„A sakk fegyelemre, koncentrációra, előrelátásra, tiszteletre nevel: minden magyarnak szüksége van ezekre az erényekre” (PS-interjú)
Az utóbbi években számos sportdiplomáciai sikert ért el a magyar sport, több, jelentős világesemény rendezési jogát is megkaptuk. A magyar sport tehát ilyen értelemben is sikeres időszakon van túl. A közelmúltban újabb, kiemelkedő jelentőségű sporteseményt sikerült Magyarországra hozni. A Nemzetközi Sakkszövetség döntése értelmében ugyanis – először a sportág történelmében – 2024-ben hazánk rendezheti majd a sakkolimpiát. A siker hátteréről a Magyar Sakkszövetség elnökét, Szabó Lászlót kérdeztük, akit arra is megkértünk, hogy mutassa be számunkra a sakkolimpiát, és vázolja fel azt, hogy mit ad majd az olimpiarendezés a magyar sakksport számára.
Mielőtt az olimpiai kandidálásról és a győzelemről ejtenénk szót, mint szövetségi elnököt kérdezném. Alig másfél éve választották meg a Magyar Sakkszövetség elnökévé. Megválasztásakor – rendkívül rokonszenves módon – elszámoltathatóságot, számonkérhetőséget ígért, sőt, kért is a saját munkájával kapcsolatban, egyben viszont az összefogás fontosságát is erőteljesen hangsúlyozta. Mi az, ami ez utóbbiból eddig megvalósult, s miként értékeli eddigi elnöki időszakát?
Az eltelt másfél évből majdnem egyet teljesen elsöpört a vírus – legalábbis ami a sakkversenyeket illeti. Március óta alig lehetett versenyt rendezni, nyáron azért volt egy kis lehetőség itthon, de nemzetközi verseny szinte egyáltalán nincs. A 2019/20-as magyar csapatbajnokságokat is kínnal-keservvel tudtuk csak befejezni. Ez nemcsak abból a szempontból rossz, hogy a versenyzőink – amatőrök és profik egyaránt – nem tudtak játszani a szokásos körülmények között – bár online versenyből egyre több van, mi is rendezünk ilyeneket –, hanem a munkakedvünkre is rossz hatással van. Mondhatjuk persze, hogy így legalább koncentrálni lehetett a raktár rendberakására, meg a sakkórák megjavítására, de tudjuk, hogy ez édeskevés. Sokat dolgoztunk azon, hogy egyenesbe hozzuk a szövetség gazdálkodását, újraírjuk a szabályzatokat, visszaépítsük a nemzetközi és hazai kapcsolatainkat. Az elnökség korrekten, egységesen, nagy odafigyeléssel dolgozik, mindenkinek megvan a maga területe. A Felügyelő Bizottság szigorú, a szövetségi irodákban szigorú rendben megy a munka. Úgy érzékelem, hogy az egyesületek, a versenyszervezők és a megyei szövetségek is együtt mozognak a szövetséggel, értik a közös célokat, támogatják azokat. A sakkolimpiai rendezés elnyerése pedig újabb lendületet és hitet ad mindenkinek.
Kiépültek a sportdiplomáciai kapcsolatok
Igazodva a sakktábla sajátosságához, nyolc nagy területen belül, 64 pontban hirdette meg saját elnöki programját, amelyet a küldöttek elsöprő többséggel támogattak is. Melyek azok a területek, pontok, amelyekben már látható előrelépés van?
Leginkább az ifjúsági területen, a sportdiplomáciában és a kommunikációban. Molnár Béla vezetésével jól dolgozik az Ifjúsági Bizottságunk, újragombolták a fiatalok edzőtáborainak és központi sakkiskolájának rendszerét. Ribli Zoltán ifjúsági szövetségi kapitányként régóta nem látott figyelemmel követ minden tehetséget. Nem könnyű ember – igaz, ő sem állította sosem az ellenkezőjét –, követel, elvei vannak, kemény. A nemzetközi, sportdiplomáciai kapcsolataink erősek, ez látható a sakkolimpiai pályázatból is, de abból is, hogy több nemzetközi eseményre is elmentem és kiépítettem a személyes kapcsolatokat. A szoftdiplomácia a sportban irgalmatlan fontos.
