Pesti Srácok

Aranyéremben bízik a cselgáncsszövetség

Aranyéremben bízik a cselgáncsszövetség

Nagyrészt ugyanabban az összeállításban utazik Rióba a magyar cselgáncscsapat, amely Londonban is szerepelt. A Magyar Judo Szövetség elnöke és a kommunikációs alelnök is erősnek tartja a csapatot, mindketten úgy gondolják, akár az aranyérem is benne lehet.

„Abban a helyzetben vagyunk, hogy végre nem kell titkolóznunk, eldőlt, hogy nyolc magyar dzsúdós jutott ki egyenes ágon a riói olimpiára. Decemberben, illetve januárban is tudtuk, hogy hét és kilenc között lesz ez a szám, de csak most vált véglegessé – mondta el az elnök. – Rutinos csapat fog tatamira lépni, a versenyzők valamennyien esélyesek arra, hogy pici szerencsével és megfelelő sorsolással érmes helyezést érjenek el. Úgy gondolom, hogy londoni eredményeinket meg fogjuk tudni erősíteni, illetve túl is tudjuk szárnyalni.”

Az eddigi egyetlen aranyérmesünk is várja a következőt

PestiSracok facebook image

Kovács Antal, a sportág eddigi egyetlen magyar olimpiai bajnoka, a szövetség kommunikációs- és média alelnöke útravalónak azt mondta: „olyan légkört, hangulatot kell teremteni, hogy mindenki azt lássa, ez egy nagyon erős csapat, amelyben mindenki támogatja a másikat”. Kovács bárkit esélyesnek tart az éremre, és úgy gondolja, akár az aranyérem is összejöhet.

A 22 éves világbajnoki ezüstérmes Tóth Krisztián (90 kg) szerencsésnek érzi magát, hogy ilyen fiatalon kijutott az olimpiára, és ha már ott lesz, szeretne emlékezeteset alkotni.

A négy éve, Londonban bronzérmes Csernoviczki Éva (48 kg) alapelvárása saját magával szemben, hogy legalább azt az eredményt érje el, amelyet az első, pekingi olimpiai szereplése alkalmával, amikor hetedik lett.

Végre lesz magyar bíró is

A szentendrei sajtótájékoztatón Tóth László elnök emlékeztetett, hogy négy olimpiai ciklus után lesz ismét magyar bíró cselgáncsban a játékokon. Gratulált Fridrich Annamáriának, amiért bekerült a londoni 26-ról 14 fősre szűkített bírói csapatba.

A kétéves kvalifikációs időszak lezárultával eldőlt, hogy Ungvári Miklós (73 kg), Csoknyai László (81 kg), Tóth Krisztián (90 kg), Cirjenics Miklós (100 kg), Bor Barna (+100 kg), Csernoviczki Éva (48 kg), Karakas Hedvig (57 kg) és Joó Abigél (78 kg) szerzett kvótát. A nyolc egyenes ági kvalifikációval Magyarország a tíz legjobb között van. Gercsák Szabina (70 kg) az utolsó pillanatig európai kvalifikációs helyen volt, de végül lecsúszott a közvetlen kijutásról. Június 10-ig dől el, hogy kap-e szabadkártyát.

MTI, kép (Ungvári Miklós a londoni elődöntőben): olimpia2012.org

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)