosszul lesznek a gondolattól, hogy a karaj, tarja, oldalas disznóból van és nem gyárban készülnek. A töpörtyűt, csécsi szalonnát, disznósajtot, zsömlés véres és rizses májashurkát meg sem említem. Hát még a többit!
Sobri Jóska
2020-10-09 at 18:37
meg vadai, gurmai…
en
2020-10-09 at 18:18
Mit foglalkoznak ezzel, hiszen nem eszik a disznot a disznok!
"Lárifári"
2020-10-09 at 16:26
Ezek a disznók már sertésjogi képviselők lettek?!
hizott_disznók
2020-10-09 at 14:57
Elnézést, nem igaz. Pl. a judapestező és cégét csődbevivő ballibsi bíró lászló, ill. a dk-s III. kerületi kiss lászló tanácselnök et. versenysúlya felett van.
ómió
2020-10-09 at 14:38
Hát, olyan “kitömött”, mint a bolsi hazugság, nem sokminden lehet!
csakafidesz
2020-10-09 at 14:27
jámbor lászló 2020-10-09 at 11:24
“Nekünk románul beszélő disznó kell”
Egy jólnevelt disznó tud románul.. A csülkeit pedig boldogan összeveri, ha találkozik a momentumosokkal. (Talán azért, mert azok nem esznek disznóhúst.)
🙂
Logikus
2020-10-09 at 14:00
A ballibek egyre hülyébbek.
Gorcsev
2020-10-09 at 13:17
Ezek poszt-bolsevik korrupt megmondók… Már a magyar disznókról is lelopták a zsírt ?? meg kell állítani ezt a 60 évig tartó járványt, mihamarabb és mindörökre !
jámbor lászló
2020-10-09 at 11:24
Nekünk románul beszélő disznó kell
Szőke ciklon
2020-10-09 at 10:39
A 24.hu-s elvtárs bizonyára azokat azt időket sírja vissza, amikor egy disznóvágás sikerességét a kisütött zsír mennyisége szabta meg. Így aztán egész évben jutott zsíros kenyér a purdéknak!
A magyar disznó sajnos nem él olyan jól, mint a dékás, mondjuk a gyénémet.
Már szegény disznók tudják, mi jó a libsiknek. Ha kövérek az a baj, tudod a koleszterin, ha soványak az a baj. De mikor sovány, mikor kövér, és mikor felel meg egy libsinek? Lehet, hogy az a baj, hogy magyar?
idéző
2020-10-09 at 10:19
…egykor, egy normális világban – azért nem oly régen -többségében egy rendes háznál, háztartásban két disznót neveltek – akik tehették – az egyik un. “zsírdisznó” volt, a másik pedig a “húsdisznó”…így ha arra került a sor, hogy “vágás van” – úgy December táján, mert akkor még tél is volt – annak következménye lett a háznál a minőségi hús mennyiség és a zsír mennyiség. Így mint virtuális élmény, volt egy jól megtermett kövér disznó, kb. úgy mázsán felül, és volt egy karcsúbb “izmosabb” amely szintén ezt a súlyt ütötte meg …persze, és természetesen “moslékon” neveltek voltak a táplálék lánc említett alkotói. Mellettük megfelelő mennyiségű baromfi is rendelkezésre állt, ill. élt. (de ez más “tészta”)…követeztetés: a zsírdisznó kövér volt, a húsdisznó “sovány”…persze ez utóbbi csak a látszat volt, mert a húsa, ami ugyebár “izomféle” karcsúnak tüntette, de súlya, “tartalma” megvolt annak rendesen…a fentiekben foglaltak nem a városi egyedeknek láthatóak, csak magyarázatok, hogy mi fán terem ha egy disznó esetleg “sovány”…de háááát, ki minek lát mit?…manapság…de politikának remek felállás a “sovány disznó” elmélet…
Nahát
2020-10-09 at 09:57
A sertéshús azóta száraz és fűrészporízű, amióta Brüsszel betiltotta a disznók moslékkal való etetését, mert kellett a takarmánybiznisz a multiknak. Brüsszel belepofázik az uborka görbületébe, a moslék használatába, ami pedig több évszázados jól bevált módszer. Milyen legyen a mai sertéshús, ha egyszer sz@rt etetnek a disznókkal? Az antibiotikum-használatot persze nem tiltják, a német csirkék tele vannak antibiotikummal, és antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumokkal, ezért rá is van írva a csomagolásukra, hogy nagyon meg kell a húst főzni. Szép. A német húsnak mindent lehet.
lacika
2020-10-09 at 07:52
@csakafidesz2020-10-08 at 21:34
Nem ártana a parlamenti baloldalról az összes tenyészállatot odavinnni, de akkor sajnos a génállomány nemhogy javulna, hanem a béka segge alá kerülne. Szóval nem jó ötlet.