Úgy vélem, sokkal láthatóbb a magyar sakk, jelen vagyunk a médiában, keresnek minket az újságírók és sikerült megértetnünk a játékosokkal, hogy mennyire fontos a jelenlét a sajtótérben. Ha nem látszol, nem vagy: igaz ez egy-egy játékosra és az egész sportágra is.
Kiemelt jelentősége van az iskolai sakknak
Vállalásai között rengeteg jó ötletet találhatunk – pl. a sakk meghonosítása az óvodákban, iskolákban –, ugyanakkor volt közöttük egy merész is: 2025-ig legalább 4 olyan magyar sakkozót szeretne a szövetség, akinek az Élő-pontszáma meghaladja a 2700-at. Öt év van a jelzett időpontig, milyen esélyét látja annak, hogy ez megvalósulhat? És tekintettel arra, hogy ez az egyénen, vagyis a versenyzők egyéni képességein és felkészültségén múlik elsősorban, mi az, amivel a szövetség ehhez a rendkívüli tervhez hozzáteheti a magáét?
Kezdjük az óvodai, iskolai sakkal. Az Oktatási Hivatal (OH) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) segítségével és adatai alapján felmértük, hogy hány iskolában sakkoznak. Akár tanórán, akár délután, szakkörben, edzésen. 600 ilyen iskolát találtunk, ez óriási szám. És megteremti az alapjait annak, hogy a sakkegyesületek megtalálják a sakkozó diákok közül a legjobbakat, a legérdeklődőbbeket és elcsábítsák őket folyamatos edzésekre, elkezdjék versenyeztetni őket. Ez magától persze nem fog menni: be kell menni a sulikba, érvelni kell a sakk mellett, bemutatókat kell tartani. A gyerekek figyelméért, szabadidejéért óriási harc van, helyt kell állni benne. Polgár Judit Sakkpalota programja és más iskolai, óvodai sakkoktatási programok pedig könnyen elérhetők minden intézmény számára, biztatom őket, hogy ismerkedjenek meg velük. Ami pedig az Élő-pontszám elérésének esélyét illeti, ott javaslom, hogy vegyük lajstromba a csúcsversenyzőket és a jövő reménységei.
Kozák Ádámban, Kántor Gergőben megvan a potenciál, hogy 2700 fölé kerüljenek öt év alatt, a legfrissebb nagymestereinkról van szó. Borhy Marcellben és másokban is ott rejtőzik ez a lehetőség. Rapport Richárd a csúcsragadozónk, éppen most nyert meg egy nagyon erős online versenyt, a Berkes-Gledura-Erdős-Bánusz négyes is erős, és bocsánat, hogy kihagyok sokakat. Nagyon szeretném, ha Almási Zoli visszatérne a sakkozáshoz, minden interjúban megragadom a lehetőséget, hogy „üzenjek” neki erről.
És a lányokat se feledjük el, erős élmezőnyünk van, és ott vannak a fiatal tehetségek: Gaál Zsóka, Karácsonyi Kata és mások. Itt is van egy hiányom: Marjanovits Annamáriának a magyar válogatottban van a helye!
A világ ötödik legnagyobb sporteseményét rendezhetjük meg
Térjünk rá a sakkolimpiára. A rendezési jog elnyeréséhez szívből gratulálunk! Sportszerető nemzet a magyar, a hagyományos olimpia jelentőségével maximálisan tisztában vagyunk, de ugyanúgy ismerjük a paralimpiát, vagy épp a speciális olimpiát is. Mit lehet és illik tudni a sakkolimpiáról, amely azt hiszem, talán kevésbé közismert? Kérem, hogy mutassa be egy kicsit az olvasóknak ezt a nagyszabású sporteseményt!
Sakkolimpiát most már kétévente rendeznek, 1927-ben volt az első hivatalos sakkolimpia, amit a magyarok gyorsan meg is nyertek, aztán egy évre rá újra. Öt csapataranyérmünk van, a férfiak háromszor, utoljára 1978-ban nyertek, a nők kétszer. Számítanak egyéni érmeket is, de ezen kisebb a figyelem, nekünk 32 férfi és 29 női érmünk van összesen. A sakkolimpián nincs kvalifikáció, amelyik nemzet jelentkezik, az indíthat női és férfi csapatot is. Egyedül a rendező ország nevezhet több, akár három-négy csapatot is, ez különösen szélesre nyitja a kaput a magyar fiatalok előtt.
