Pesti Srácok

Csányi Sándor: Maradnak az óriásklubok, de csökkenhetnek a túlzó játékosbérek

Csányi Sándor: Maradnak az óriásklubok, de csökkenhetnek a túlzó játékosbérek

Szigorú feltételek betartásával, zárt kapus meccsekkel indulhat újra a bajnokság – erősítette meg Csányi Sándor a BrainBar Facebook-oldalának adott videóinterjúban. Az MLSZ elnöke felemás érzésekkel viseltet a több ország legjobb klubjait tömörítő régiós bajnokság ötlete iránt, mivel sportszakmai és pénzügyi szempontból is nagyon sok megoldandó kérdést vet fel. A nemzetközi focit alapjaiban átalakító változásra nem számít a járvány okán, ám a játékosfizetések csökkenését könnyen el tudja képzelni, a magyar foci helyzetét pedig stabilnak tartja.

Be kell tartani az emberek közti szükséges távolságot, továbbá a meccsek előtt tesztelni kell a játékosokat, ami az NB I és az NB II esetében nem érint kezelhetetlenül nagy létszámot Csányi szerint. A tesztelésnek ugyan nagyon nagy költségei vannak, ám az MLSZ elnöke szerint, ezek egyúttal meg is térülhetnek, hiszen bizonyos szponzorok csak akkor fizetnek, ha zajlanak a meccsek. Ez ráadásul nemcsak a tesztelés pénzügyi alapja, hanem a rendes működés szempontjából is fontos a kluboknak. Az alacsonyabb osztályú bajnokságok rövidtávú sorsáról szólva elmondta, hogy az ott használt pályák nem igazán alkalmasak a távolság betartására, illetve az esetleges fertőzöttek elkülönítésére, ráadásul ezekben a bajnokságokban a tesztelésre sem lehet előteremteni a pénzügyi fedezetet, így egyelőre csak a két legmagasabb osztály küzdelmei folytatódhatnak. Ez az újrakezdés május 23. és június 13. között valósulhat meg. A válogatott Bulgáriával elmaradt első (és ugyancsak elmaradt, reménybeli második) pótselejtezője ügyében még nem ismerni a módosított menetrendet. Az UEFA alelnöki tisztségét is betöltő Csányi Sándor elárulta, hogy május 11-én döntenek erről is az európai szövetségben.

Jó lenne egy regionális liga több ország legjobbjainak?

A nézők is kérdezhettek az elnöktől, így a PestiSrácok a lehetséges regionális futballigák esélyéről érdeklődött. Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi DAC tulajdonosa nemrégiben például felvetette egy magyar–szlovák–cseh, illetve egy magyar–szlovák közös fociliga elindítását. Kíváncsiak voltunk, van-e ennek realitása a közeljövőben, és nyitott-e ilyesmire az MLSZ. Csányi Sándor elmondása szerint eddig az UEFA sem rajongott a hasonló ötletekért, ám a járvány okozta gazdasági válság, a klubok nehéz helyzete sok régi álláspontot felülírhat. Emellett a környékbeli országokban is látszik érdeklődés, illetve hajlandóság közös ligákra, amelyek a térségek nagyobb, gazdagabb klubjait tömörítenék. Számos szempontot kell megvizsgálni azonban, ezért Csányi Sándor úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Példaként hozott egy négy országot érintő közös bajnokságot, amelynek meg kéne kapnia négy Bajnokok Ligája-kvótát és négy-nyolc Európa Liga-kvótát. Ezek elosztása is fontos kérdés, továbbá arányosan kell megoldani a kiesés és a feljutás ügyét. Ezen felül a nemzeti bajnokságok további fenntartásának módját is ki kell találni. Ezek pedig még csak a sportszakmai részletek, de szintén van ennek gazdasági oldala. A nagyobb távolságok miatt például megnövekednének az utazási költségek. Még fontosabb kérdés, hogy van-e elég érdeklődő szponzor ilyen nemzetközi liga esetére, illetve a hazai bajnokságban eddig érdekelt szponzorok részt vennének-e ugyanilyen arányban a közös ligában.

