A Gödörtől Federerig – így lett a csapatból kizárt „bulibáróból” a Grand Slam-torna hőse Fucsovics Márton
Nyolc éve junior Grand Slam-tornát nyert, egy évvel később kizárták a Davis-kupa-csapatból, pár hónapig nem is teniszezett. Most, hétfőn Roger Federerrel játszott az Australian Open nyolcaddöntőjében, s bár kikapott, rövidítésre kényszerítette a sportág legnagyobb játékosát. Fucsovics Márton volt fent és lent, az elmúlt években hatalmas tehetségből klasszisjátékossá érett. Kell ennél több? Igen, még a hazájáért is imád játszani.
Tudják kicsoda Benjamin Mitchell? Nem csoda, ha nem. Huszonöt éves ausztrál teniszező, aki 2017 decemberében 734. volt a világranglistán. Nem a mostani sporthírekből, máshonnan lehet ismerős a neve.
Őt győzte le Fucsovics Márton 2010-ben Wimbledonban a juniorok között a döntőben.
Mitchell is remek példa arra, hogy a fiatalon elért sikerek a teniszben sem érnek önmagukban semmit. Ezt Fucsovics is megtapasztalta.
Hét éve, 2011-ben történt, hogy Hornok Miklós, a magyar Davis-kupa csapat akkori kapitánya kizárta a válogatottból a fiatal teniszezőt. A hírt felkapták a lapok, hiszen Fucsovics volt a sportág nagy ígérete. A szakember akkor úgy nyilatkozott, hogy hiába kritizálják, még el is késett a döntéssel, hiszen másfél évig szőnyeg alá söpörte Fucsovics „ügyeit”.
Nem kell semmilyen egetverőre gondolni, nem okozott halálos közlekedési balesetet, mint a végül felfüggesztettel kimosott Császár Előd, egyszerűen csak élt. Bulizott. Kimaradt. Ellógta az edzéseket. Bepótolta azokat az éveket, amiket szórakozás helyett edzéssel töltött egy akadémián. Emberileg teljesen érthető, de a profi sportba nem fér bele.
„Marci két-három évet kint volt egy szigorú német akadémián, talán ennek hatására akarja most kiélni magát. Tizenegy éves kora óta ismerem, szeretjük és tiszteljük egymást, de az életvitele borzalmas. Barátok és barátnők veszik körül, mindenki vele akar mutatkozni, benne van az éjszakai életben, minden estéjét szórakozóhelyeken tölti” – nyilatkozta akkor Hornok Miklós az Origónak. Kiderült, hogy a magyar labdarúgással szemben ez az életmód a teniszben is megengedhetetlen.
„Ilyen hozzáállással hogyan lehet felkészülni egy olyan csatára, amelynek csúcspontjaként akár még Andy Murray-vel is összetalálkozhatna?
Úgy egyeztünk meg, hogy múlt vasárnap 11-kor találkozunk, de miután szombaton éjfélkor még a Gödörben, hajnal négykor meg a Rióban volt, én ébresztettem délben.
Egy órára beért, leültünk, elmondtam neki századszor is, így nem lehet élni, egy élsportolónak készülnie és aludnia is kell. Azt válaszolta, ő már nem tud erről lemondani, lehet, a teniszt is befejezi. Nem maradt más választásom, kiraktam a válogatottból.”
A teniszező apja természetesebben megértőbb volt, bár többé-kevésbé érthetőnek nevezte Hornok döntését, azért bízott a fiában: „Nem kell attól tartani, hogy Marci elvész a tenisz számára, be fog nőni a feje lágya, és szép eredményeket ér még el. Ő a teniszhez ért a legjobban, azt fogja csinálni.”
Fucsovics Józsefnek lett igaza, de a játékos Hornok döntéséért, keménységéért is hálás lehet.
Jó hatással volt rá a kizárás
Fucsovics Márton 2013-ban már azt nyilatkozta, hogy szüksége volt erre a szünetre. „Nem tartottam pofonnak, inkább úgy éreztem, hogy szükségem volt arra, hogy egy kicsit leálljak a tenisszel, és tudjak szórakozni. Szerintem pozitívan jöttem ki belőle, hiszen utána eldöntöttem, hogy teniszező leszek” – mondta szintén az Origónak. Akkoriban még az első háromszáztól is távol volt, csak álmodozhatott a top százról, így jogosnak tűnt az újságírói kérdés: „Tényleg képesnek tartja magát arra, hogy a legjobbak közé kerüljön?”„Igen. Ha egyszer beérnék az első százba, és a nagy tornákon becsúszna egy-két jó eredmény, akkor a legjobb ötvenbe is odaférnék. Mindenki mondja, és én is elhiszem, hogy képes vagyok erre.”
A legérdekesebb, hogy amíg ekkoriban azt nyilatkozta, az alacsonyan rangsorolt teniszezők ellen motiválja magát a legnehezebben, mostanára ebben fejlődött a legnagyobbat.
Vagyis fejben megerősődött, megértette, hogy egy igazi profi minden egyes meccs, minden egyes másodpercében megpróbálja a legtöbbet kihozni – ez különbözteti meg a magyar labdarúgók jelentős részétől.
„Az elmúlt két évben ebben fejlődtem a legtöbbet, köszönhetően Sávolt Attilának. Olyan szintű a teniszem, amivel ezeket a játékosokat félerővel is meg tudom verni, de minden egyes mérkőzés előtt és közben látom, hová szeretnék eljutni” – mondta a 24.hu-nak már tavaly. Nem véletlenül beszélt Sávoltról, akit szinte minden mérkőzése után megemlít. Nagyon sokat köszönhet a kiváló salakjátékosból remek edzővé vált teniszezőnek.
Nem felejtik el az oroszok azt a hétvégét
Már 2017 is Fucsovics Márton éve volt. Nyáron életében először bekerült a száz legjobb teniszező közé, majd szeptemberben oroszlánrészt vállalt a magyar tenisz egyik legnagyszerűbb sikerében.
Két orosz klasszisjátékost is legyőzött, ennek, és a párosgyőzelemnek köszönhetően Magyarország 22 év után feljutott a világcsoportba, a világ legjobbjai közé.
Aki látta az oroszok elleni budapesti meccseket, az aligha felejti el, csodálatos hangulat volt, amire Fucsovics nyilatkozata tett pontot: „Életem egyik legnagyobb sikerének tartom a mostanit.
Fantasztikus volt a közönség, egészen más a hazámért, csapatban játszani, mint az egyéni versenyeken.”
Az év első Grand Slam-tornáján végre nem kellett selejteznie (ezen egyrészt nagyon nehéz továbbjutni, másrészt rengeteget kivesz a versenyzőktől), és három remek mérkőzést játszva eljutott a hétfői nyolcaddöntőig, ahol a legendával, Roger Federerrel nézhetett farkasszemet. Bár titokban reménykedtünk egy szett ellopásában, Federer végül 3–0-ra nyert, egyedül a középső játszma volt igazán szoros, amit végül rövidítésben húzott be a svájci. Ettől függetlenül Fucsovics feljutott egy újabb sziklára, az első ötven közelébe fog kerülni a ranglistán, és játéka, hozzáállása, mentalitása több mint bizakodást keltő. Most már felfelé halad az ösvényen.
Fucsovics Márton tehetségből klasszisjátékossá ért. Innen már csak rajta múlik, mit ér majd el. Mi meg szurkolunk neki.
