„Ritkán látható emberi értékek” – Constantin Enache (is) meghatódott a székelyföldi szurkolástól (videókkal)
Bár a Dunaszerdahely remek harmadik helye sok mindent elhomályosított, a székelyföldi Sepsi OSK csapata hasonló bravúrt ért el azzal, hogy simán bennmaradt a román első osztályban. A legutolsó ellenfél, az FC Botoșani edzője egészen meghatódott a sepsiszentgyörgyi stadion atmoszférájától. Érthető: a Székely Légió meccsről meccsre csodálatos hangulatot teremt, és ez természetesen hatással van a csapat játékára.
„Azzal kell kezdenem, hogy gratuláljak a házigazdáknak.
Ritkán adatik meg, hogy olyan emberi értékeket lássak kifejeződni, mint amit itt tapasztaltam. Láttam piros-fehérbe öltözött lelátókat, hallottam a szurkolók éneklését, amelyek olyan üzeneteket hordoztak, amelyeket a játékosok világosan értettek”
–így nyilatkozott a román Constantin Enache, az FC Botoșani edzője a Sepsi OSK csapatáról és szurkolóiról, a lassan messze földön híres Székely Légióról, miután 1–0-ra győztek a háromszéki egyesület otthonában. A román–magyar múltat, az erdélyi, székelyföldi súrlódásokat, összetűzéseket ismerve még szebben csengenek ezek a szavak. Egyrészt Enache hozzáállását is dicsérik, másrészt azt is elárulják, egészen különleges hangulata van a Sepsiszentgyörgy hazai meccseinek. (Itt olvasható egy remek beszélgetés a Székely Légió tagjaival).
A román élvonal újonca nem kis bravúrokat bemutatva végül simán bennmaradt az első osztályban, az alsóházi rájátszásban egészen remekül szerepelt, így végül az utolsó meccs – nagyjából – már tét nélküli volt. Bár a vereség sohasem jön jókor, ezúttal jóval könnyebb volt megemészteni. Most még a kudarc is belefért. A Sepsi edzője az az Eugen Neagoe, aki 1995-ben bajnok lett a Ferencvárossal, és egészen masszív, nehezen legyűrhető csapatot rakott össze Székelyföldön. A klub emblematikus játékosa pedig az a Hadnagy Attila, a Sepsiszentgyörben született, és tavaly 38 évesen is beköszönt a román bajnokságban:
A Sepsi nem is olyan régen a nagy hírű Dinamo Bukarestet is legyőzte, amit kevéssé viseltek jól a klub szélsőséges szurkolói. Egyikük – talán megbízásból – a sepsiszentgyörgyi mérkőzésen magyar zászlót lopva rohant végig a pályán.
Ezután sokan a zárt kapus meccsre számítottak, de a román szövetség végül nagyvonalú volt: a Sepsi 10 ezer lejes (750 ezer forint), a provokátor Dinamo pedig 15 ezer lejjel lett szegényebb. A vereség persze még ennél is jobban fájt a bukarestieknek.
Ötödosztályból az elsőbe!
Kétségtelen, hogy a Sepsi története valóságos diadalmenet. A klub tulajdonosa (és lelke) Diószegi László, a csapat a város pékipari vállalkozójának vezetésével hat év alatt az ötödosztályból feljutott az elsőbe, és – minden várakozás ellenére – végül magabiztosan bennmaradt, így jövőre már a felsőházat célozzák meg. Ez a szereplés különösen nagy szó, hiszen a Sepsi csak tavasztól játszhatott saját stadionjában, hiszen a felújítások akkor zárultak le.
Szimbolikus, hogy a 4500 ülőhely jelentős része Magyarországról érkezett. Az első ezret az Üllői úti régi Fradi-stadionból kapta a klub, de a Népstadion elbontása után is kaptak 1500 széket.
Most még senki sem tudja, meddig juthat a Sepsi, nyilván inspiráló példa a Dunaszerdahelyé, amelynek stadionja kultikus, összmagyar helyszínné vált az elmúlt évek során. S amely ezen a nyáron már az Európa Ligában próbálkozhat. Nyilván a román bajnokság erősebb a szlováknál, de azt már egész Romániában tudják, hogy ezzel a Sepsivel számolni kell.
Fotó: Transindex.ro