Aleksander Čeferin, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökének társaságában a Puskás Aréna nyitóünnepségén 2019. november 15-én. (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Nincs túlárazva a magyar foci

A nemzetközi foci lehetséges változásait firtató kérdésre Csányi Sándor kifejtette, hogy nem számít nagy átalakulásra, az óriásklubok megmaradnak, de a fizetések csökkenhetnek.

– vázolta az óriásklubok változatlan fennmaradásának okát az MLSZ elnöke. Felmerülhet azonban szerinte például a légitársaságok, de akár más szponzorok kiszállása, ami a klubok szemléletében hozhat változást. Mint mondta, Magyarországon és külföldön egyaránt vannak aránytalanul túlfizetett játékosok, ami megszűnhet az új körülmények között. A magyar focival kapcsolatban is gyakran felmerül, hogy túlfizetettek a játékosok, ám Csányi szerint ez nem általános jelenség. Felhívta a figyelmet, hogy a tévés közvetítésekben a válogatott meccsei után az NB I-es találkozók nézettsége a legnagyobb, így pusztán a stadionok látogatottsága alapján nem lehet lemérni a magyar foci iránti érdeklődést.

– jelentette ki, így véleménye szerint a magyar foci egyáltalán nem tartozik a drága szórakoztató produkciók közé. Ezzel támasztotta alá azt is, hogy ugyan nagyobb benne az állami szerepvállalás, mint más országokban, de egyáltalán nem túlzott. Azt is elmondta ezzel kapcsolatban, hogy a magyar futball és a klubok helyzete is stabil, ami viszont nem mondható el minden környező országról.

Légiósdömping helyett magyar fiatalokat!

Csányi megismételte azt a problémát, amelyet már az MLSZ is próbál oldani, miszerint túl sok idegenlégiós játszik Magyarországon, és még nagyobb baj, hogy minőségükben csak kevesen tesznek hozzá a bajnoksághoz, ám elveszik a helyet a magyar fiataloktól.

– mondta, hozzátéve, hogy a klubok önállóságát is tiszteletben kell tartania a szövetségnek. A válsághelyzet ugyanakkor szerinte azt fogja eredményezni, hogy leszűkülnek a játékosok választási lehetőségei, ami egyúttal megnöveli a klubok alkupozícióját.

Kubatov Gábor, a Fradi elnöke, és Csányi Sándor MLSZ-elnök búcsúztatja az elmúlt két évtized legjobb magyar játékosát, Gera Zoltánt az új Puskás Aréna nyitóünnepségén (fotó: MTI/Illyés Tibor)

A következő ciklus egyik fő feladatának nevezte a 6-14 éves fiatalokkal való megfelelő foglalkozást. Megemlítette a Double Pass futballképzést vizsgáló cég megállapításait, amelyek szerint ebben a korosztályban van a legnagyobb elmaradásunk, mert az akadémiákon viszonylag jó munka folyik, de nem kapnak kielégítő „alapanyagot”. A mozgásfejlődés befejeződik 12 éves kor után, így addig kell megfelelő képzésben részesíteni a gyerekeket – magyarázta. Az elnök bízik benne, hogy felívelő pályára áll a magyar foci, mint mondta, 4-5 olyan tehetséges fiatal játékos van a szeme előtt, akit talán a magyar focit követők sem ismernek, mert nem az NB I-ben játszanak, de akár Európa-klasszis válhat belőlük.

Csányi a közeljövőben állandó Európa Liga csoportkörös magyar jelenlétet szeretne, és szavai szerint többször sikerülnie kéne a Bajnokok Ligája csoportkörnek is. A válogatottat stabil Európa-bajnoki szereplőként szeretné látni, és bizonytalanul tette hozzá, hogy talán ki lehetne jutni világbajnokságra is, ám aligha a következőre.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.