Pesti Srácok

Győri futballvita: a polgármester szerint a futballnagykövet Szöllősi György minősíthetetlen célzást tett rá

Győri futballvita: a polgármester szerint a futballnagykövet Szöllősi György minősíthetetlen célzást tett rá

„Attól nem fog tudni egy papagáj jobban repülni, ha több zsebpénzt adok neki. De ha egy sasmadár elkezdi kergetni, ő is begyorsul. Nem támogatjuk azokat az embereket, akiket az sem motivál, hogy miközben a kispadon ülve is többet keresnek, mint a legtöbb gyári munkás, egy újabb Gucci táskát vehessenek maguknak” – mondta Dézsi Csaba András győri polgármester egy interjúban. Miután a városvezető elárulta, hogy nem támogatná a város pocsékul szereplő profi futballcsapatát (amely a másodosztály hatodik helyén áll), kirobbant a futballügy. A tulajdonos a kiszállásával fenyegetőzött, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György szerint Dézsiék a fiataloktól vennék el a lehetőséget, hiszen csak őket kellene támogatni. Szöllősi kemény cikkére Dézsi Csaba András nem kevésbé karakán választ adott. A polgármester a PS-nek azt mondta, hogy a jó focit ő is szereti, de nem véletlen, hogy amíg a Győri Bábszínháznak 9000, addig a futballcsapatnak csupán 1000 bérletese van. A győri futballügy, avagy ki fizessen a "tingli-tangliért".

A helyzet kevéssé szívderítő: csupán a hatodik helyen áll a Győr valaha körül rajongott futballcsapata a másodosztályban, és igen messze van a feljutástól. A még kitartó szurkolók február végén besokalltak, és a Szeged elleni hazai vereség (1–3) után behajították a bérleteiket a pályára.

A Nemzeti Sport szerint 529-en voltak a meccsen.

A mérkőzés vasárnap volt, szombaton a város egy másik együttese is pályára lépett, de nem Győrben, hanem Franciaországban. A Győri Audi ETO 29–28-ra győzött a Brest Bretagne otthonában, ezzel megőrizte veretlenségét a Bajnokok Ligájában.

PestiSracok facebook image

A Győr BL-címvédő együttese most már a negyeddöntőre készül. Ez persze nem futball, hanem női kézilabda. Világszint, állandó telt ház.

A feljutás nem szerepel a győri tulajdonos terveiben?

A futballcsapat ügye akkor robbant igazán nagyot, amikor kiderült, hogy a város új polgármestere, Dézsi Csaba András nem akarja támogatni a focistákat. Erről tájékoztatták is a tulajdonost, Mányi Józsefet, aki a sajtóban megszellőztette a zártkörű beszélgetést, azzal fenyegetőzve, hogy ilyen körülmények között inkább otthagyja a klubot. Valahol Mányit is megérthetjük: úgy érzi, ennyi jár neki, nekik, miután Tarsoly Csaba után a legmélyebb gödörből húzta fel az egyesületet.

Mányi szavaira a győri városvezető egy képregény-részlettel illusztrált poszttal válaszolt, amelyben elárulta, hogy a tulajdonos nem tűzött ki semmilyen eredményt (!) a csapata elé, és állítólag a feljutás sem igazán érdekelte. Ez a világverő női kézilabda-csapat városában (és az egyetemes sport világában) nyilván mókásan, vagy inkább dühítően hangzik.

„A győri ETO foci polémiáról ez az új Gerzson és Panka szösszenet jutott eszembe. Gyorsan meg is csináltuk – írta a polgármester. – Mányi tulajdonos úr megkérdezte tőlem, hogy mennyi pénzt tudok adni idén? Visszakérdeztem, hogy mikor lesz a csapat NBI-es? Azt mondta, hogy ez hosszú távon sem szerepel a terveiben, s az előző polgármester biztosította arról, hogy >nem lesz a csapatnál teljesítmény kényszer<. Akkor mi a túróra kell a pénz?!? Mi az, hogy egy profi csapatnál nincs teljesítmény kényszer?!?!

Illusztráció a bejegyzéshez / Forrás: Facebook

Dézsi Csaba András amúgy tudja, mit jelent élsportolónak lenni: gyerekkorától cselgáncsozik, nemrégiben megnyerte az orvos-világbajnokságot, amúgy meg a magyar judoszövetség alelnöke. Kétségkívül kedvelhető, igazi reneszánsz ember: kardiológusként rockzenére műt, sok-sok évekkel ezelőtt még Frank Zappáról írt könyvet. A papagájos hasonlatot egy későbbi interjúban kifejtette:

A Nemzeti Sport főszerkesztője nekiment a polgármesternek

Az ellenzéki média természetesen azonnal rárepült az ügyre, hiszen mindig öröm, amikor a futballt ütni lehet, de beszállt a buliba a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György is. Szöllősinek komoly szava van a labdarúgásban – ő a Puskás-ügyi nagykövet, a Puskás Intézet igazgatója, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség európai tagszövetségének alelnöke –, a sportnapilapban megjelent írásában így fogalmazott:

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.