Pesti Srácok

Shaolin kung-fuként kezdte, majd kötetlen, szabad küzdelem lett. Mi az?

Egyszerű, Bruce Lee-n szocializálódott kung-fu kedvelőként mindig azon agyaltunk, hogy a harcművészet különböző ágait tanuló fighterek miként mérik össze a teljesen más alapokon nyugvó stílusokat. Az egyébként parttalan filozofálgatásainknak például az adott alapot, hogy a karate ágaiban is stílusonként rendeznek versenyek, a nyolcvanas években pedig a kung-fu még nem terjedt el széles e hazában, hogy azokban külön versenyeket lehetett volna rendezni. Aztán jött a Sanda.

A Sanda a shaolin kung-fu küzdelmi ágazata, amiben a kung-fu stílusok elemei ötvöződnek a full contact küzdelem technikáival. Az ütések és rúgások mellett nagy hangsúlyt kapnak a dobások, illetve a rúgások védéséből, elkapásából történő földreviteli technikák is. Manapság a Sanda egységes versenyszabályzattal bír, melyet az 1960-as években alakítottak ki úgy, hogy azt minden stílus teljesíteni tudja. A küzdelem egy 8x8 méteres emelt páston folyik. A technikáknak így is széles repertoárja maradt meg: dobások, borítások, rúgások kivédése, illetve elkapása, lábsöprések, és ezeknek kifogyhatatlan mennyiségű kombinációi teszik a küzdelmet változatossá.

Képünk illusztráció. Fotó: AP

Kötetlen, szabad küzdelem

PestiSracok facebook image

A Sanda, más néven Sanshou már ezer évvel ezelőtt is létezett: különböző stílusú harcművészek, mesterek egy emelt páston mérhették össze tudásukat. A korai versenyeken nem volt kiépített szabályrendszer, innen ered a Sanda szó jelentése: kötetlen, szabad küzdelem. Általában puszta kézzel álltak ki egymás ellen, de volt olyan is, hogy fegyverrel, így nem csoda, hogy gyakran súlyos sérüléssel, vagy halállal végződött egy-egy összecsapás. Egy mester győzelme sok tanítványt hozott iskolájába, így ezek a meccsek a presztízsről is szóltak - és az emelt páston folytatott küdelem olyan népszerű formája volt az erők összemérésének, hogy Sanda bajnokságokat rendeztek. Egyszerre két ember küzdött a páston, aki leesett, az egyúttal ki is esett - a párviadalok pedig mindaddig folytatódtak, amíg akadt új kihívó. Bajnok az lett, aki a legvégén az emelt páston állt, miután az összes résztvevő sorra került.

Menjél edzeni!

Ha kíváncsi vagy a Sandára, a Golden Tiger’s edzőtermében, a Budapest, VIII. kerület, Rökk Szilárd utca 15-ben kipróbálhatod, ugyanis május 31-én, kedden, 18:30-tól 20:00-ig ingyenes nyílt edzést tartanak. Ott lesz egy korábbi videónkból már jól ismert Simon Bogi is, aki első Sanda meccsét brutál KO-val nyerte meg. A videót itt megnézheted, de inkább menjél el a nyílt napra és próbáld ki magad! Hajrá!!

A videó a 2016-os, moszkvai Sanda EB-n készült.

Címlapfotó: squarespace.com

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)