Pesti Srácok

Bár a törökök mindent megtettek, mégis tovább virágzik a tulipán - Eb-negyeddöntő: Hollandia-Törökország 2–1 (0–1)

Bár a törökök mindent megtettek, mégis tovább virágzik a tulipán - Eb-negyeddöntő: Hollandia-Törökország 2–1 (0–1)

Szikrázó, fordulatos meccsen a második félidő derekán szerzett két gyors góllal Hollandia legyőzte Törökországot a labdarúgó Európa-bajnokság mai, berlini negyeddöntőjében (2-1). Ezzel véget ért a török csapat nagy menetelése, Hollandia pedig készülhet az Anglia elleni elődöntőre.

Hollandia hatodszor, vagy Törökország először? Ez volt az egyik legfontosabb kérdés a labdarúgó Európa-bajnokság utolsó negyeddöntője, a Hollandia-Törökország mérkőzés előtt. A tulipánosok ugyanis már öt alkalommal eljutottak a legjobb négy közé az Eb-k történetében, a félholdasoknak azonban ez még egyszer sem sikerült. Bár a játékosállományt nézve a hollandok a végső sikerre is esélyes csapatok közé tartoznak, némi meglepetésre csak a legjobb csoportharmadikok egyikeként jutottak be az egyenes kieséses szakaszba. Ott viszont nem ismertek könyörületet a románok ellen, magabiztosan verték ki keleti szomszédunkat. Ezzel szemben a törökök részéről már az komoly bravúr volt, hogy tovább léptek a csoportból, az pedig nekik már a jutalomjáték része volt, hogy az esélyesebbnek tartott Ausztria testén keresztül eljutottak a negyeddöntőig. Persze nyilván egyik csapat sem akart itt megállni, előzetesen Hollandia volt inkább esélyes arra, hogy Anglia ellenfelévé váljon a jövő heti elődöntőben.

Első félidő

A legrosszabb indulattal sem lehetett volna azzal vádolni a csapatokat, hogy óvatos, tapogatózó játékkal indították a meccset, mert már a 2. perc elején gólt szerezhetett volna Depay, sőt, az első negyedóra végéig mindkét kapu előtt többször is kialakult gólveszély. A hollandok azért veszélyesebbek voltak, de csak a lövőhelyzetig terjedt a tudományuk, a befejezésekbe rendre hiba csúszott. Fertályóra elteltével kissé leült a játék, visszavett a tempóból mindkét csapat és ez nem igazán tett jót a mérkőzésnek. Ezzel egyidejűleg kiegyenlített is lett a találkozó, az addigi holland fölény odalett. A 30. percben Xavi Simons kapott sárga lapot az Müldür elleni csúnya belépőért. Járt a dicséret a törököknek, mert harci szellemben, akaratban felülmúlták az Oranjét, és jócskán kompenzálták a hollandok oldalán lévő képességbeli fölényt. A 36. percben meg is szerezték a vezetést a törökök. Szöglet után a védők még tisztáztak, kifejelték a labdát, ám az Arda Güler elé került, aki egyből visszaívelt a kapu elé, és Akaydin közelről a léc alá fejelt (0–1). Megérdemelt volt a török előny, ami ki is tartott a szünetig.

PestiSracok facebook image
Fotó: Facebook/UEFA EURO 2024
Fotó: Facebook/UEFA EURO 2024

Második félidő

A második játékrészre csak Ronald Koeman cserélt, persze Vincenzo Montella török kapitánynak nem is volt oka változtatni. Bár a hollandok fölényével folytatódott a mérkőzés, mégis a törökök növelhették volna az előnyüket, Arda Güler szabadrúgása azonban a kapufán csattant. A következő percben Depay egyenlíthetett volna, de ő sem talált be. Annyiból jót tett a meccsnek a török vezetés, hogy a hollandoknak muszáj volt aktívabban támadni, miközben a törököknek módja nyílt a kontrázásra. A két csapat próbálkozásai közül a hollandoké vezetett eredményre, a 71. percben sikerült egyenlíteni. Depay remek jobb oldali beadása után, de Vrij védhetetlenül fejelt a török kapuba (1-1). S ha egy üzlet beindul: a 76. percben átvette a vezetést az Oranje. Rosszul sikerült török felszabadítási kísérlet után rögtön visszatámadtak a hollandok, Dumfries jobb oldalról, élesen belőtt labdáját Gakpo továbbította estében a hálóba (2-1).

Fotó: Facebook/UEFA EURO 2024

A Liverpool játékosa negyedszer volt eredményes a tornán, pontosabban csak lett volna, mert végül hivatalosan Müldür öngóljaként könyvelték el a találatot. Ez azonban a hollandok örömét aligha csökkentette. A törököknek innentől kezdve nem maradt okuk az óvatoskodásra, támadniuk kellett, hogy kiharcolják a hosszabbítást. A 84. percben hatalmas helyzetet dolgoztak ki, Aktürkoglu üres kapura lőhetett, de a csereként beállt van de Ven pompás ütemben menteni tudott.

Az utolsó percekben a törökök támadtak rendületlenül, de csak szögletig, szabadrúgásig és egy nagy helyzetig jutottak, miközben Gakpo révén a hollandok is szerezhettek volna újabb gólt. Egyik csapat sem talált azonban már be, így eldőlt a meccs előtti nagy kérdés: Hollandia hatodszor jutott be a labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőjébe, ahol Angliával mérkőzik majd meg a döntőbe jutásért.

Vezető kép: Facebook/UEFA EURO 2024

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.