3500 résztvevője van egy sakkolimpiának, versenyzők, edzők, bírók, csapatvezetők, újságírók, sportvezetők. 11 versenynap, minden nap megmérkőzik minden csapat egy másikkal, közte egy pihenőnappal. A nyitóünnepséggel és a záróceremóniával együtt ez 13 napot jelent, plusz érkezés, elutazás, két hétig 3500 ember költi a pénzét Magyarországon. Ez a világ ötödik legnagyobb sporteseménye, nagyon büszke vagyok rá, hogy hazahoztuk!
Melyek voltak azok a sarokpontok, amelyekkel a magyar kandidálás meggyőzte a döntéshozókat arról, hogy hazánk jó házigazdája lesz az eseménynek?
Három eleme van a sikernek. A fényes magyar sakkmúlt és jelen. Magyarországot vastag filctollal rajzolják a sakktérképre, tisztelettel vannak irántunk, tudják, hogy sakknemzet vagyunk. A széles közéleti-politikai-sakkszakmai támogatás bemutatása elengedhetetlen volt. Kormányhatározat született a garanciáról a verseny megrendezéséhez, a Fővárosi Közgyűlés is egyhangúan támogatta a rendezés ötletét. Politikusok, közéleti személyiségek, aktív és már visszavonult sakkcsillagok álltak a kandidálás mellé. És harmadikként: jó pályázatot írtunk, telis-tele ötlettel, innovációval, javaslatokkal. Mi nem célként tekintünk a sakkolimpiára, hanem eszközként: a magyar és a globális sakk megújításának eszközeként.
„Kárpát-medencei sakkolimpiát” terveznek
Megítélése szerint mit jelent a magyar sakkozás számára az a tény, hogy belátható időn belül házigazdái leszünk egy ilyen volumenű viadalnak?
Úgy vélem, hogy kellett egy „sakkügy”, amit a horizontra függeszthetünk. Most megvan: mindenki látja, hogy négy év múlva sakkolimpia lesz Budapesten.
Csendben mondom: országos, sőt, Kárpát-medencei sakkolimpiában gondolkodunk. Számtalan olyan tervünk van, ami az egész országra és az egész nemzetre kiterjeszti majd ezt az ünnepet.
Úgy látom, ez a döntés most minden energiát mozgósítani fog: az egész magyar sakkcsalád megérti, hogy itt a vissza nem térő esély arra, hogy meglökjük a magyar sakkot. A fiatalok akarjanak indulni, részt venni, az „öregek” akarják felkészíteni őket, a klubok szervezzenek a sakkolimpia jegyében versenyeket és toborzókat, az iskolák magyarázzák el a diákoknak, hogy miért fontos a sakk, a régi nagy sakkozók pedig beszéljenek arról, hogy mit adott nekik ez a nagyszerű sportág! Mindenkinek megvan a feladata, és biztos vagyok benne, hogy el is fogja végezni.
A Maróczy Géza Programnak – amely elnöki kandidálásának szerves része volt, és 2030-ig fogalmaz meg közép- és hosszabb távú sportági terveket – milyen lökést ad majd a sakkolimpia-rendezés?
A kormány előtt fekszik a terv, összefoglal mindent, amire a magyar sakknak, és rajta keresztül az országnak szüksége van. A sakk fegyelemre, koncentrációra, előrelátásra, tiszteletre nevel: minden magyarnak szüksége van ezekre az erényekre. A világ legrégebbi és legismertebb játéka, a legintellektuálisabb sport, a glóbusz legnagyobb közös nyelve. Csodálatos eredményeink vannak a sakkban, óriási bajnokaink Maróczytól Bilekig, Portischtól Lékóig, a Polgár nővérektől és Mádl Ildikótól Rapport Richárdig. Magyar volt a sakkgép alkotója, Kempelen Farkas, Élő Árpád professzor alkotta meg az Élő-pontok rendszerét (amelyről szinte mindenki azt gondolja, hogy az „élő” vagy „live” jelzőt hordozza), amit ma már számtalan sportág használ, a FIFA-világranglista is ez alapján készül. Voján István vakoknak készült sakktáblája és bábui a legszebb innováció, amit a sportban el tudok képzelni. Soroljam tovább? A Maróczy Géza Program ezekre épít, ezekből merít és egy új magyar sakkaranykort alapozhat meg. A sakkolimpia elnyerése ennek a programnak a magja, a magyar sakkerőmű első blokkja.
Fotó: Origo
