Pesti Srácok

Sportlegendáinkat ünnepeljük: Szívós István, Hegedüs Csaba és Hámori Jenő megkapta a Csík Ferenc-díjat

Sportlegendáinkat ünnepeljük: Szívós István, Hegedüs Csaba és Hámori Jenő megkapta a Csík Ferenc-díjat

A Magyar Sport Napja alkalmából Szívós István, Hegedüs Csaba és Hámori Jenő kapta meg idén a Csík Ferenc-díjat. A kiemelkedő edzőket is jutalmazták, mások mellett a hátrányos helyzetűekkel, elsősorban a roma fiatalokkal foglalkozó Pisont István is Bay Béla-díjban részesült.

Szívós István, Hegedüs Csaba és Hámori Jenő kapott idén Csík Ferenc-díjat a Magyar Sport Napja alkalmából. Szívós István olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a Nemzetközi Úszó Hírességek Csarnokának tagja; Hegedüs Csaba, az 1972-ben a 100. magyar olimpiai aranyérmet nyerő birkózó, majd később sikeres szövetségi kapitány és szövetségi elnök, a Birkózó Hírességek Csarnokának tagja; valamint Hámori Jenő, az 1956-os melbourne-i olimpián aranyérmes kardvívó-csapat tagja az indoklás szerint kiemelkedő sportteljesítményével és sportolói életművével érdemelte ki a kitüntetést. Az Egyesült Államokban élő Hámori helyett felterjesztője, Boczkó Gábor, a Magyar Vívó Szövetség igazgatója vette át a díjat.

A díjakat Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és Fazekas Attila Erik helyettes államtitkár adta át a Magyar Tudományos Akadémián megtartott pénteki ünnepségen, amelyen 15 sportembert díjaztak, további heten kaptak miniszteri elismerő oklevelet. Szabó ünnepi beszédében emlékeztetett: a kormány 18 évvel ezelőtt határozott arról, hogy május 6-át a magyar sport hivatalos napjává nyilvánítja.

„Tisztelegve a magyarországi sport alapjait lerakó nemes elődök előtt és elismerve az annak sikeréért és népszerűsítéséért fáradozók munkáját, díjakat alapítottunk, hogy a magyar nemzet nevében köszönetünket tudjuk kifejezni a hazai sportélet kiválóságai: sportolók, és segítőik előtt, és követendő példaként állítsuk őket a felnövekvő generáció elé”

– hangoztatta az államtitkár.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a Magyar Sport Napját azért most ünnepelik, mert 1875. május 6-án Budapesten tartották a kontinens első szabadtéri sportversenyét. Kiemelkedő edzői tevékenysége és jelentős nevelő-oktató munkája, valamint edzői életműve elismeréseként Bay Béla-díjban részesült Pisont István, a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású, utánpótláskorú labdarúgó fiatalok támogatásáért; Kotsis Attiláné, a magyar röplabdázás történetének kiemelkedő egyénisége, a Nemzetközi Röplabda Szövetség Halhatatlanok Csarnokának tagja, valamint Sáfár László karatemester.

PestiSracok facebook image

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)