Pesti Srácok

A világ országainak negyede ott lesz a foci világbajnokságokon

A világ országainak negyede ott lesz a foci világbajnokságokon

A FIFA végrehajtó bizottsága jóváhagyta a világbajnokság mezőnyének 32-ről 48 csapatosra bővítését. Gianni Infantino szerint nem a több pénzért csinálják, hanem azért, hogy az eddig alulreprezentált földrészek is több lehetőséget kapjanak, de azért pluszpénzt is jócskán hoz majd a FIFA konyhájára a sokkal több csapatot felvonultató rendezvény. Az európai élklubok A FIFA kongresszusának jóváhagyásáig mindent elkövetnek a bővítés ellen, sok esélyük viszont nincs, mivel a bővítés iránt nagyon lelkes afrikai és ázsiai országok adják a tagszervezetek több, mint felét.

A futball vébék lebonyolítási rendje több ízben is változott korábban, a létszámemelés viszont csak kétszer, illetve háromszor történt. Már az első alkalommal is 16 csapattal számoltak, de a nagy távolság miatt végül csak 13 csapat jelent meg Uruguayban. A következő vb-ken hosszú évtizedeken át tizenhat ország vehetett részt, majd 1982-től emelték 24 csapatosra a létszámot. Ez azonban csak négy ciklust ért meg, hiszen az 1998-as franciaországi világbajnoksággal kezdődően, már öt vébét rendeztek 32 csapattal. A mostani döntés értelmében további két világbajnokság fut még le ebben a rendszerben, majd 2026-tól már 48 csapat verseng majd a győzelemért egy teljesen új lebonyolítási rendben.

Az eddigi három helyett két biztos meccs jut mindenkinek

A jelenlegi rendszerben nyolc négycsapatos csoportban kezdődnek a küzdelmek, mindegyikből az első kettő jut tovább, és a nyolcaddöntővel induló egyenes kieséses szakaszban jutnak el a döntőig. Gianni Infantino FIFA-elnök korábbi terve egy selejtező körrel számolt, amely a csoportkör előtt szűkítette volna 32-re a bennmaradók létszámát.

PestiSracok facebook image

Az új rendszerben háromcsapatos csoportokat hoznak létre, és nagyobb hangsúlyt kap az egyenes kieséses szakasz. A két csoportmeccs után a csoportok első két helyezettje továbblép a legjobb harminckettő közé, ahol a nyolcaddöntő előtt egy további egyenes kieséses kör lesz. Noha a döntős csapatok az eddigihez hasonlóan hétszer játszanak majd, az eddigi 64 helyett így már 80 meccset nézhetünk majd végig – ez feltehetően nem hoz magával drasztikus színvonalemelkedést…

Nem a pluszpénzért csinálják, de azért azt is hoz jócskán

Az új rendszer a kis nemzeteknek és a kijutás határán billegőknek kedvez. A FIFA szerint egyhangúlag fogadták el a javaslatot, és a földrészek szövetségei is „túlnyomórészt” támogatták. Az afrikai és ázsiai országok szövetségei 110-et tesznek ki a FIFA 211 tagszervezetéből, így ők különösen lelkesek, hiszen eddig alulreprezentáltak voltak a világbajnokságokon. Afrika öt, Ázsia pedig négy országgal lehet ott jelenleg, ami persze a két említett földrész futballjának általános színvonalát tükrözi. A 16 új hely földrészek közti kiosztása még a jövő zenéje, ezekről akkor lesz szó, ha a FIFA kongresszusa is elfogadja az új lebonyolítást. Feltehetően azonban Afrika, Ázsia, Észak-Amerika és a karibi országok kapják a helyek nagy részét, így magyar szempontból nem számíthatunk komoly könnyítésre a kijutásunkat illetően.

Gianni Infantino FIFA-elnök nem csak abban hasonlít bukott elődjére, Sepp Blatterre, hogy szintén svájci, hanem mindketten elkötelezett hívei a világbajnokság bővítésének és a harmadik világbeli piacok felé nyitásnak is. (fotó: csakfoci.hu, dailymail.co.uk)

Infantino hangsúlyozta, hogy nem pénzügyi szempontok vezettek a változtatáshoz, de azért véletlenül egymilliárd dollár pluszbevételt is termel majd a kibővített világbajnokság. Nem beszélve arról, hogy így még több, focilázban égő országot lehet majd bevonni a futballal kapcsolatos kereskedelmi termékek piacára.

Az európai élklubok ellenkeznek

A terv egyik nagy támogatója José Mourinho, a Manchester United vezetőedzője, aki szerint jó, hogy tizenhattal több meccs lesz, több ország csaphat össze, és mégsem növekszik a játékosok terhelése. „A bővítés azt jelenti, hogy a világbajnokság még hihetetlenebb társadalmi esemény lesz. Több ország, több beruházás különböző országokban az infrastruktúrába és az utánpótlásba.”

Ellenzők is akadnak viszont bőven. A Német Labdarúgó Szövetség elnöke, Reinhard Grindel a felhígulás miatti minőségromlástól és a játékosok túlterhelésétől tart, utóbbiban osztják a véleményét Európa élklubjai is. Az Európai Klubszövetség fel is szólította a FIFÁ-t a döntés felülvizsgálatára, mondván az egy évben játszott mérkőzések száma már így is elfogadhatatlanul magas.

forrás: cnn.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.