Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA Moszkvából – A magyar békemisszió és Németország gazdasági öngyilkossága (első rész)

Az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumában fogadott Rodion Mirosnyik különmegbízott, aki egyben Szergej Lavrov külügyminiszter politikai tanácsadója is. Az interjú egyik fő témája a Kurszk környéki ukrán áttörés volt, amely által több ország földgázellátása is veszélybe kerülhet. Az orosz politikust Orbán Viktor békemissziójáról is kérdeztem.

Múlt hét kedden az ukránok betörtek Kurszk megye területére, és ahogy a tévében láttam ma reggel, még mindig súlyos harcok folynak. Mi történik jelenleg a hadműveleti zónában?

Igen, jelenleg is azon fáradozik a légierő és a katonaság, hogy megtisztítsák a térséget az ellenséges erőktől. A kialakult helyzet valóban komoly kihívást jelent számunkra, de jelenleg is folyik az ukránok kiszorítása a határ orosz oldaláról. Ezzel egyidőben pedig az ukrán háborús bűnöket is felderítjük, mivel civilek otthonaira és járműveire zúdítottak tüzet. Még egy mentőautót is megtámadtak, ami teljességgel elfogadhatatlan. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezen információk az ENSZ-hez és a sajtóhoz is eljussanak. Jelenleg nem állnak rendelkezésünkre a civil áldozatok számáról és a keletkezett károkról, de ez napokon belül megváltozhat. Fontos megemlíteni, hogy sok ezer lakos menekülni kényszerült a határvidékről, és most is folyik a civilek evakuálása, akik számára minden segítséget megad a kormány és a civil segélyszervezetek. Az amit az ukránok most Kurszknál elkövettek nagyon meg fogja nehezíteni a későbbi béketárgyalásokat.

Ön, hogy látja, lehetségesek a béketárgyalások Ukrajnával, pontosabban Zelenszkij elnökkel a történtek után?

PestiSracok facebook image

Konfliktusokat csak tűzszünettel és béketárgyalásokkal lehet lezárni, nincs más járható út. Ukrajna esetében most fennáll egy probléma, az, hogy Zelenszkij elnöki tisztsége véget ért. Ezért őt már nem tekinthetjük Ukrajna legitim vezetőjének. Ám ennél is nagyobb probléma, hogy Kijev még hajlandóságot sem mutat a tárgyalásokra velünk.

Valóban, ezt mi magyarok is tapasztaljuk, hogy rendkívül problémás bármiben is megegyezni az ukrán vezetéssel. Ott van a nyelvtörvény és a kisebbségek jogai, amiket Kijev hosszú évek óta semmibe vesz.

Igen, ez sajnos így van, ezt tapasztalja az Ukrajnában élő összes kisebbség, a magyarok, az oroszok, a beloruszok, moldávok és a lengyelek is. Sőt Kijev még az ortodox pravoszláv egyházat is támadta. Az orosz kolostorokat bezáratta és betiltotta vallásunkat.

Orbán Viktor miniszterelnök is mindent megtesz a békéért, ezért is próbál közvetítőként fellépni Oroszország és Ukrajna között. Zelenszkij elnök azonban elutasította a segítő kezet, mondván, Magyarország túl kicsi a közvetítői szerephez.

Igen, sajnos. Pedig ez egy nagyon fontos lépés volt Orbán Viktor részéről. Nem egy ország mérete határozza meg a politikai hadszintéren elfoglalt szerepét, hanem a nemzete felé irányuló elhivatottsága, ami azt jelenti, hogy egy ország vezetése a saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt és annak mentén politizál. Ez a szemlélet már csak kevés országra jellemző, viszont Magyarországra nagyon is az. Reméljük, hogy a magyar miniszterelnök a továbbiakban sem adja fel a békéért való küzdelmet és a közvetítői szándékot. Mi nagyon is megértjük azt, hogy a magyar kormányfő szeretné, ha a szomszédjukban dúló harcoknak mielőbb vége lenne.

Biztos vagyok benne, hogy ORBÁN VIKTOR nem fogja feladni a békéért folytatott harcot, hiába ér ezért számos támadás minket Brüsszelből, Berlinből, Varsóból és Washington DC-ből. Ezt már lassan megszokjuk, hiszen ha a kormányunk a nemzet érdekeiért cselekszik – például felépítette a határkerítést 2015-ben, hogy megvédjen minket az illegális bevándorlás minden problémájától, mint például a bűnözés és a terrorizmus –,azért rögtön büntetés jár.

Igen, pontosan ezt értem a nemzeti érdekek mentén való politizálás alatt. Orbán Viktor és a magyar kormány nem ideológiákat követ, hanem az ország érdekeit helyezi előtérbe. Míg ezzel szemben más európai politikusok kijelentették, hogy számukra Ukrajna érdekei előbbre valók, mint saját állampolgáraik akarata.

Folytatjuk…

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.