Pesti Srácok

A téli olimpia amerikai tévénézői még a sportolóknál is fontosabbak

A téli olimpia amerikai tévénézői még a sportolóknál is fontosabbak

Az olimpiák az elmúlt két évtizedben akkora televíziós attrakcióvá váltak, hogy a közvetítés jelentősége túlnőtt a helyszíneken. Még emlékezhetünk Rióra, ahol a 2016-os olimpián az amerikai nézők kedvéért lehetetlen időpontban, helyi idő szerint éjfél körül kellett rendezni az úszódöntőket. Márpedig amerikai nézői a téli olimpiának is vannak, ahol a műkorcsolya érdekli őket leginkább. Az NBC pedig annyit fizetett a közvetítésért, hogy az amerikai tévénézők fontosabbak lettek a hazai, koreai nézőknél is, nem beszélve a sportolókról.

A tévés jogokért milliárdokat fizető NBC-t csak az érdekelte, hogy a műkorcsolyaversenyeket az amerikai keleti parti időszámítás szerinti esti főműsoridőhöz igazítsák. Hogy Dél-Koreában ekkor épp délelőtt van és munkanap? Kit érdekel? A csapatversenyek férfi egyéni és párosrészének rövidprogramja az amerikai keleti parti időszámítás szerint este 8 órakor kezdődött, ami Dél Koreában másnap délelőtt 10 óra. Péntek ott is munkanap, így aztán a téli olimpiák legnézettebb eseményének számító műkorcsolya-versenyeken szokatlan módon csak nézők nem voltak a lelátón.

Az olimpiák történetében nem ez az első ilyen eset. A 2008-as pekingi nyári játékokon azért kellett helyi idő szerint a délelőtti órákban megrendezni az úszódöntőket, mert az felelt meg az amerikai nézők érdekeinek, Rióban pedig tavalyelőtt éjszakába nyúló úszódöntőket rendeztek, hogy az amerikai nézők a szokott napi menetrendjüknek megfelelően, este leülve a tévé elé nézhessék a versenyt. Csakhogy az önző programalakításnak most az üres lelátó az eredménye.

A mostani téli játékokon az összes műkorcsolya verseny ebben a lehetetlen időpontban lesz, ami nemcsak a koreaiaknak, hanem Európának sem a legjobb, hiszen nálunk hajnali 2 órakor kezdődik a versenyek közvetítése. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy mindez a versenyzőknek is teljesen szokatlan. Műkorcsolya-versenyeket ugyanis szinte soha nem rendeznek délelőtt, ez a világ minden táján délutáni, vagy esti program, kivéve, ha az amerikai nézők kényelme másként kívánja.

PestiSracok facebook image

forrás: origo.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.