Pesti Srácok

Olasz taktika, őrült büntetőpárbaj, német siker

Olasz taktika, őrült büntetőpárbaj, német siker

Megfojtották az olaszok a német válogatott játékát, de végül Neuerék ünnepelhettek: őrült tizenegyespárbaj után Németország jutott az elődöntőbe. Mérsékelt teljesítménnyel, de nem érdemtelenül.

„Bonucci posztjából, szerepköréből, a csapat támadójátékából adódóan, a szűk, erősen feltolt helyzetben mélységi irányítóvá válik, ezzel biztosítja a támadásokhoz szükséges létszámfölényt, a középpályások letámadását. Ne gondoljuk, hogy a belgák elleni zseniális gólpassz az egyszeri véletlen műve, valójában ezek a Bonucci felől érkező mélységi passzok, lágy, tűpontos beívelések a Juventus játékának az egyik legfontosabb alapját képezik

” – írta Szerencsés Dániel Márton a PestiSrácokon megjelent

mai cikkében

, és kiderült, igencsak jól látta a helyzetet (még ha a végeredményt nem is). Miután az olasz válogatott az első félidőben

teljesen megfojtotta a német válogatott játékát

PestiSracok facebook image

– ahogy

Németország is

az olaszok támadásait –, a szünet előbb éppen a hátvéd (még inkább klasszikus 'liberó') Bonucci „tűpontos” indítása után alakult ki a legnagyobb helyzet. Sőt, az első félidő egyetlen igazi lehetősége. Bár kimaradt, összességében az olaszok lehettek elégedettek. A gól nélküli első félidő az ő terveiknek valószínűleg teljesen megfelelt. Hiába ismerjük az olasz válogatott történelmét, taktikai felkészültségét, védőinek fegyelmezettségét, egészen elképesztő volt, ahogyan

tökéletesen hatástalanították

a torna legnagyobb esélyesének futballját. Özilt, Kroost, Müllert, Gomezt észre sem lehetett venni, a németek kínjukban ívelésekkel próbálkoztak.

Jellemző kép, jellemző jelenet: Parolo szereli Müllert /Fotó: UEFA.com

A második félidő elejét megnyomta a német válogatott: Gomez lekészítése után Thomas Müller lőtt remek csel (

Müller cselezett, mi lesz itt?

) után kapura, Florenzi hihetetlen vagány mozdulattal mentett. Ezután az olaszok kicsit szétestek, egymás után

több feleslegesnek tűnő sárgát összeszedtek

, igaz, ebben a magyar Kassai is partner volt – általában nem osztogatja ilyen könnyedén a lapokat. A sárgás pillanatoktól függetlenül a meccs langyosan csordogált, egyáltalán nem volt benne a gól, ami ezúttal tényleg a semmiből érkezett. Gomez a bal szélen remek passzt adott Hectornak, aki

szokása szerint elrontotta a beadást

, de az megpattanva éppen tökéletes lett az addig észrevehetetlen Özilnek (1–0). Nagy bajba kerültek az olaszok.

Özil öröme / Fotó: UEFA.com

Nem sokkal később majdnem dupláztak a németek:

Gomez sarokkal akart lőni

(szürreális jelenet II.), az olasz Chiellini megelőzte, Buffon elképesztő bravúrral védte a mentést.

Jó az 'öreg' a háznál, Buffon hatalmas védése /Fotó: UEFA.com

A német csatárt ezután lecserélték, Gundel Takács kommentátor talán a góltól megenyhülve mondta, hogy milyen remekül játszott (a Whoscored.comnál lecserélésekor neki volt a leggyengébb osztályzata...).

A 'csápoló' Boateng segített az olaszoknak

Bár az olaszok átvették a kezdeményezést, ki tudja, hogy mire mentek volna Boateng nélkül. A német védő

hihetetlenül amatőr módon

(mégiscsak klasszis hátvédről beszélünk) feltartott kezekkel próbált védekezni (nyilván a tizenegyes-gyanú ellen) egy bedobást követően, és mivel látványosan a kezére pattant a labda, Kassai tizenegyest ítélt. Teljesen jogosan - senki sem reklamált.

Kinek integet? / Fotó: BBC.co.uk

A büntetőhöz éppen a

felvezetőnkben méltatott Bonucci állt oda

: bár Neuer jó helyre mozdult, az olasz védő kegyetlenül bevágta a labdát. (1–1).

Bonucci higgadt maradt / Fotó: UEFA.com

Nem meglepő, hogy az egyenlítés utáni perceket megnyomták az olaszok, a németeknek kellett pár perc, amíg összeszedték magukat. (Nem csodáljuk, egy ilyen tizenegyes után még Beckenbauer is lett volna varázsolva egy darabig). A rendes játékidőben sok érdemleges már nem történt, mindkét csapat 'rábólintott' a hosszabbításra. A túlórában sem rágtuk le a körmünket (kivéve a német és olasz drukkerek), egyetlen nagyobb helyzet volt, de akkor a kiválóan előretörő Draxler hosszan tolta a labdát Müller elé. Jöhettek a tizenegyesek.

Ki rúg gyengébben? Olaszország...

A büntetőpárbaj hihetetlen izgalmakat hozott, az elején mind a németek, mind az olaszok rendkívül gyengén lőtték a tizenegyeseket, de mivel az első öt lövés után nem született döntés, jöhetett a ráadása. Itt már higgadtabbak voltak a játékosok, végül az olasz Darmian hibázott, s miután Hector gyatra büntetője elfért Buffon alatt, Németország jutott az elődöntőbe. A meccs legjobbja Kassai volt. Fotók: UEFA.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.