Három újabb magyar bronzérem a paralimpián

Előbb az úszókról. A 24 éves Sors Pekingben és Londonban is megnyerte a 100 méter pillangót, kétszeres címvédő volt. A pécsi ANK Sportklub úszója - akinek fejlődési rendellenesség miatt rövidebb az egyik karja - a délelőtti előfutamban a legjobb időt érte le, majdnem egy másodperccel gyorsabb volt, mint a másodikként fináléba jutott Federico Morlacchi, aki a legnagyobb riválisának számított. Az olasz 200 méteren vegyesen legyőzte Sorsot, aki akkor másodikként zárt. A magyar a döntőben óriási tempóban kezdett, s ötven méternél tisztán ő fordult elsőként. Egészen a hajráig ő tempózott az élen, az utolsó húsz méterre azonban elfáradt, s nemcsak Morlacchi, hanem a görög Dimosztenisz Mihalencakisz is elment mellette, a győzelem végül utóbbié lett, aki egyéni csúcsot úszva szerezte meg az aranyérmet. Sorsnak ezúttal a bronz jutott.
„Lehet, hogy rosszul építettem fel a taktikát. Menekülés a győzelembe, így hívjuk egymás között, amit csináltam, nagyon jól mentem, de a végén már éreztem, hogy nem bírom felemelni a karomat, már nagyon fájt - mondta a versenyről a kétszeres paralimpiai bajnok versenyző. - Ennyi volt bennem, de nem vagyok csalódott, inkább boldog. Nagyon jó időt úsztam. Ezt egy jó zárásnak fogom fel, én többet ugyanis már nem úszok 100 méter pillangón.”

A nőknél ugyanebben a számban és ugyanebben a kategóriában a 14 éves Konkoly Zsófia - a riói magyar küldöttség legfiatalabb tagja - az ötödik helyen jutott be a fináléba, ahol remekül teljesített, ötven méternél másodikként fordult, majd a hajrát is jól bírta, s harmadikként csapott be a célba.
„Nagyon boldog vagyok, nem gondoltam volna, hogy sikerülni fog. Jól osztottam be az erőmet, de nem maradt bennem semmi, ha van még öt méter, biztosan megelőz a mellettem úszó" - mondta a fiatal sportoló, aki pénteken még 100 méter háton is szerepel Rióban.

A Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Veres Amarilla összeállítású magyar válogatott csoportjában előbb 45-35-re kikapott a kínaiaktól, majd ugyanilyen arányban legyőzte a fehéroroszokat, így triójából a második helyen lépett tovább. Az elődöntőben aztán az esélyesebb hongkongiakkal találkoztak, s nem borult a papírforma, 45-34-es sikere után a rivális került a fináléba. A bronzmérkőzésen a lengyelekkel vívtak a magyarok, s óriási csata után 45-44-re nyertek.
„Nagyon szoros mérkőzés volt - nyilatkozott a Veres Amarilla. - Ez az első paralimpiám és ez volt az első alkalom, hogy én voltam a befejező ember a csapatban, miután a legerősebb emberünk, Krajnyák Zsuzsa tegnap, a tőr egyéni bronzmeccsen megsérült. Még új vagyok, de sikerült megcsinálnom, hihetetlen!”

Az utolsó asszó előtt 40-38-ra vezettek a magyarok.
„A két edzőnk elmondta, hogy mit csináljak és hogyan fejezzem be a meccset. Semmi mást nem kellett csinálnom, mint végezni a dolgomat, szúrni. Csak erre gondoltam. Aztán az utolsó tus után sírva fakadtam. Nagyszerű érzés volt" - fogalmazott Veres Amarilla.

Forrás és fotó: MTI