Karácsony..sk
2020-10-09 at 04:08
Csak erre fontja nekik!
Van még lejjebb?
Igen van!
Disznóól!
Szlovákiából…..
csakafidesz
2020-10-09 at 02:13
Nem kell egy disznónak kövérnek lenni. Anno a fekete vietnámi disznóit mutatta egy gazda nekem az Alföld szélén, Hajdú-Bihar megyében. Ezeket a ronda állatokat nemigen lehet 60 kiló fölé hizlalni. Nagyon jó húst ad, zsírja alig van. Veszik is tőle, mert szerintem is jobb ízű, mint a nálunk honos fajták. Lássuk már be, hogy nem a zsírdisznó húsa az egészséges, a kínaiak és vietnámiak otthon ebből a kifejezetten sovány húst adó fajtából készítik az ételeiket. Az ázsiaiak nem csinálnak hurkát-kolbászt, és szalonnát. Ott csak könnyű húsételek készülnek.
Jocó
2020-10-08 at 22:43
A német disznóhúsból köszönöm de nem kérek! Ha akiló´rát veszem akkor olcsó, de ha bedobom a serpenyöbe és megsütöm akkor több mit a fele víz, akkor mit vettem olcsón? Drága vizet!
Egye meg a német.
Inkább lgyen a disznó sovanyabb der rendes husa, nem pedíg olyan táppal etetve ami serkenti a víz tározását a húsában.
Girolamo
2020-10-08 at 22:35
A Raskó,a libsik kirakatparasztja.Ő a legnagyobb disznó,semmi kétség.
Emellett,még jó nagy barom is,ha azt képzeli,hogy ilyen kritikus időszakban,túltartott disznóval lehetnek tele a tartôk.
A hazai rendszer a hazai fogyasztót szolgálja,ès nem a gazdasági terroristákat!
Lajos
2020-10-08 at 22:10
A libsik mióta értenek a disznó tenyésztéshez? Meg bármi máshoz leszámítva a vörös disznókat?
khm
2020-10-08 at 21:52
Amúgy a 400 000 éhező országában,hogy is hízhatnának meg a sertések? 🙂
khm
2020-10-08 at 21:44
Városkám piacán kétféle sonkakinézetű termékből választhatok.
Az egyiken,a bőr alatt alig egy centi zsír van,a másik verzió,ahol megbecsülhetetlen vastagságú zsír mellett a csont közelében (amúgy jó ízű) nem túl vastag hús található.
A fene sem tudja,hogy magamfajta kényes vásárlónak mi is lenne a jó?
Édesanyám a vastag zsírt szerette,én a húsrészét.
Na ezen menjen el valaki.
csakafidesz
2020-10-08 at 21:36
javitás. gépállomány helyett génállomány
csakafidesz
2020-10-08 at 21:34
A parlamenti baloldalról néhány tenyészállatot kellene odavinni, hogy javuljon a gépállomány.
Tanú
2020-10-08 at 21:20
Elvtársak. Hány kiló legyen a disznó, mennyit fialjon, mennyi a terv?
kati
2020-10-08 at 21:03
Arató Gergely szép példány, biztos ő a mérce a baloldalon!
Kiraly Zsuzsanna
2020-10-08 at 20:56
AKKOR GYONYORKODJENEK A BALLIBEROS HAJAS DISZNOKBA! PL. VADAI, GURMAI, STB.!!!
Sico
2020-10-08 at 20:56
A ballib fröccsöntött parasztoknak pedig a pofája nagy nem a szakértelme, disznót akkor lát mikor belenéz a tükörbe.
Gullwing
2020-10-08 at 20:52
Ballibcsi lételeme a hazugság.