A kezünkben volt a győzelem, de elvesztettük a meccsvégi drámát Norvégia ellen

A skandináv csapatok által játszott, gyilkos lerohanásokra épülő stílus annyira hatékony, hogy mindenki ismeri, tudja, hogy ez következik, mégis nagyon sokaknak nincs rá ellenszerük. Ezzel a játékkal szemben hihetetlen fegyelemmel kell fellépni, kihagyás nélkül, és közben az ellenfélnek kiválóan kell megvalósítania a saját játékát is. Az argentinok szép nagy különbségű, ám kissé hektikus legyőzéséből érkező magyar csapat csúcsra járatta ezt a fegyelmet, mindösszesen négy gyors indítást tudtak végrehajtani a norvégok az első félidőben, amiből kettőt lőttek be, Palasics Kristóf szenzációs védéseinek köszönhetően. 45 százalékkal védett a magyar kapus, kulcspillanatokban fogott ziccereket, és több átlövést is hatástalanított, igaz, a norvég kapus védési hatékonysága sem volt gyenge. A magyar felállt védelem is jól muzsikált, rá tudtuk kényszeríteni a saját játékunkat a norvégokra.

Szita Zoltán góljaival tartottuk a lépést az elején, majd Bánhidi beállós góljával előbb újra egyenlítettünk, majd Bóka találatával először vettük át a vezetést a 7. percben (4:3). A norvégok ezt perceken belül kétgólos saját előnyükre fordították át, ám onnan megint a mi időszakunk következett. Imre Bence lerohanásával, majd Ilics betörésével 7:7-re zárkóztunk fel, majd egy újabb palasics védés után Bánhidi újabb beállós góljával már itt volt az előny. Bodó góljával már mi őrizgettük az egygólos előnyünket, sőt, Bánhidi újabb remek bejátszást kapott Ilicstől, és ezzel már kettő volt ide (10:8). Remekül játszottunk, Bodó növelte háromra a különbséget, ám ekkor kicsit elakadtunk támadásban, több technikai hiba után a norvégok jöhettek, és ők be is lőtték a helyzeteiket. 11:11-nél egyenlített az ellenfél, aztán Imre Bence értékesített egy lecsorgó labdát, majd Fazekas Gergő szerzett ügyes gólt átlövésből. Palasics védései előtte és utána biztosították, hogy kétgólos előnnyel mehessünk a szünetre.

Imre Bence szép elfutásából szerzett gól biztosította az álomszerű kezdést, ám ezután a norvég kapus is magára talált, rendszeresen útját állta a mieink lövéseinek. Eközben csapattársai elöl sikeresek voltak, így egyenlíteni tudott Norvégia (14:14). Fej-fej mellett mentek innen a csapatok, Bodó, Imre Bence büntetőből, majd Bóka volt eredményes a részünkről. Lékai zseniális passzal kínálta meg Bánhidit a darálóban, amit értékesített a beállónk, hiába lógtak rajta fokozott figyelemmel a norvég védők. Beállónkat ezután a nyakánál fogva szedték le, a megítélt hétméteresből Imre Bence 19:17-re módosította az állást. Norvég szépítés után megismételték Bánhidi eltüntetését, Imre pedig megint büntetett. A Sipos kimaradó ziccere utáni lerohanásból tudtak újra egyenlíteni az északiak, de Bodó gyorsan visszaállította a világ rendjét. Az ő góljaival tartottuk ekkor az egygólos előnyt, ám egy kétperces kiállítás miatt megtorpantunk, és az 57. percre a norvégok szereztek vezetést. Bánhidi egalizált, ám másfél perccel a vége előtt, egygólos hátrányban ziccert rontott, de egy lopott labda után Lékai egyenlített az utolsó perc elején.

Aztán jött a tragédia: a norvégok támadtak az utolsó fél percben, elloptuk a labdát, Imre Bence egyedül mehetett ziccerben a győztes gólért, de a norvég kapus nyolc másodperccel a vége előtt védett, a számára pont jól pattanó labdából indított, és az utolsó pillanatban beverték a norvégok a győztes góljukat egy lerohanásból. A második félidőben elmaradtak a magyar kapusbravúrok, míg a norvég hálóőr nagyon összeszedte magát, és végül ezen ment el hajszálnyival a meccs. A magyar csapat nem érdemelt vereséget, végig élesek voltunk, megdolgoztunk a győzelemért, kár, hogy nem sikerült.

MAGYARORSZÁG–NORVÉGIA 25:26 (13:11)

magyar gólszerzők: Bodó, Imre és Bánhidi 6-6, Bóka, Szita 2-2, Fazekas, Ilics és Lékai 1-1