Remek időzítés: négymilliárd forint a magyar futball megújítására
Értelmes, átgondolt rendszert dolgozott ki az MLSZ, hogy valahogy ösztönözze a klubokat a magyar labdarúgók képzésére és szerepeltetésére, de az időzítés egészen rossz. A válogatott kedden kikapott Skóciától, erre szerdán bejelentik, hogy négymilliárd forintot elkülönítenek a következő idénytől bevezetendő produktivitási rendszerre.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) négymilliárd forintot különített el a következő idénytől bevezetendő produktivitási rendszerre, melyben attól függően jutnak majd forráshoz a klubok, hogy mennyi és milyen minőségű futballistát nevelnek ki. „Egy évig dolgoztunk a rendszeren, amely két részre osztja a játékosok pályafutását: az U19-es korosztályig tart a képzési időszak, de már az U17-estől kezdődik a produktív” – mondta Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója, aki elárulta, hogy reményeik szerint az évek múlásával majd folyamatosan növelni kell az összeget, mert az azt jelentené, hogy jobb futballistákat neveltek a klubok. Az új rendszer lényege, hogy a produktív időszakban lévő játékosok szereplése után a nevelési időszakban résztvevő klubok kapnak pénzt időarányosan, azaz ha például egy futballista hét évet nevelkedett az egyik és hármat a másik klubban, akkor 70-30 százalékos elosztásban részesülnek a labdarúgó által termelt pontokon. A rendszerben olyan játékosok után kapnak pénzt a nevelőklubok, akik 2007 január elsejéig nem töltötték be a 19. életévüket. A pályán töltött percekhez különböző szorzószámokat rendelnek. A legtöbbet az ér, ha egy játékos az öt legjobb - angol, francia, német, olasz, spanyol - bajnokság élvonalában, vagy a felnőtt válogatottban szerepel, illetve ha valaki U19-es korosztályig saját nevelésű labdarúgóként játszik a magyar élvonalban. Ezek egyformán hármas szorzóval járnak. A Bajnokok Ligája- és Európa Liga-szereplés 2,5-ös, az úgynevezett kiemelt - a magyarnál magasabban jegyzett - bajnokság és az öt legjobb külföldi pontvadászat másodosztálya 2-es szorzót ér. Az NB I-es szereplés az U21-es korosztály után 25 éves korig 1-es szorzójú, utána viszont már nem eredményez pénzt a nevelőegyesületeknek. Az NB I-ben és NB II-ben a saját nevelésű játékos foglalkoztatása 1,2-es extraszorzót jelent. Az MLSZ által bemutatott táblázatok alapján egy pont nagyjából 4000 forintnak felel meg. Az MLSZ számításai szerint a mostani idényben Gulácsi Péter, az RB Leipzig kapusa szerezte a legtöbb pontot több mint tízezret, a második Kádár Tamás kevesebb mint hétezerrel. Az első öt helyen csak külföldön szereplő válogatott játékosok állnak, a hatodik viszont több mint 4000 ponttal az a Banó-Szabó Bence, aki U19-es saját nevelésű játékosként rendszeresen szerepel a Budapest Honvédban. Egy saját nevelésű U19-es játékos egyetlen végigjátszott NB I-es meccsel 270 pontot termel, ami nagyjából 1 millió forintnak felel meg, ezen osztoznak a nevelőegyesületei. A rendszer a női játékosok nevelését is díjazza, ami nagyjából összesen 100 millió forintot tesz ki. „A korábbi fiatalszabály azt eredményezte, hogy a fiatalt az extra bevételért tették be a felnőtt csapatba, a mostani rendszer viszont a nevelőegyesületeket abba az irányba tereli, hogy jó játékosokat neveljenek, akik tudásuk alapján kerülnek az együttesbe” – mondta Roskó. Hozzátette, a négymilliárd forinton számításaik szerint 330-350 egyesület fog osztozni, míg az eddigi fiatalszabály által csak a 32 profi klub jutott pénzhez.
A sportvezető a korábbi fiatalszabályról kifejtette, a cél helyes volt, ugyanakkor a klubok egyre kevésbé követik. Erre példaként hozta fel: a mostani idényben a 12 élvonalbeli klub közül tíz követi azt a számára több pénzt eredményező ajánlást, hogy nyolc magyart szerepeltet legalább 25 meccsen, míg azt, hogy egy fiatal legalább 17 találkozón szerepeljen, három együttes tartotta be, négy még eleget tehet neki, öt már biztosan nem.
Forrás: MTI, fotó: Honvedfc.hu
