Pesti Srácok

Meghalt Palotai Károly, minden idők egyik legjobb futballbírója

Meghalt Palotai Károly, minden idők egyik legjobb futballbírója

Súlyos betegség után, életének 83. évében szombaton elhunyt Palotai Károly olimpiai bajnok labdarúgó, minden idők egyik legkiválóbb játékvezetője – adta hírül honlapján a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).

Palotai Károly 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. A weboldal felidézi, hogy 1950-ben kezdett futballozni a Békéscsabai Építőkben, 1954 decemberében a Viharsarokból ment Győrbe. Először hátravont középcsatárként próbálgatták a tartalékban, majd fél év múlva bemutatkozott az első csapatban. 1956 őszén elhagyta az országot, Pálfy Antallal és hét évvel idősebb fivérével, az A válogatottban is szerepelt Palotai Jánossal a Freiburger FC-hez került. 1958-ban jött haza Németországból.

Játékos-pályafutása legnagyobb sikerét az olimpiai válogatottal Tokióban érte el 1964-ben, ahol aranyérmes lett. Az együttes hét mérkőzéséből haton pályára lépett Japánban, és egy gólt szerzett. Egyedül a csehszlovákok elleni döntőről hiányzott sérülés miatt, s csak évekkel később kapta meg az aranyérmét. Klubjával 1963 őszén megnyerte az őszi (egyfordulós) bajnokságot, valamennyi bajnokin szóhoz jutott. 1967-ben bronzérmet szerzett a Győri Vasas ETO-val. A gárda 1964 és 1968 között sorozatban négy Magyar Népköztársasági Kupa-sorozat döntőjébe jutott, hármat megnyert, kettőben Palotai is játszott.

Ugyanakkor egyszer sem lehetett nagyválogatott, 1960 és 1964 között tízszer szerepelt a B válogatottban, s egy gólt szerzett. 1963-tól 1964-ig harmincszor viselte az olimpiai válogatott szerelését, és háromszor talált a kapuba. 1967. május 3-án játszott utoljára bajnokit, az ETO 2-2-re végzett az MTK-val.

PestiSracok facebook image

Röviddel később kezdődött nagyívű játékvezetői karrierje: 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben a világbajnokságon, 1972-ben és 1976-ban az olimpián, 1980-ban az Európa-bajnokságon vezethetett. 1975 és 1981 között csak 1980-ban nem kapott bírói szerepet egyetlen kontinentális kupadöntőben sem. 1976-ban ő dirigálta például a Bayern München–St. Étienne, majd 1981-ben a Liverpool–Real Madrid BEK-finálét. A leghíresebb 90 perce fekete uniformisban az 1978-as világbajnokságon megrendezett argentin–brazil volt (0-0). Elvitathatatlan érdeme, hogy az összecsapást sikerült súlyosabb következmények nélkül levezényelnie.

1990-ben a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó-szövetség elnökévé választották, 1998-ig töltötte be ezt a szerepkört. 1985 és 2005 között a kontinentális szövetség, az UEFA játékvezetői ellenőreként járta az európai stadionokat, s felügyelt a mérkőzések tisztaságára. 2012-ben Győr város díszpolgára lett, 2014-ben jelölték a Prima Primissima díjra.

Palotai Károlyt az MLSZ saját halottjának tekinti.

MTI. Vezető kép: mljt.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.