Pesti Srácok

Marad a Hajós, nem viszik át a Duna Arénába a pólódöntőt (FRISSÍTVE)

Marad a Hajós, nem viszik át a Duna Arénába a pólódöntőt (FRISSÍTVE)

Miután vízilabdacsapatunk legyűrte a görögöket az elődöntőben, ismét szóba került a néhány nappal ezelőtti felvetés a döntő áthelyezéséről a Duna Arénába, hiszen annak feltételeként előzetesen éppen a döntőbe jutást nevezték meg. Óriási érdeklődés várható a meccs iránt, sokan szerettek volna a helyszínen szurkolni a magyarokért azok közül, akik nem jutottak belépőhöz. Az ő reményeiket oszlatta szét a szervezőbizottság pénteki tárgyalása a FINA és a Swiss Timing (Omega) irányítóival, ezen ugyanis eldőlt, hogy nem helyezik át a döntőt a 7 ezer főt befogadni képes Hajós Alfréd Uszodából a 12 ezres Duna Arénába.

A szervezőbizottság hajlandó volt a jegyek átszámozására, az átépítéshez szükséges munkaerő biztosítására, valamint a nézőtér gyors kiürítésére és újratöltésére is. A megbeszélésen viszont, ahol jelen volt Cornel Marculescu, a FINA ügyvezető igazgatója is, a hivatalos időmérő, az Omega képviselője jelezte, az úszóviadal este nyolc órai befejezését követően fizikai lehetetlenség egy-másfél óra alatt teljes védettséget kialakítani a másnap is használandó úszó-időmérő infrastruktúrának, továbbá installálni a vízilabdához szükséges berendezéseket (amelyeket le kellene szerelni, és át kellene szállítani a szigetről). A Swiss Timing számára vállalhatatlan kockázatot jelentene a gyors áttelepülés és átépítés, hiszen egy világbajnokságon mindkét sportágnál rendkívül szofisztikált rendszereket működtetnek, amelyek beszerelése, tesztelése több órát vesz igénybe.

Mindezek alapján a szervező-bizottság kénytelen volt úgy dönteni, hogy a döntőt az eredeti kiírásnak megfelelően a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában játsszák szombaton 20.30-tól. A FINA tisztviselői még elmondták, a riói olimpián 14 óra megfeszített munkájával alakították át az úszóhelyszínt vízilabda-arénává, erre lett volna most valamennyi résztvevőnek – Swiss Timing, televíziós közvetítés koordinálói (hiszen teljesen más kameraplatformok vannak a vízilabdán, mint az úszóknál), medenceszéli ledfalak áthelyezése – körülbelül másfél órája.

PestiSracok facebook image
A végső vízilabdaörömért is a Hajósban szoríthatunk. (fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Ezzel véglegessé vált, hogy nem valósul meg sokak reménye, és nem kerül át a döntő egy jóval több nézőt befogadni képes helyre. Van viszont jó oldala is a dolognak: nem jellemző az akkora érdeklődés a magyarországi vízilabda-események iránt, hogy a Hajós kicsinek bizonyulna. Jót tenne a sportágnak, ha ez többször előfordulna a jövőben.

– fogalmazott Märcz Tamás, aki arról is beszélt, hogy még a vb előtt leültem beszélgetni a játékosokkal, és azt látta az arcokon, hogy semmi sem lehetetlen.

– jelentette ki a szövetségi kapitány. Decker Ádám örül neki, hogy a Hajósban maradnak, mondván, a magyar vízilabdázásnak a Margitsziget az otthona. Hosnyánszky Norbert a döntőről is beszélt, és egyáltalán nem csalódott, amiért elmarad a magyar–szerb rangadó:

Hárai Balázs így reagált a horvátok meglepetésszerű győzelmére a szerbek ellen:

A leendő ellenfélről elmondta, hogy centerposzton hasonlóak a görögökhöz, viszont nagyobb fizikummal rendelkeznek, amire figyelni kell. Centerünk szintén örül neki, hogy a hangulatos Hajós Alfréd Uszodában lesz a döntő, ahol a legfelső sorokból is jól látni a meccset. Poénkodva hozzátette:

forrás: fina-budapest2017.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.