Pesti Srácok

100 éve született Zakariás József, az Aranycsapat tagja

100 éve született Zakariás József, az Aranycsapat tagja

Száz éve, 1924. március 5-én született Zakariás József olimpiai bajnok labdarúgó, a legendás Aranycsapat balfedezete.

Budafokon látta meg a napvilágot, tíz testvér közül hetedikként. Elemi iskoláinak elvégzése után a Kábelgyárban volt szerszámkészítő inas. Tizenkét évesen kezdett a Budafoki MTE-ben futballozni, ahol bátyjai is játszottak, majd a Kábelgyár SC, a Gamma FC, a Budai Barátság SE, a Budai Munkás SE, a MATEOSZ Munkás SE, a Teherfuvar SE és a Budapesti Előre együttesei következtek. A sportélet szovjet mintára történő "szocialista átszervezésekor", 1951-ben a Hungária körúti kék-fehérekhez került. A csapat akkor már nem MTK, hanem Bástya SE néven szerepelt, színeit is piros-fehérre változtatták, nehogy az 1948-ban megalakult Izrael Állam zászlajára emlékeztessen. A Bástya a rettegett ÁVH egyesülete lett, majd 1953-ban, Sztálin halála után a klub nevét Bp. Vörös Lobogóra változtatták és a textiles szakszervezet csapataként működött.

Zakariás 1947-ben, még Gallowich Tibor szövetségi kapitánysága idején mutatkozott be a válogatottban, Nagymarosi Mihály fedezetpárjaként. A nemzeti tizenegyben 1954-ig 35 alkalommal szerepelt, tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes, 1953-ban Európa-kupa győztes, az 1954-es világbajnokságon második helyezett, az Angliát Londonban "az évszázad mérkőzésén" 6:3-ra, majd a budapesti visszavágón 7:1-re legyőző Aranycsapatnak. Ő volt a csapat egyetlen tagja, aki a világbajnoki döntő váratlan elvesztése után többé már nem húzta magára a címeres mezt – talán azért is, mert a döntőben, 2–0-ás magyar vezetésnél egy szerencsétlen labdaérintéséből született az NSZK első gólja.

Zakariás elsősorban a védekezésből vette ki a részét, hátrahúzódva játszott a Buzánszky, Lóránt, Lantos hátvédsorban, míg az előretolt jobbfedezet Bozsik és a hátravont középcsatár Hidegkuti alkotta a középpályás kettőst. A magyar válogatott ezzel a világot megelőzve elsőként alkalmazta a 4–2–4-es felállást.

PestiSracok facebook image

Mivel a családból többen is futballoztak, kezdetben Zakariás III. néven szerepelt a sportsajtóban. "Zaki", ahogy a többiek becézték, 116 bajnokin játszott és 12 gólt szerzett, a Hungária körúti együttessel kétszer nyert bajnokságot (1951 és 1953), és megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát is (1952). Az MTK örökös bajnoka, 1953-ban a Munka Érdemrenddel, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címmel tüntették ki.

Technikailag és taktikailag egyaránt kitűnően képzett, fegyelmezett játékos, a csapat "szürke eminenciása" volt. Minden megmozdulása a csapatjáték céljait szolgálta, pompásan helyezkedett, kitűnő ütemben lépett közbe, a megszerzett labdát rendre jól továbbította, tökéletesen kiegészítette Bozsik játékát. Nagy nyugalma, fáradhatatlan munkabírása, töretlen küzdőszelleme a legnehezebb helyzetekben is kisegítette.

Futballista pályafutását az Egyetértés SE labdarúgójaként az 1957–1958-as szezonban fejezte be. Edzőként 1959-ben az Április 4. Gépgyárnál, 1959-60-ban a Szigetszentmiklósi SE-nél tevékenykedett, 1961 és 1967 között a nyugat-afrikai Guineában szövetségi kapitányként felépítette az ország válogatottját. 1967-ben hazatért és a Medosz Erdért SE-t irányította haláláig.

Zakariás József 1976. november 22-én, 47 éves korában, az Aranycsapat tagjai közül elsőként távozott az élők sorából. A Farkasréti temetőben található sírját 2002-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Nevét Budafokon utca őrzi, Budafok–Tétény Önkormányzata sportdíjat nevezett el róla. Pályafutásáról 2002-ben jelent meg Szeidl István Az Aranycsapat szürke eminenciása című könyve. 2022-ben edzőközpontot neveztek el róla Budafokon, a BMTE sporttelepén, az épület előtt felavatták mellszobrát. 2023-ban megalakult a Zakariás József Labdarúgásért Alapítvány, ami nagy hangsúlyt fektet a budafoki labdarúgás támogatására. A Budafoki MTE, a Budafoki Labdarúgó Club, a Zakariás József Labdarúgásért Alapítvány, valamint Budafok–Tétény Önkormányzata együttműködésben az Aranycsapat Testülettel születésének centenáriumára, 2024-re "Zakariás 100 emlékévet" hirdetett.

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Fotó/Molnár Edit

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.